Sokszor a világ különböző pontjain vagytok – karácsonykor együtt ünnepel a család?
Yvonne: Igen mindig sikerült idáig! Catherine és a nagy fiam is mindig hazajöttek New Yorkból. Catherine most egyébként is itthon van egy ideje, de a fiam is jön hamarosan. Sajnos csak tíz napra, mert sokat dolgozik, de ennek is nagyon örülünk. Általában az exférjem is velünk van ilyenkor, hiszen jó viszonyban váltunk el, így tényleg családias a hangulat.
Mardoll: Ezt szeretem a legjobban az egészben, hogy együtt vagyunk! Nagyon szeretem a nagy közös reggelit, hogy ilyenkor nem csinálunk semmit, “csak” együtt vagyunk. Karácsonyi filmeket nézünk, jókat eszünk és iszunk, teljes nyugalom van, ez a legjobb!
Milyen szokásokat tartottatok meg Amerikából és mik a magyar hagyományaitok?
Yvonne: A karácsonyfát már december közepén feldíszítjük, mert Amerikában ezt szoktuk meg, ez ott mindig bőven karácsony előtt szokott történni. Szenteste van egy ünnepélyes vacsoránk, de az ajándékozás másnap reggel történik, szintén az amerikai szokások szerint. Ilyenkor van egy nagy villásreggeli: eggs benedict, amerikai palacsinta, frissen préselt narancslé és pezsgő. Én persze utána pakolok, de már nagyok a gyerekek, így már kicsit könnyebb, mert nincs játékszerelés mint régen és nem reggel 6-kor kell mindenki, hanem sokkal később. Pakolás után én már kezdem is a vacsorát előkészíteni. Szenteste általában valamilyen halétel van, lazac és rák és mellette szarvas vörösboros mártással. Másnap este anyósom receptjeit készítem, olaszos tészták készülnek, legalább három fajta és mellé saláta. A desszert nálunk nem annyira fontos, így általában csokiszuflét és gyümölcsöt tálalunk.
Mardoll: A mi karácsonyunkban minden van! Főleg az amerikai hagyományok mentén zajlik, de anyukám mindig igyekszik belecsempészni egy kicsit a magyar hagyományokból is. Ez főleg az ételek terén jelenik meg. Mindent ő készít, mi csak besegítünk neki, ha szeretné, így alapvetően ő határozza meg, hogy mi kerüljön az asztalra. Hozzáteszem, még sosem csalódtunk, remek a főztje, mindannyian alig várjuk, hogy újra ehessünk a karácsonyi menüjéből.
Hogyan működik az ajándékozás? Meglepitek egymást, vagy előre tisztázzátok, hogy ki, mit vegyen a másiknak?
Yvonne: Amikor a gyerekek még kicsik voltak, akkor mindig meglepetés volt. Általában a sláger játékokat próbáltuk beszerezni, ami kicsit stresszes volt, mert nehéz volt beszerezni az új Lego-t vagy valami menő babát Catherine-nek amikor még kislány volt. Most már nagyok, szerencsére mindenki megmondja, mire vágyik, de nincsenek óriási igények. Az ajándékokat – mikor már mindenki alszik – titokban tettem a fa alá, hiszen hivatalosan (Amerikában) a Mikulás hozza éjszaka a kéményen keresztül. Mivel nincs kandallónk ezért régen egy spéci Mikulás kulcsot tettünk ki a teraszra a gyerekekkel, hogy azzal be tudjon jönni. Ilyen kulcsot lehet kapni Amerikában, ennek a kulcsfej része maga a Mikulás. Ilyenkor ki kell tenni egy Mikulás bögrébe tejet és édes süteményt, amit mindig mi sütöttünk a gyerekekkel, hogy ha jön a fáradt Mikulás legyen, ami várja. Persze még mielőtt felébredtek volna a gyerekek, megoldottam hogy a tej és a süti elfogyjon. A mai napig ezt csinálom, de már senki nem dől be neki. Mióta elváltam, magyarosítottam az étrendet és minden évben készítek valami magyaros ételt is, mint például töltött káposztát, csak egy könnyebb változatban. Ebben az évben készítek nyulat is vadas mártással, szeretném, ha a gyerekek a magyar ízeket is jobban megismernék.
Mardoll: Mindig igyekszem valami vicces és kreatív ajándékkal meglepni a szeretteimet. Nem az értéke számít, hanem az, hogy személyre szóló legyen, hogy azzal tényleg az illetőt ajándékozom meg és pontosan érzi, érti majd, hogy miért azt kapja. Ebből hatalmas röhögések szoktak néha lenni, mert általában nagyon találó egy-egy ajándékom.