Ha Tom Felton valóban roxforti diák lenne, akkor a Teszlek Süveg egészen biztosan nem a Mardekár házba osztaná őt be. Megkockáztatnánk egy Griffendélt, de sokkal inkább egy Hugrabugban érezné jól magát, Felton ugyanis az egyik legkedvesebb ember a sztárvilágban.
Persze, nem ismerünk mindenkit, és Keanu Reevesszel azért nehéz felvenni a versenyt, de a Draco Malfoy-t alakító színész előszeretettel fotózkodik bárkivel, aki az utcán leszólítja, láthatóan imádja a kutyáit, és jótékonykodásból sem kell leckét vennie. Ráadásul talán az egyetlen olyan szereplője a Potter-sagának, aki nem akarja letagadni, hogy köze volt a sorozathoz.
Alig néhány napja jött ki az Uber Eats reklámja, melyben Tom a régi időket siratja, amikor még tudott varázsolni. Aztán kap egy pálcát, és ahelyett, hogy a szomszéd szemetét tüntetné el, véletlenül a férfi esik áldozatául a pálca suhintásának.
Az, hogy képes önmaga kifigurázására, elképesztő humorérzékről árulkodik, pedig Felton élete nem volt mindig játék és mese, pláne nem varázslat.
Dracónak lenni nem menő
Felton gyerekszínészként töltötte már a Harry Potter előtti időket is, így igazi veteránnak számított, mire a varázsvilág castingját meghirdették. Őt azonban hidegen hagyta a sztori. Arra sem vette a fáradtságot, hogy a Bölcsek kövét egyáltalán a kezébe vegye, de aztán ment, látott és győzött, és nyolc film erejéig alakította Harry iskolás nemezisét, az aranyvérű Draco Malfoyt. Ez azonban nem volt egyszerű számára, ahogyan önéletrajzi könyvében fogalmazott:
nem volt menő Dracónak lenni.
Képzeld csak el, hogy az elvakult rajongók – igen, a felnőttek is – beszólogatnak, seggfejnek neveznek, mert a szerepeddel azonosítanak, netán olyan ajándékokat küldenek, amik veszélyesek rád nézve.
Egy kiskamasznak épp elég nehéz a hirtelen jött reflektorfényt megélnie, ha pedig ez egyfajta fenyegetettséggel jár, akkor pláne nem egyszerű a helyzet. Felton azonban sosem panaszkodott, sőt, azt mondja, még ezekkel együtt is szerencsésebb helyzetben volt, mint a három muskétás – Daniel Radcliffe, Emma Watson és Rupert Grint –, mert a forgatások mellett viszonylag átlagos életet tudott élni.
Tom Felton, Emma Watson, Alan Rickman, Daniel Radcliffe, David Yates, Rupert Grint, Barry M. Meyer és Matthew Lewis a Harry Potter: Halál ereklyéi 2. részének New York-i premierjén, 2011-ben (Fotó: Stephen Lovekin/Getty Images)
Aranyélet! Ja, nem
22 éves volt, amikor a forgatást befejezték, és bár világszerte ismert volt a neve, valahogy mégsem akart beindulni a karrierje. Sok visszautasítást kapott, amit valószínűleg annak köszönhet, hogy a többiekhez hasonlóan beskatulyázták abba a szerepbe, amit tíz évig alakított. Ezt megugrani, kitörni a rád aggatott karakterből nagyon nehéz, ezért úgy döntött, a ködös Albiont hátrahagyva inkább a tengerentúlon próbál szerencsét. Hollywood felszínessége azonban nem segített neki abban, hogy sikerüljön megtörnie a Malfoy-átkot.
Alig landolt a gépe, máris idegenek bizonygatták neki, hogy mennyire jó, mennyire tehetséges, gyakorlatilag minden jóval elkényeztették, hogy aztán, mikor a lufi kipukkad, olyan gyorsan pártoljanak el tőle, amilyen sebességgel belecsöppentek az életébe. Ezt vagy a helyén tudod kezelni és tovább lépsz, vagy megpróbálod tompítani az érzéseket – ő az utóbbit választotta. „Onnantól, hogy nem érdekelt az ivás, odáig jutottam, hogy rendszeresen megittam egy pohár sört és hozzá egy pohár whiskey-t, mielőtt lement a nap.”
Tom Felton mint Harry Potter (persze csak az Instagramján)
Végül a barátai közbeavatkozása volt az a pont, amikor úgy érezte, hogy most már muszáj beismernie, hogy gondja van az alkohollal és a kábítószerrel.
Ez volt az egyik legnehezebb döntés, amit valaha meg kellett hoznom. De maga a tény, hogy be tudtam vallani magamnak, hogy szükségem van egy kis segítségre – és tenni fogok valamit – fontos pillanat volt. Többé nem félek attól, hogy felemelje a kezem, és azt mondjam: nem vagyok jól
– fogalmazta meg gondolatait ezzel kapcsolatban.
Tiszta lappal
Innen szép nyerni – szokták mondani, és Felton életében ez különösen nagy igazság. Miután ismét sínre került, teljesen magára talált. Egyre több szerep találta meg, elég csak a nagy sikerű Flash, a villám Julianjére vagy az Origin Loganjére gondolni, melyekkel végre esélyt kapott arra, hogy valami más is legyen, mint a gonoszkodó „Malfoy-gyerek”. Emellett a West End is tárt karokkal fogadta. Az egyik kedvenc momentumunk az volt, amikor az apját, Lucius Malfoyt alakító Jason Isaacs feltűnt a 2:22 című darab előadásán – amiben Felton főszerepet játszott – hogy jó „apa” módjára támogassa őt. Tomnak ugyanis két apja van, az egyik, akinek az életét köszönheti, a másik pedig, aki a vásznon terelgette őt, és akire példaképként néz fel.
Mellette a magánéletét is rendbe szedte, Észak-Londonba költözött egy zöldövezetbe, ahol teljesen hétköznapi életet él, két kutyájával, Willow-val és Forresttel. Minderre azért is volt szüksége, mert megjárta a mentális poklot, és – ahogyan azt könyvében is őszintén leírta – még mindig vannak napok, amikor kiszámíthatatlan, hogy melyik énjére ébred. A kiegyensúlyozottra, vagy arra, akinek egy csésze tea elkészítése is hatalmas kihívást okoz. Családjában a mentális zavarok sajnos nem ismeretlenek, így különösen nagy szüksége volt arra, hogy megpróbáljon a lehetőségekhez mérten a normalitás talaján maradni hírességként is.
A nagy álom
Bár Felton kendőzetlen őszinteséggel mesél mindenről az életét feldolgozó kötetben, arról kevés szó esik, hogy élete nagy álma az volt, hogy híres hegedűjátékos legyen. Ha ez nem is vált valóra, 19 éves kora óta énekes-dalszerzőként is tevékenykedik, többek között Ed Sheerannel is nagyon jóban vannak. 2009-ben saját albumot adott ki, de leginkább az Instagram-közönségét szórakoztatja időről-időre azzal, hogy valamelyik feldolgozását, vagy saját szerzeményét előadja. A gitár mellett zongorán, hegedűn, basszusgitáron, ukulelén, szájharmonikán és dobon is játszik, sőt, öt évig a helyi közösség egyházi kórusának is tagja volt. Meredek, igaz?
Fotó: Instagram
A zene mellett a másik nagy szerelme a golf, rendszeresen játszik és jótékonysági mérkőzéseken is időről-időre feltűnik, mert bármilyen hihetetlen, a srácnak, aki lazán borsot tört mások orra alá a vásznon, a való életben arany szíve van.
