Mick Jagger, Charlie Sheen, Tom Jones, Jack Nicholson, Warren Beatty, Gene Simmons… Egykor teli voltak a lapok a hódításaikkal, legendaszámba ment a híresen nagy szexuális étvágyuk, ahogy az is, hogy tényleg annyira sármosak voltak, hogy nehezen lehetett nekik ellenállni. A rock hőskoráról szóló filmek és dokumentumfilmek egyik kötelező eleme, amikor a koncertek végén a zenekar menedzsere (vagy valamelyik másik nekik dolgozó figura) ellenkező nemű rajongók sorával állít be a zenekar tagjainak öltözőjébe vagy turnébuszába, és némi iszogatás/drogfogyasztás/bulizás után lefeküdnek velük.
Régen a hasonló helyzetbe került lányok szülein kívül nem sokan látták ezt problémásnak, mondván, szabad akaratukból mentek el ismerkedni az ikonjaikkal, az érintett férfiak felelősségét pedig senki nem firtatta, lévén csak azt tették, amit a természetük diktál. A férfi ösztönlény, nem várható el tőle, hogy ne éljen a lehetőséggel, ha elé kerül egy szép, fiatal lány – gondolták nagyon sokan akkoriban (sajnos még ma is, de a szám szerencsére csökkent).
A számok mögött
Egészen elképesztő számokról lehetett hallani. A 80 éves Mick Jaggernek, a Rolling Stones fantasztikus mozgású énekesének a legenda szerint több mint 4000, a most 86 éves Jack Nicholsonnak több mint 2000, Charlie Sheennek több mint 5000, Gene Simmonsnak szintén nagyjából 5000, Warren Beattynek az Annette Beninggel kötött házasságáig több mint 12 000, Tom Jonesnak pedig a fénykorában évente 250 új szexuális partnere volt. Persze ezek olyan számok, amiket a felsorolt férfiak egy része nyilvánosan sohasem ismert el, bár nem is szólaltak fel ellene. Kivéve Warren Beattyt, aki egy interjúban határozottan túlzónak találta a dolgot. Azt ugyan nem tagadta, hogy rengeteg nő fordult meg az ágyában, ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a házassága előtti éveiben ezt a számot csak úgy tudta volna elérni, ha mindennap új nővel fekszik le, sőt bizonyos napokon akár többel is, miközben arról is gondoskodnia kell, hogy soha, senkivel nem ismétel. El kell ismerni: ez tényleg lehetetlen.
Warren Beatty és Natalie Wood a Ragyogás a fűben című filmben (Fotó: Silver Screen Collection/Getty Images)
Régen a fent felsorolt férfiak jellemzését általában elintézték annyival, hogy ők a hódító, jó pasik, és kevésbé gondoltak bele abba, hogy a puszta számok mögött mi minden lapul. Például súlyos szexfüggőség. A függőségekre amúgy is hajlamos Charlie Sheen például sosem tagadta, hogy a lányok jó része, akikkel dolga akadt, prostituált és/vagy pornós volt, bár egy interjúban próbálta azzal elviccelni a dolgot, hogy
én nem fizetek a prostituáltaknak a szexért, hanem azért fizetek, hogy végre lelépjenek az ágyamból.
Szintén a szexfüggőségét leplezte le azzal, hogy elmondása szerint a partnerei „A gép” becenévvel illetik őt az ágyban, mutatva, hogy nála a szex gyakorlatilag gépies maszturbálás, csak épp partnert vesz igénybe hozzá.
Mick Jagger azok közé tartozott, aki idővel ráébredt a szexfüggőségére, és ő sem tartotta normálisnak, hogy ennyi nővel van együtt. Persze abban a korban még hülyének néztek egy férfit, aki nyilvánosan problémának meri nevezni, hogy egy csomó nő fordul meg az ágyában, így ő is igyekezett elviccelni a dolgot: a legenda szerint terápiára ment, hogy legyőzze a szexfüggőségét, de ennek az eredménye az lett, hogy a terapeutájával is lefeküdt.
Mick Jagger, Anita Pallenberg és Michele Breton a Performance című film forgatásán (Fotó: Alan Band/Keystone/Getty Images)
Ragadozók és összetört szívek
Felmerülhet az is, hogy a nőket ezerszámra „fogyasztó” férfiak egy része akár a szexuális ragadozó kategóriába is sorolható. A Kiss zenekar énekese, Gene Simmons gyakorlatilag maga vallotta be, hogy nem túl elegáns módon cserkészte be az áldozatait.
Nem ittam, nem drogoztam, az én drogom a szex volt. Állandóan partizni jártam. Olyan voltam, mint a keselyűk. Amikor a többiek kidőltek, én akkor csaptam le
– emlékezett vissza a sztársága csúcsának időszakára. Állítása szerint a partnerei számához az is hozzájárult, hogy nem volt túl válogatós, és nem ragaszkodott ahhoz, hogy mindig a legszebb lányokat vigye ágyba. Magyarul: a bulik végén az ittas lányokat célozta meg, ami finoman szólva is problémás. Tom Jones pedig azt ismerte el, hogy fénykorában a szexuális partnerei nagy részét a koncertjei után felszedett rajongói tették ki, amire nyugodtan lehet azt mondani, hogy visszaélt a rajongásukkal.
Gene Simmons nyakában egy rajongóval a Peaches Records georgiai lemezboltjában, 1976 (Fotó: Tom Hill/WireImage)
És persze régen azzal sem sokat törődtek, hogy ezek a nagy hódítók hányféle módon bántották azokat, akik gyengéd, őszinte érzelmeket tápláltak irántuk. Ugyan Anjelica Huston egy tévéshow-ban viccelődött azzal, hogy egykori szerelme, Jack Nicholson milyen dolgos és méretes szerszámmal van megáldva odalent, de közben az is nyilvánvaló, hogy mély fájdalmat élt át mellette, amiért az élete szerelme egyszerűen képtelen volt a monogámiára, és a kapcsolatuk idején folyamatosan hűtlenkedett. És valószínűleg Tom Jones felesége, Malinda Trenchard helyében sem lettek volna sokan: a házasságukat a férje eleinte titkolta, nehogy negatív hatással legyen a lemezeladásaira, hogy a sármos énekes már elkelt, később pedig minden turnéján folyamatosan csalta őt. Nem tudom, ezt mennyire lehetett jóvá tenni azzal, hogy közben – miután bevallotta, hogy nős – úton-útfélen hangoztatta, hogy egész életében csak egyetlen nőt, a feleségét szerette, a többiek csak szexuális kalandokat jelentettek számára. Mindenesetre ők ketten Trenchard élete végéig együtt maradtak.
Tom Jones női rajongói gyűrűjében (Fotó: Charlie Ley/Mirrorpix/Getty Images)
Ma már másképp működnek a dolgok
A fent felsorolt férfiakat összeköti, hogy majdnem mindegyikük elmúlt már hetven, vagyis egy régi kor hozzáállását tükrözik a szexualitáshoz. Érdekes módon ma már sokkal ritkábban hallani olyan fiatal sztárokról, akiknek ezerszámra lennének szexpartnerei. Lehet, hogy Leonardo DiCaprio folyton dögös és fiatal szupermodellekkel hetyeg, de szinte mindig lesz közülük egy épp aktuális barátnője, akivel ugyan nem túl hosszú távon – jellemzően fél-egy évig –, de mégiscsak egy párt alkot. Hasonló a helyzet a híres és szép lányok/nők hódítójával, a komikus Pete Davidsonnal is: ugyan mindig hallani, hogy néhány havonta új híresség köt ki mellette, ez azért nem ugyanaz, mintha tucatszámra cipelné az ágyába a rajongóit. Lehet, hogy a hosszú távú elköteleződéssel már vannak problémái, de ez már egy másik cikk témája lenne.
Két további dolog sem kedvez azoknak a sztároknak, akik a tömeges csajozásra használnák a népszerűségüket. Egyrészt ma már mindenki zsebében ott lapul egy kamera és egy mikrofon, ha pedig egy kényelmetlen ismerkedős helyzetről felvétel készül, és kiköt a web valamelyik zugában, az igencsak kellemetlen következményekkel járhat, ahogy hasonlóan kényelmetlen lehet az is, ha a szexuális üzenetváltásaik látnak napvilágot. Erről a kannibálos szexfantáziákkal bíró Armie Hammer vagy a rajongóját zaklató Ansel Elgort tudna sokat mesélni: jelenleg egyikük karrierje sincs épp a csúcson.
Aki pedig manapság próbálkozik a sokezres szexpartnerszámmal hírességként, könnyen pórul jár. A komikus Russell Brand néhány éve még azzal dicsekedett, hogy sportot űzött a szexből, és a hírnevét arra használta, hogy kihagyhassa a randizást és egyből rátérhessen a szexre, sőt állítása szerint volt olyan éjszaka, hogy kilenc nővel bújt ágyba. Más megvilágításba helyezik a „hódításait”, hogy nemrég a komikust több nő is szexuális zaklatással, vagy akár nemi erőszakkal vádolta meg: a #metoo óta pedig ezt már nem rázhatja le magáról olyan könnyen.
De bajba került Till Lindemann, a Rammstein énekese is, aki ellen a berlini ügyészség szexuális zaklatás vádjával indított vizsgálatot. Lindemann azt csinálta, amit a rocksztárok évtizedeken át csináltak: lefeküdt sok fiatal rajongójával. Bár úgy tűnik, hogy a jogi felelősségre vonást végül megússza, a zenekar reputációján így is csorba esett: ez a fajta balhé ma már nem igazán fér bele egy sztárnál, aki világhírnévre tör vagy már el is érte azt. Változnak az idők, és szerencsére nem mindig csak rossz irányba.
