Európa nagymama és nagypapa korú uralkodóinak legendás élete

B.E. | 2021. Augusztus 25.
II. Erzsébetről rengeteg információt tudunk, életéről számos könyv, film és sorozat készül a mai napig. Nem is csoda, hiszen a 95 éves brit uralkodó immár 69 éve viseli koronáját. Bár ő a rangidős, nem ő az egyetlen idős uralkodó. Bemutatjuk kevésbé ismert, európai "kollégáit", akiknek az életéből szintén lehetne néhány jó Netflix sorozatot gyártani.

A másik nagyi

Dániában is egy idős, kedves, nagymama, nevezetesen a 81 esztendős II. Margit királynő ül a trónon. Persze nem volt egyértelmű, hogy a törékeny kis hercegnőből egyszer uralkodó lesz, mert bár apja, IX. Frigyes király legidősebb gyermeke volt, ám a születésekor a törvény értelmében lányként nem örökölhette volna a trónt. Mivel Frigyesnek csak lány gyermekei voltak, így sokáig úgy tűnt, hogy halála után a testvére, Knut veheti át az ország irányítását. Margit 13 esztendős volt, amikor megannyi népszavazás és két egymást követő kormány elismerése után, 1953-ban módosították az örökösödési törvényt, melynek értelmében, lehetővé tették a nőági öröklést, hasonlóan az Egyesült Királyságban már működő modellhez. A kamasz Margitból pedig koronahercegnő trónörökös lett, akit nagyon inspirált angol kolléganője.

“II. Erzsébet mindig is olyan ember volt, akit csodáltam, és akit van szerencsém jól ismerni. Egy igazán különleges módon inspirált engem, egészen a kezdetektől, amikor még csak hercegnő volt, és a születésnapján elmondta azt a bizonyos beszédet, amiben az egész életét a nemzet szolgálatának javára ajánlotta fel. Amikor a saját apám meghalt, és 1972-ben 30 évesen trónra léptem, Erzsébetnek ezek a szavai csengtek a fülemben. Akkor értettem meg, és akkor határoztam el, hogy hozzá hasonlóan én is a népemnek, Dániának szentelem az életemet”– mondta Margit egy 2012-es interjúban a BBC-nek. 

II. Margit dán királynő és Henrik dán herceg, 1967. (Fotó: J. CuiniËres/Roger-Viollet via AFP)

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a ’72-ben trónra lépő Margit háttérbe szorította volna a magánéletét. Még 1965-ben, Londonban ismerte meg egy vacsorán Henri de Laborde de Monpezat grófot, francia diplomatát, akivel két évvel később össze is házasodtak. Henri pedig, ahogyan a brit Fülöp herceg is, uralkodó felesége árnyéka lett a 70-es évektől kezdve. Míg Fülöp egészen jól viselte ezt, addig Margit férje gyakran méltatlankodott. Rendszeresen szóba hozta például, hogy ő pusztán  „Őfelsége Henrik, Dánia hercege” címet kapta meg, és nem lett belőle király. Házasságukból két fiú gyermek született, a mostani koronaherceg Frigyes, és öccse Joakim. A királynőnek összesen nyolc unokája van, mind közül persze a trónöröklési sorban második Keresztély a legismertebb, de akad köztük egy modell is.

II. Margit népszerű dán uralkodó és az egész ország osztozott a gyászában, amikor férje 2018-ban elhunyt. Ő azonban élete párja halála után sem vonult vissza, rendíthetetlenül járja az országot, eleget téve a kötelezettségeinek, és egyelőre nyoma sincs annak, hogy átadná a trónt a fiának.

Frigyes koronaherceg, Keresztély herceg, Vincent herceg, Izabella hercegnő, II. Margit királynő, Mária dán királyi hercegnő és Josephine hercegnő, 2021. (Fotó: Keld Navntoft/Ritzau Scanpix/AFP)

A nőfaló

Szinte rejtély, hogy eddig Hollywood miért nem csapott le a belga II. Albert történetére.  De miről is van szó pontosan? Margithoz hasonlóan Albert sem született trónörökösnek, ugyanis ekkor még bátyja, Baldvin volt a király, akinek azonban nem született gyermeke, így halála után az öccse örökölte meg a koronát. Mindez 1993-ban történt, és a férfi már nem számított ifjú királynak, hiszen 59 esztendősen lett uralkodó. Nagy meglepetést pedig nem igazán okozott a népnek, amikor 2013-ban, húsz év után közölte, hogy legidősebb fia, Fülöp javára lemond a trónról.

Fülöp belga herceg és II. Albert belga király, a beiktatási ceremónián (Fotó: Tim P. Whitby/Getty Images)

Bár a 79 éves idős uralkodó azzal magyarázta a nyugdíjazását, hogy megromlott az egészségi állapota, ettől sokkal érdekesebb történetek húzódtak meg a háttérben. 

Albert már fiatalon is kicsapongó életét élt, igazi nőfaló hírében állt, ez pedig azután sem nagyon változott, hogy megházasodott és király lett. Lemondását is egy ilyen korábbi kapcsolat okozta. Még 1999-ben állt elő Delphine Boël azzal, hogy ő Albert törvénytelen, negyedik gyermeke. Elmondása szerint anyjának a 60-as években volt kapcsolata a férfival. Bár II. Albert ekkoriban még tagadta a nő állításait, de évekkel később, pontosan 2013-ban Delphine megjelent a bíróság előtt, hogy apasági keresetet nyújtson be a király ellen, DNS vizsgálatot követelt. Napokkal később az uralkodó rendkívüli ülést hívott össze, majd lemondott. A férfi azonban még ezután is mindent elkövetett, hogy a lehető leglassabban kerüljön pont az ügy végére. Csak 2018 őszén mondta ki a bíróság, hogy a volt uralkodónak DNS-vizsgálat alá kell vetnie magát.  II. Albert nem állt kötélnek, egészen a semmítőszékig menetelt, ám 2020-ban már nem volt több kiskapu, és a laboreredmények megerősítették, hogy az 1968-ban született nő az ő gyermeke. Delphine-t ezután sem az apja fogadta a palotában, hanem bátyja, a jelenlegi király, Fülöp, aki így fogalmazott: “Beszélgettünk az életünkről, hogy mi a közös bennünk, és megfogadtuk, hogy a jövőben igyekszünk szorosabbra fűzni a kapcsolatukat.”

Mi megmondtuk, hogy filmet kellene forgatni erről a családról…

II. Albert belga király és Paola királyné találkozója Delphine hercegnővel, 2020-ban (Fotó: Royal Belgium Pool/Getty Images)

Aki a gyász miatt vonult vissza

Hasonlóan filmbeillő, de sokkal szomorúbb a története Hollandia nyugdíjazott királynőjének, Beatrixnek.

26 esztendős volt, amikor 1964-ben megismerte Claus von Amsberg német nemest, és egy évvel később be is jelentették az eljegyzésüket. Csakhogy a német férfi beházasodásra a holland királyi családba nem igazán nyerte el az emberek tetszését. Ekkor még frissek voltak a II. világháború eseményei, ráadásul Clausról előkerült egy fénykép, melyen a Hitlerjugend egyenruhájában volt látható. A nép nemtetszésének ellenére a holland parlament engedélyt adott a pár egybekelésére, és Beatrix 1966 tavaszán kimondta az igent.  Idővel az emberek szíve is megenyhült, és Claus von Ambserg holland állampolgárságot és holland hercegi címet kapott. A házasságukból pedig három fiúgyermek született: Vilmos, Friso és Konstantin

Amikor anyja 1980-ban lemondott javára a trónról, Beatrixből királynő lett. Mindez egyébként nem szokatlan a holland királyi családban, mivel korábban nagyanyja is így tett a lánya javára. Beatrix többször is járt Magyarországon. Sokan feltételezik, hogy lemondásához az a 2009-es merénylet vezetett, melyben egy ismeretlen férfi autójával a királyi családot ünneplő tömegbe hajtott. A koronások közül senki nem sérült meg, ám a tömegben nyolcan is meghaltak. De a királynő nem emiatt határozta el, hogy legidősebb fiára, Vilmosra hagyja a trónt, és vonul vissza a közélettől. 

Beatrix holland királynő és Friso herceg (Fotó: Sion Touhig/Getty Images)

Az asszonynak egy fájdalmas, személyes törés vágta keresztbe az életét 2012 februárjában, amikor középső fia Friso herceg síbalesetet szenvedett Ausztriában. A férfit egy lavina temette maga alá, és súlyos agykárosodást szenvedett. Majd másfél évig egy londoni klinikán kezelték, ahol felesége, gyermekei és édesanyja is rendszeresen látogatta. Beatrix egy évvel a fia balesete után, 2013 januárjában jelentette be a lemondását, s egyben átadta fiának, Vilmosnak a hatalmat „Nem azért mondok le, mert kötelességeim már túl nagy terhet rónak rám, hanem mert meggyőződésem, hogy ideje átadni az új generációnak az országunkért való felelősséget”- mondta akkor a megtört idős uralkodó. Friso soha nem ébredt fel a kómából, halálát 2013 nyarán jelentette be a királyi család. 

A 83 éves Beatrix ma hercegnőként éli az életét, sok időt tölt 9 imádott unokájával, köztük a mostani trónörökössel, a 17 éves Katalin Amália orániai hercegnővel.

Hősből botrányhős

Jöjjön egy másik nyugalmazott nagypapa, I. János Károly élete, aki bármennyi jó, hősies dolgot tett fiatalon, mégis legtöbben a későbbi botrányaira emlékeznek. Tegyük hozzá, hogy nem ok nélkül. 

Amikor Franco hatalomra került, az akkori spanyol király – János Károly nagyapja – a szerk. – az egész családjával Olaszországba menekült. Még egészen kisgyermek volt János Károly, amikor testvérével az otthonukban játszottak a szülők vadászfegyvereivel, és az egyik pisztoly véletlenül elsült, melynek következtében János Károly öccse azonnal meghalt. 

Idővel a herceg szépen cseperedett és Olaszországban, valamint Svájcban tanult. 1962-ben, 24 évesen vette feleségül Zsófia görög és dán királyi hercegnőt, Pál görög király lányát, akit még egy hajóúton ismert meg. A fényűző esküvőt Athénban tartották és a következő években három gyerekük is született. Szinte még friss házasok voltak, amikor  1966-ban visszaállították Spanyolországban a királyságot, három évvel később pedig Franco nem János Károly apját, hanem átugorva egy generációt, magát János Károly herceget nevezte meg az örökösének. 

Fülöp herceg, I. János Károly és Zsófia királyné (Fotó: Getty Images)

Az új király a sarkára állt, és eltökélte, hogy nem építi tovább a totális diktatórikus rendszert, hanem egy demokratikus alkotmányos monarchia mellett tette le a voksát. Amikor pedig 1981-ben a Franco-hívők betörtek a parlamentbe, a puccskísérletre János Károly határozott nemet mondott. Laktanyákat látogatott, majd katonai egyenruhában mondott beszédet a tévében, oldalán akkor 13 éves fiával. Fél nappal később a katonaság sikeresen lefegyverezte a puccskísérletben résztvevőket.

Mégsem ezekre a tetteire emlékeznek az emberek, hanem a későbbi botrányaira. János Károly uralkodása 39. évében, 2014-ben mondott le, döntése hátterében veje korrupciós botránya és saját átláthatatlan pénzügyei álltak. Egy évvel a visszavonulása előtt cikkeztek arról a lapok először, hogy János Károly egy madridi luxusvillát és egyéb ajándékokat adott a nála húsz évvel fiatalabb Corinna zu Sayn-Wittgenstein német üzletasszonynak, aki felesége mellett volt a szeretője. Majd olyan fotók is címlapra kerültek, melyeken az uralkodó látható fiatalabb barátnője oldalán, ahogyan elefántokra lövöldöznek Afrikában… De a lemondását követően sem csitultak a róla szóló pletykák. 2017-ben egy bizonyító erejű hangfelvételről szóltak a hírek. Ezek szerint a német asszonynak olyan üzletekről volt tudomása, melyekkel több millió eurót vághatott zsebre az egykori uralkodó. 2020. augusztusában a nyugalmazott király bejelentette, hogy 58 év után kiköltözik a madridi Zarzuela palotából és külföldre megy. Döntését azután hozta meg, hogy két hónappal korábban, offshore-botrányának ügyében vizsgálatot indított a spanyol legfelsőbb bíróság.

Spanyolország jelenlegi királya János Károly fia, VI. Fülöp. 

Az aktív nagypapa

Ennyi visszavonult uralkodó után, térjünk vissza az aktív koronások közé. Norvégia jelenlegi uralkodója a 84 esztendős V. Harald, aki 1991 óta viseli a koronáját. Ahogyan a holland Beatrix, úgy ő is gyermek volt még, amikor kitört a II. világháború és míg a holland királyi család Kanadában vészelte át a viszontagságos éveket, addig a norvégok először Svédországba, majd az Egyesült Államokban húzták meg magukat 1945-ig. A kötelező katonai képzések után Oxfordban tanult társadalomtudományt. 

V. Harald norvég király és Szonja királyné (Fotó: Patrick van Katwijk/WireImage)

Harald koronahercegként kiváló vitorlázó volt, olyannyira, hogy három olimpián is indult, ahol bár érmet nem szerzett, de figyelemreméltó helyezéseket igen. 1968-ban vette feleségül a szintén norvég Sonja Haraldsent, ám az ideáig vezető út egyáltalán nem volt egyszerű. A házasságukra kilenc(!) évet kellett várniuk, ennyi időbe telt, hogy a norvég kormány engedélyezze, hogy a trónörökös egy közrangú nőt vegyen feleségül. Harald nem hagyta magát elválasztani a szerelmétől. “Vagy Sonja lesz a feleségem, vagy nem kap királynét Norvégia!” – közölte döntését apjával, és a kormány képviselőivel. 

Házasságukból két gyermek született, Márta Lujza, és a jelenlegi koronaherceg, Haakon trónörökös. 

A “fiatal” svéd

A felsorolásban viszonylag fiatalnak számít a jelenleg is aktív, XVI. Károly Gusztáv svéd király, aki idén ünnepelte a 75. születésnapját. Gyermekkorát számos veszteség árnyékolta be, kezdve az apja halálával. Károly Gusztáv alig volt ugyanis egy esztendős, amikor apja, az akkori trónörökös meghalt, így a totyogó hercegből azonnal koronaherceg vált. 

A 26 esztendős Károly Gusztáv az 1972-es, a müncheni olimpián ismerte meg Silvia Renate Sommerlath-t. Édesanyja azonban már nem lehetett ott fia esküvőjén, 1972-ben elhunyt. Egy évvel később a férfi nagyapja, vagyis VI. Gusztáv Adolf is meghalt, így 1973 őszén, a huszonhét esztendős Károly Gusztávból Svédország uralkodója lett. Bár a fiatal, jóképű uralkodó egyre népszerűbb lett, és a hölgyek is rajongtak érte, őt nem érdekelte más, csak a korábban megismert Silvia, akit 1976. június 19-én feleségül is vett. 

XVI. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné (Fotó: Jonas Gratzer/Getty Images)

A házaspár három gyermeke született, akikről mi is gyakran írunk. A legidősebb, a koronahercegnő Viktória, a középső gyermek a jóképű Károly Fülöp herceg, akit húga, az Egyesült Államokban élő Magdolna hercegnő követ.

Károly Gusztávnak összesen nyolc unokája van, és feleségével együtt bizonyára már nagyon élveznék a nyugdíjas éveket, ám az uralkodó nem mond le. Bár egyre több feladatot ad lányának Viktóriának, azért igyekszik nem terhelni az örökösét. Mindez talán nem véletlen, hiszen a ma már kiegyensúlyozott 44 éves anyuka, fiatalon nehezen viselte a nyomást, az állandó megfelelési kényszerből pedig az anorexiába menekült. 

Károly Gusztáv, Szilvia és az unokák (Forrás: The Royal Court of Sweden)

Károly Gusztáv egyébként 2019-ben úgy határozott, hogy nyolc unokájából, hat nem tagja többé az uralkodói háznak. Fontos azonban tisztázni, hogy ez mit jelent! Leginkább azt, hogy normális életet akar biztosítani nekik. Gyakorlatban pedig azt, hogy ezeknek az unokáknak:

Kékvér:

Exit mobile version