Amanda Lear 1939-ben Vietnamban született francia-angol apa és orosz anya gyermekeként. Karrierjét modellként kezdte a hatvanas években, így ismerkedett meg többek között Salvador Dalíval is, akinek a múzsája lett. A hetvenes évek elején David Bowie-val járt, ő biztatta, hogy próbálkozzon meg az énekléssel. Első kislemeze 1975-ben jelent meg. Férfias hangszíne okán már akkoriban is pletykálták róla, hogy valójában férfinak született. Egy brit transzszexuális művész, April Ashley például azt állította, hogy az ötvenes évek végén még fiúként ismerte meg Leart, illetve többen is tudni vélték, hogy Peki d’Oslo néven lépett fel melegbárokban. Valószínűbb azonban, hogy a pletykát valójában még Salvador Dalí indította el, mégpedig reklámcélból. A művésznevével kapcsolatos spekulációk szerint egyébként az „A Man” (Egy férfi) és a „Dalí” kombinációja, esetleg a „L’amant Dalí” (Dalí szeretője) eltorzított változata.
A hetvenes évek második felében, illetve a nyolcvanas évek elején volt a csúcson, majd az eurodiszkó hanyatlásával az ő karrierje is válságba került. A szakmában maradt azonban és azóta is nagyjából 2-4 évente újabb és újabb lemezeket adott ki, angol illetve francia nyelven. Legutóbbi albuma Let Me Entertain You címmel 2016-ban jelent meg. Lear mindemellett filmes és színházi produkciókban is szerepelt, tévéműsorokat vezetett, több könyvet is írt, illetve fiatal kora óta fest és rendszeresen kiállít.
Az énekesnő idén nyáron töltötte be a 81. életévét, amiből persze annak rendje és módja szerint legalább két évtizedet letagadhat. Mindezt persze nem kizárólag a szerencsés genetikának, hanem minden bizonnyal szépészeti beavatkozásoknak is köszönheti, túlzásokba azonban nem esett e téren. Párizsban él és a legkevésbé sem vonult vissza: a mai napig is vállal fellépéseket énekesnőként és műsorvezetőként, illetve olykor még modellként is. Idén januárban például Jean Paul Gaultier haute couture kollekciójának bemutatóján lépett kifutóra.
1966-ban, Salvador Dalí oldalán (Fotó: Roger Viollet Collection/Getty Images)
1976-ban (Fotó: Jack Mitchell/Getty Images)
A nyolcvanas években (Fotó: Archives via Getty Images)
1990 (Fotó: Francis Apesteguy/Getty Images)
2005, Párizs (Jean Baptiste Lacroix/WireImage)
2007-ben Monte Carlóban (Fotó: Pascal Le Segretain/Getty Images)
A Givenchy divatbemutatóján, 2015-ben (Fotó: Michel Dufour/Wireimage)
Jean-Paul Gaultier Haute Couture divatbamutatóján, a 2020-as párizsi divathéten (Fotó: Peter White/Getty Images)
A karantén időszakában leginkább kedvenc elfoglaltságának, a festészetnek hódolt. A közösségi médiában is aktív, legújabb alkotásait a Facebookon, illetve az Instagram-oldalán is gyakran megosztja.
„Szeretném, ha úgy emlékeznének rám, mint egy festőre, aki időnként énekelt, táncolt és színészkedett. De jelenleg sajnos csak egy énekesnő vagyok, aki szabadidejében fest. Szerintem művészként hatalmadban áll mindenféle módon kifejezni magad, írhatsz, táncolhatsz, festhetsz, beszélgethetsz. Olyan ember vagyok, akinek nagyon nagy szüksége van arra, hogy minden lehetséges módon kifejezze magát” – fogalmazott egy interjújában.
Mi lett velük?
- Így néznek ki A farm, ahol élünk főszereplői 46 évvel a sorozat indulása után
- Akkor és most: Nem sokat öregedtek a Betty, a csúnya lány főszereplői
- Így néznek ki a Grease sztárjai 42 évvel a premier után