Henry Kettner magyar Youtuber, akinek 204 ezer feliratkozója van a csatornáján, és 200 ezren követik az Instagram oldalát. Egyedülálló képi világot biztosít, a kisfilmjei még reklámnak is beillenének. Sokakat foglalkoztat, hogy miként lehet ebből megélni, a fiatalok nagy része pedig szintén ebbe az irányba menne, ha tehetné. Henry szerint telített a szakma, és nagy durranás kellene ahhoz, hogy valaki még a mostani körülmények között is be tudja indítani a csatornáját, és egyedülállót tudjon alkotni. Szeretne maradandót alkotni a médiában, ezért kezdte el a vlogolást, és most úgy néz ki, hamarosan láthatjuk is a képernyőn.
Fotó: Henry Kettner Instagram
Amikor feljön a téma, hogy te vlogolásból élsz, mindig megkérdezik, hogy ezzel mennyit lehet keresni?
Mindenki megkérdezi. A legtöbben nem úgy, hogy konkrétan mennyi, hanem sokszor azt sem értik, hogy lehet egyáltalán ezzel pénzt keresni.
Az ’ebből élsz?’ gyakori kérdés?
Az első kérdés. Szerintem sokan nem tudják, hogy ezt lehet olyan szinten űzni, amikor a hobbiból pénzkereseti lehetőség lesz. Persze, nem három nap alatt lehet eljutni ide, ezt sok munka előzi meg. Eleinte a közönség miatt csináltam, hogy megismerjenek az emberek. Aztán realizáltam, hogy ebből meg lehet élni. Persze, egy bizonyos szám fölött és egy minimális üzleti érzék ehhez is kell.
Van titkos recept? Nyilván sokan csinálnák, ha mindenki sikeres lenne benne, de valamiért nem mindenkiből lesz influenszer.
Szerintem nincs recept. Ha valaki most kezdené, azt tanácsolnám, hogy el se kezdje. Ugyanis, ha nem valami irdatlanul egyedi dolgot csinál, akkor szinte semmi esélye nincs, annyira telített a piac. Amikor elkezdtem, törekedtem arra, hogy olyan képi világot teremtsek, amit akkor még senki csinált. Akkor az volt a divat, hogy leülsz a kamera elé, és kivesézel egy témát, én pedig nem ezt akartam csinálni. Illetve, nem csak ezt. Vittem mindenhova a technikát, a nyakamba vettem a várost, és próbáltam minél érdekesebb témákat feldolgozni. Ez pedig akkor más volt, mint amit mindenki más csinált. Fontos nagyon a sokszínűség, az, hogy a közönséged ne unjon rád. Belevittem a zenét, most már ezzel is foglalkozom, ezen kívül megörökítem az utazásaimat, és mindent, amit érdekesnek találok.
Mennyi időbe telt elérni azt a szintet, amikor már pénzt is kerestél vele?
Az első nagy robbanás az volt, amikor Followannával elmentünk síelni, és az ő videóiba én is bekerültem. Akkor ez óriási dolog volt, barátok lettünk, és az ő feliratkozói elkezdtek engem is követni, amiért azóta is nagyon hálás vagyok neki. Persze, addigra már felépítettem valamit, és nem egy üres csatorna várta a nézőket, ezért velem maradtak. 20-25 ezer feliratkozótól jöttek a megkeresések: nem annyi, hogy abból meg tudnék élni, de ekkor jöttem rá, hogy ha még jobban ráfekszem és építem a brandet, akkor ebből elég jól lehet keresni.
A közösségi oldaladat viszont csak ezután nyitottad meg.
22-23 évesen kezdtem el komolyan foglalkozni a vlogolással. Előtte is jelen voltam a közösségi médiában, de messze nem annyira aktívan, mint most. Érdekelt a média, és rájöttem, hogy nem csak a Youtube-ra, de egy személyes profilra is szükség van, ráadásul ez egy szuper reklámfelület is egyben.
A követőid, feliratkozóid gyakran írnak olyan témákkal kapcsolatban, amit szeretnének tőled látni?
Figyelembe veszem a kéréseiket, de 70-80 százalékban én találom ki, hogy miről szeretnék vlogolni. Elolvasom a követőim leveleit, ott is válogatok a topikok között, hiszen ha valamit sokan kérnek, az biztos, hogy több embert érdekel, és általában be is jön. Például a húgomat azért mutattam be, mert sokan látták az Instagramon, és kérték, hogy legyen közös videónk, mert kíváncsiak rá. Utólag kicsit megbántam, még várhattam volna vele egy ideig. Szerencsére nagyon nagylányos gondolkodása van, ezért nem teher neki, de a suliban nem hagyják békén, mióta szerepelt a videómban.
A legutóbbi vlogban, amibe benne volt, gyakorlatilag átvette a szórakoztató szerepét, és folyamatosan beszólt neked.
És a felét még így is kivágtam. (nevet) Imád szerepelni, most már 11 éves, olyan dumája van, hogy néha én sem hiszem el. Olyanokat mond, hogy sokszor nem merek visszaszólni. Régen még egy aranyos kislány volt, most pedig már igazi nő.
Akkor ezek szerint te, és a húgod is szerettek szerepelni. Kitől örököltétek?
Na, ezt nem tudom, mert senki más nem ilyen a családban. Anyukám mindig is azt szerette volna, ha orvos leszek, de a tű, meg a vér még a mai napig megrémiszt. Azért már nem kell lefogni a vérvételnél, de még el sem kezdik, én már azt várom, hogy vége legyen. A média mindig érdekelt, de viszonylag későn jöttem rá, hogy ez lehet az utam. Annak idején sokszor szerepeltem az otthoni kamera előtt, felkonferáltam az éppen futó tévéműsorokat, vagy alámondtam a szereplők hangját. Visszatérve a gyökerekhez, tényleg nem tudom, hogy jött a média, hiszen anyukámnak orvosi vállalkozása van, apukám pedig mérnök, ez a két szakma pedig egyáltalán nem a szórakoztatóiparhoz tartozik.
És mit szóltak, amikor úgy döntöttél, hogy ezen a vonalon indulsz el?
Anyukám mindig támogatott, bármilyen hülyeséget találtam ki. A legtöbb dologból nem lett semmi, sőt, még olyan is volt, hogy rossz irányt vett a vállalkozás. Aztán kitaláltam, hogy nyomozó akarok lenni, abban is támogatott, de aztán idővel lemondtam róla. Amikor elkezdtem a Youtube-ot, kíváncsi volt, hogy ebből mit hozok ki, és nagyon örült, amikor beindult. Büszke rám, ahogy a sok próbálkozás után felépítettem valamit magamtól.
De ő nem sokat szerepel a közösségi oldaladon.
Nem, mert egyszerűen nem szeret szerepelni. Még a családi fotókon sem, szóval nem is erőltetem. Zavarba jön a kamera előtt.
És meghallgatod a tanácsait?
Abszolút. Számomra ő a minden, és minden egyes döntésem előtt megkérdezem, hogy ő mit szól hozzá. Vállalkozó, így a vérében van, és szinte mindig bejön, amit mond. Nem csak az üzleti része miatt, de még a lányokkal kapcsolatban megkérdezem a véleményét. Érdekes, hogy eddig bárkire mondta, hogy szerinte ne fűzzek hozzá nagy reményt, abból nem is lett semmi.
Mi a célod az életben? Van olyan hosszú távú terved, amire már most elkezdtél készülni?
Konkrét célom a médiában nincs, éppen ami az aktuális trend, azt csinálom. Nincs meg a fejemben, hogy én ebben, és ebben a műsorban szeretnék majd szerepelni. A lényeg, hogy addig szeretném csinálni, amíg nem érzem tehernek és gyakorlatilag a hobbimból élhetek. Mindig meg kell újulni, ugyanúgy, mint egy vállalkozásban. Ahogy mész előre, megnyílnak új utak, kapsz új lehetőségeket, én ebben bízok, és ki is használok mindent. Rövidtávú célom, hogy műsort vezessek, de hogy utána mit hoz az élet, azt még nem tudom.
Sokszor ér titeket az a kritika, hogy nem csináltok semmit egész nap, és a ti munkátok gyakorlatilag szórakozás.
Vannak olyanok, akik ezt hiszik, és elfogadom, hogy sokan nem értik ezt a világot, valószínűleg én az övét nem érteném meg. Nagyon becsülöm azokat, akik kétkezi munkát végeznek, de ha hiszik, ha nem, én is keményen dolgozok. Mindenki maga találja ki, hogy mi szeretne lenni, mit szeretne elérni az életben, milyen ambíciói vannak. Tény, hogy én nem a bányában dolgozom három műszakban, hozzátenném, emelem kalapom előttük, mert tényleg hihetetlen, amit végigcsinálnak. Ettől függetlenül én is sokat dolgozom: tartalmat gyártok, szórakoztatom az embereket, akik munka után hazamennek, és ki akarnak kapcsolódni. Ez egy hivatás, az életem 90 százalékát ebben élem, és 10 az, ami a magánéletre marad. Az, hogy olyan minőségben szórakoztassam a nézőimet, ami szerintem jó, ahhoz sokat kell tenni. Ha utazó vlogot készítek, akkor úgy néz ki egy napom, hogy reggel 7-8-tól forgatok este 7-8-ig, és utána, ha nem purcanok ki, akkor esetleg marad idő szórakozásra is. Oké, nem töri fel a kezemet a kamera, de ha komolyan csinálja valaki, akkor az élete gyakorlatilag erről szól. Ha megkérdezik, hogy mit dolgozom, akkor nem is nevezem a munkának, de sokkal több időt vesz igénybe, mint egy átlagos meló.
És emellett hogy marad időd a magánéletedre?
Sehogy, de most nem is ez az első.
Akikkel eddig együtt voltál, megértették, hogy neked ez a megélhetésed és erre bizony sok időd elmegy?
Olyan lánnyal nem jönnék össze, aki nem tud azonosulni ezzel az életformával. Persze, ha vakon belezúgnék valakibe, az más dolog, de szerintem fontos, hogy a társad megértse azt a világot, amiben te az életedet éled. Hiszen azért dolgozom, hogy egy napon stabil hátteret tudjak biztosítani a jövőbeli családomnak, és ne legyen kérdés a megélhetés.
