Milyen volt a váltás a képernyőről egy teljesen más platformra?
Mindig is azt gondoltam, és jelenleg is azon a véleményen vagyok, hogy a televízió és az online jól megfér egymás mellett. Ugyan kicsit más típusú igényeket szolgálnak ki, azonban azok számára, akik ezeken a platformokon dolgoznak, vannak alapszabályok, amiket mindkét helyen be kell tartani, mert ezek mentén készítünk termékeket. Az eddigi tapasztalataim alapján hatalmas élmény az online tér, kicsit talán szabadabb, kevésbé korlátozott. A tévében a műsorok hossza precízen meghatározott, de a tartalmi előállításban igazán komoly különbség nincs. A tévés fegyelmet meg kell tartani, de szabadabbnak érzem ezt a világot.
Eddig főleg sporttal kapcsolatos műsorokban láthattunk, most viszont egy új oldaladat mutattad meg. Melyikben érzed jobban magad? Melyik áll közelebb a személyiségedhez?
Több mint 35 éve foglalkozom televíziózással. Vitray Tamás, a mesterem a tévézést tanította. Sok mindent csinálhattam ezen évek alatt, amire – ezek szerint – talán a leginkább emlékeznek a nézők, az a sporttal kapcsolatos tevékenységem. Régebben azonban ilyen típusú tartalmakat is készítettem, így ebből a szempontból nem volt újdonság. Egyébként az online térnek köszönhetően tudok sporttal is foglalkozni. Nem egy, nem két vendég volt, aki sportolóként ismert, és a jövőben is lesz ilyen. Ráadásul a Futtában című műsorban futás közben vitatjuk meg az élet dolgait, szóval a sporttól nem szakadtam el, és a jövőben sem tervezem.
Nem hiányzik a tévés műsorvezetés? Vagy szeretnél újra képernyőre kerülni még valamikor?
Soha nem tartottam magam televíziós műsorvezetőnek, csak televíziósnak. Nem tudom különválasztani a műsorkészítést a műsorvezetéstől. Azt tanultam és azt gyakoroltam, hogy aki képernyőn van, annak az adott produkció minden részletével tisztában kell lennie. A képernyő sosem volt a cél, mindig egy eszköz volt, ami része a műsorkészítésnek. Az online tér ilyen szempontból ugyanúgy képernyőt teremt. Mindenki csinálhat magának egy televíziót a YouTube-on, percenként 500 óra tartalmat töltenek fel a videómegosztóra, ami elképesztő versenyhelyzetet terem, engem pedig valójában a verseny tart életben.
Mennyire mélyedtél el az internetes platformokban, mielőtt belevágtál a saját csatornád kiépítésébe?
Egyrészt felhasználóként sok-sok éve figyelem, nézem, gyűjtöm az infókat. Bevallom őszintén, hogy régóta dédelgetett álmom volt, hogy elkezdek az online térben is dolgozni. Úgy látszik, ennek most jött el az ideje, részben annak is köszönhetően, hogy a 98.6 Manna FM beállt mögénk, és az alkotótársaimmal létrehoztuk a Palikék Világa by Manna csatornát. Én amúgy is egy ilyen készülős fajta, amolyan munkakutya-féle vagyok. Anélkül, hogy az ember ma megfelelő ismereteket próbálna szerezni az online térből, nem is szabad belefogni. Az más kérdés, hogy ennek a világnak a sokszínűsége mekkora elmélyülést enged, hiszen pillanatról pillanatra változik. Nem akarom abba a tévhitbe ringatni magam, hogy mindent tudok. Közgazdászként azonban ez a terep nagyon jól analizálható számomra, hiszen hatalmas mennyiségű reális számot ad, és mindezekből sok mindenre lehet következtetni, ugyanis a számok nem hazudnak. Precízen lehet például követi a valós érdeklődést, nézői igényt, amit műsorkészítőként ki kell szolgálnunk.
Palik László, Konyári Edinka és Wágner Tamás, azaz a Palikék Világa
Egyedülálló az új műsorod, a riportalany legőszintébb énjét láthatjuk az interjú alatt. A te ötleted volt?
Azt tanultam ebben a szakmában, a legelején megértette velem Vitray Tamás, hogy a televíziózás kollektív szakma. Nincs olyan, hogy én tévét, vagy tartalmat csinálok. Szó szót követő, közös gondolkodás van. Az alkotótársaimmal, Konyári Edinkával és Wágner Tamással rengeteget dolgozunk azon, hogy a lehető legjobban kiszolgáljuk a fogyasztókat. Lényegtelen, hogy ki találja ki, ki mondja ki a közös gondolkodásunk esszenciáját, az eredmény a mi termékünk, mi fejlesztettük, mert hitem szerint ebben a szakmában nem igazán létezik a „magányos bozótharcos” intézménye. Ez a Hová tűnt?, a Három igazság és a Futtában című műsorokra is igaz, sőt, még azokra a tervekre is, amiket lépésről lépésre a későbbiekben mutatunk majd be.
Mekkora stábbal dolgozol?
Ez az adott formátum megvalósításától függ. Relatíve kompakt stábbal működünk együtt, ahol komoly szakemberek dolgoznak A képi, hangi, tartalmi megvalósítást illetően. Kisebb a csapat, mint egy átlagos tévés produkció stábja, de pont megfelelő mennyiségű emberről beszélünk, akikkel elvárt színvonalú tartalmat lehet előállítani.
Fotó: Palik László Instagram
A fiaidat érdekli a tévézés? Követik a munkásságodat?
Soha nem nyomtam rá a gyerekeimre azt, amivel éppen foglalkoztam, nekik van éppen elég dolguk a gyerekkorukkal, iskolával, sporttal kapcsolatban, amit nagyon jól csinálnak. Ha megnéznek egy-egy tartalmat, amit mi készítünk, akkor maguktól is elmondják a véleményüket, akár a foguk hegyéről is odavetve, én pedig figyelembe veszem a reakciójukat. Úgy gondolom, hogy a mai tizenévesektől sokat lehet tanulni, hiszen ők már az online tér szülöttei és félelmetes magabiztossággal viselkednek benne. Próbálok tőlük tanulni, de ők nem jelezték még, hogy valami hasonlóval szeretnének foglalkozni, mint az apjuk. Abban hiszek, hogy azt tanulják, és azzal foglalkozzanak, amihez igazán kedvük van.
Mivel telnek a hétköznapjaid?
A sport mindig is szerves része volt az életemnek, de hét éve mindennap szakítok időt a mozgásra. Legyen reggel, délben vagy este, amikor a feladataim engedik. Hét éve nem volt pihenőnapom ebben a tekintetben, de nekem ez nagyon jól esik, a hétköznapi életem természetes rutinja lett. Egyébként pedig békés, dolgos, sportos hétköznapokat élek manapság.
