Hogyan indulsz neki a 2021-nek? Mik a terveid a következő évre?
Nálunk ez az év most tényleg egy új év, új élet lesz. Mivel véget ér a Barátok közt forgatása tavasszal, ezért egy teljesen új időszak veszi kezdetét. Bár rengeteg tervem van, Gyebnár Csekkával például már dolgozunk is egy új projekten, ettől függetlenül szeretnék pihenni is. A színházi életet nem tudjuk, hogyan alakul, de maradok ebben a szakmában. Tanítani is fogok, amit korábban is nagyon szerettem és úgy tűnik, hogy a növendékeim is nagyon szeretik.
Mérai Kata a Barátok köztben (Fotó: RTL Klub)
Biztosan hiányoznak majd a kollégáid, hiszen nap mint nap hosszú órákat dolgoztatok együtt.
Azt szoktam mondani, az az igazi barát, akit bármikor fel tudsz hívni, ha baj van és itt számtalan olyan barátság kötődött, ami ilyen. Az biztos, hogy oda fogunk figyelni egymásra a jövőben is. Ezeket az éveket nem lehet elfelejteni, egy olyan kapocs, amit nem lehet szavakkal leírni.
Nem volt rajtad pánik, amikor megtudtad, hogy vége a sorozatnak?
Nem vagyok egy pánikolós típus, ilyenkor rákapcsolok a dolgokra, és felpörgök. Szeretem kézben tartani az irányítást, ilyenkor abba az egy dologba „lapátolom” bele minden energiámat. Ez időnként olyan jól sikerül, hogy teljesen kipurcanok. Ez az érzés most is megvolt bennem, de muszáj rákényszerítenem magam, hogy hagyjam, hogy a dolgok maguktól történjenek meg. Legalább annyira nyugton kell maradnom, hogy legyen energiám azokra a lehetőségekre is, amik véletlenszerűen találnak meg. Úgyhogy ez a következő évem egy picit erről is fog szólni; hátradőlni és várakozni.
Ha már a várakozásnál tartunk, hogyan szoktál kikapcsolódni?
Régebben a mozgásban éltem ki magam, most pedig abban, hogy kreatívkodom otthon. Van, hogy átfestem az egyik falat, vagy kitalálok valami olyan programot, amelybe a családomat is igyekszem bevonni. Bálint tizenkét éves, de a minap éppen angyalkákat készítettünk sörösdobozból. Ezek olyan programok, amik nem a legizgalmasabbak számára, de mivel látja, hogy nekem mennyire fontos, a kedvemért szó nélkül részt vesz benne. A vicces az, hogy közben már ő is nagyon szeret kreatívkodni. Nem erőltetek rá semmit, hiszen kiskamasz, de titkon azt remélem, hogy ez egy olyan „csomag” lesz számára, amit majd 20-30 év múlva a saját családjában szeretettel „bont ki”. Ami rám, ránk, a gyerekkorára, az együttlétekre, készülődésre fogja őt emlékeztetni, és ezt adja majd ő is tovább a saját gyerekeinek.
Milyen egy kamaszfiúval az élet?
Bálinttal nagyon szoros a kapcsolatunk. Ő egy nagyon jó gyerek, akiben egyszerre megtalálható a kamaszos zsiványság és a maximalista megfelelni akarás. Szeretem a kamaszokat, talán mondhatom azt is, hogy ha nem is azonnal, de megtalálom a hozzájuk vezető „utat”. Bálinttal is vannak vitáink, összefeszülések, de sikerült egyezkedések, egyeztetések után közös nevezőre jutnunk olyan kérdésekben, amik megnehezíthetik akár a mindennapokat is. Épp a minap állt elém és azt mondta, hogy rájött, tényleg jobb, ha velem tanul, mert jobban felkészül az órára. Ehhez persze az kellett, hogy adjon nekem lehetőséget arra, hogy segítsek neki és azt is megtapasztalja, hogy tud önállóan felkészülni. Ahhoz meg elég okos, hogy a végén levonja a következtetést és eldöntse, hogy milyen eredménnyel szeretne szerepelni egy felelés, vagy dolgozatírás kapcsán. Persze ettől függetlenül folyamatosan szívja a vérem. Ha csípőből szól hozzám, akkor nem kritizálom őt, hanem elmondom azt, hogy az adott szituáció nekem miért esett rosszul. Ezt akkor Bálint nem veszi támadásnak, inkább elgondolkozik rajta. Nem volt még olyan, hogy kis idővel később ne kért volna bocsánatot, amiért nagyon hálás vagyok neki. Ez a fajta felismerés még egy felnőttől is nagy erény, nemhogy egy kamasztól.
Szoktál vele kiabálni?
Ha ötször vagy hatszor mondok el dolgokat és még mindig nem csinálja, akkor nálam is felmegy a pumpa. Van egy megállapodásunk, előtte szólok neki, hogy a következő megszólalásomkor már kiabálni fogok. Ilyenkor tud mérlegelni, és ez mindig működik. Sok vitától kíméljük meg így magunkat. Azt is elmagyaráztam neki, hogy, ha kiabálok, azért teszem, mert tehetetlennek érzem magam az adott helyzetben. És tudja azt is, hogy ez számomra szörnyű érzés és kudarc magammal szemben.
Szigorú anya vagy?
Igen, és következetes. Legalábbis én azt hiszem. A párom azzal szokott viccelődni, hogy akkor vagyunk jók, ha Bálint húszéves korában magától szóba áll majd velünk. Öt-hét éves korig formálhatjuk őket, aztán már csak terelgethetjük, mert minden gyereknek megvan a maga egyénisége, amit el kell fogadnunk. A szigorúságról pedig annyi, hogy én szavakban vagyok szigorú. Azt hiszem, olyan vagyok, mint a nagypapám volt. Édesanyám és a nagybátyáim mindig azt mondták, hogy „inkább egy pofon édesanyától, mint édesapával egy beszélgetés”. A felismerés és a szembesítés mindig fájdalmasabb, mint egy testi fölényből elcsattanó pofon. Engem sem tenyérrel neveltek, én sem teszem.
Nem gondolkoztál korábban második gyereken?
Megmondom őszintén nem. Tipikus egygyerekes anya vagyok. Pedig van egy bátyám, akivel nagyon jó a kapcsolatunk, neki három gyereke van és a barátaink között is szinte mindenhol több gyerek van. Szerencsére Bálint sem noszogatott minket azzal, hogy szeretne kistestvért, egyszer hangzott csak ez el a szájából ötévesen, aztán meggondolta magát. Azt mondta nekem, hogy azért nem akar tesót, mert így csak vele foglalkozunk. Végül is, igaza van.
Milyen vagy a magánéletben? Igazi szerelmes nő vagy?
Szeretem a romantikát és a meglepetéseket. Nincsenek elvárásaim a párommal kapcsolatban. De nagyon szeretem, ha meglep valamivel. December közepén például Jocó egy mikulásvirággal állított haza, mert tudta, hogy szemeztem vele előző nap a boltban, de nem vettem meg. Ez a figyelmesség nekem nagyon fontos.
Van időtök kettesben lenni?
Mindennap időt szakítunk rá. Jocó a megismerkedésünktől kezdve minden reggel ágyba hozza nekem a kávét, ez a mi kis rituálénk, ekkor szoktunk az ágyban beszélgetni. Ilyenkor mindenki friss, üde és ez tényleg csak a mi időnk. Inkább felkelünk korábban, de mindenképpen szánunk időt a közös reggelekre. Nagymamám mindig azt mondta nekem: „Soha ne maradjatok ki egymás életéből.” Erre törekszem én is, és Jocó is.
Fotó: Mérai Katalin/Instagram
Hogy állsz a korodhoz?
Két év múlva leszek ötven, el sem hiszem. Soha nem érdekeltek a számok. Mindig csak rácsodálkozom. Nem félek az öregedéstől. Annak kifejezetten örülök, hogy későn szültem, harminchat éves voltam, amikor Bálint megérkezett. Ekkorra értem meg az anyaságra. Nyertes Zsuzsi mindig azt mondta régebben, hogy a gyerek konzervál. Most már tudom, hogy értette és maximálisan igaza van.
Mennyit foglalkozol a szépségápolással?
Kéthetente elmegyek a kozmetikusomhoz, aki negyven percig kényezteti az arcomat krémekkel, pakolásokkal. Háromhavonta pedig az én Zita doktornőmhöz, aki bőrgyógyász-kozmetológusként őrködik a bőröm felett. Ilyenkor felfrissül a bőröm, a lelkem.
És hogy állsz az egészséges életmóddal?
Karácsony közeledtével visszajött rám az az öt kiló plusz, amit korábban leadtam. Szeretek főzni, sütni és jókat enni. Sajnos az a típus vagyok, aki elég, ha csak ránéz a hűtőre és rögtön meglátszik rajta. Az elhatározás azonban már megszületett. Úgyhogy januártól igyekszem visszatérni az aktív sportoláshoz és a kímélő, tudatos táplálkozáshoz.
Szoktál diétázni?
Számtalan dolgot kipróbáltam már, de azt gondolom, hogy mindent enni kell, csak kismértékben. Szükség van a kenyérre is a szervezetünknek, de nem öt szeletre a főzelékhez. Nekem nagyon bevált a négynapos elválasztó diéta, amikor egy napig fehérjét, egy napig szénhidrátot, egy napig keményítőt és egy napig gyümölcsöt eszel, ezt kilencven napig kell tartanod. De az egy-két napos léböjt kúrákat is szeretem. Azt kell mondjam, mindegyik hatásos. Van amelyik gyors eredményt hoz. Ezeket a hirtelen jött megjelenések előtt igyekszem alkalmazni. Vannak, amik pedig hosszú távon hoznak eredményt. A diéta akkor is csak diéta marad. Most a körömpörkölt, a hurka-kolbász és a töltött káposzta időszaka van, de januártól nekem is indul a holnapután itt a tavasz, ez a nyár is, hogy itt termett felkészülés a fürdőruhára.
