Ferenc József élete tele volt szerencsétlenséggel és tragédiával. Sisivel közös első gyermek Zsófia, még totyogós korban volt, amikor egy hirtelen betegség következtében Budán elhunyt. Egyetlen fia, Rudolf főherceg 30 évesen halt meg, öngyilkos lett. Így a trónörökös nem a gyermekei közül került ki. Ekkor lett elsőszámú trónörökös a császár öccse, Károly Lajos főherceg, akinek halála után, fia Ferenc Ferdinánd lett a koronaherceg, egészen 1914-ig birtokolta ezt a címet, amikor is merényletben meghalt, ezzel pedig kitört az első világháború. Ferenc Józsefnek új trónörököst kellett megneveznie, aki nem volt más, mint Károly főherceg, akinek nagyapja Károly Lajos főherceg volt.
Károly egészen 1906-ig szinte láthatatlan szereplője volt az udvarnak, csak azt követően kapott nagyobb figyeltem, hogy Ferenc Ferdinánd – mivel rangon alul házasodott – utódait kizárták a trónöröklésből. Így Károly a trónöröklési sorban második lett.
Szerelem és korona
Károly azon kevés uralkodók közé tartozott, akikről úgy tartották, hogy szerelemből házasodott. Csehországban ismerte meg Zita bourbon–pármai hercegnőt. A herceg serényen járt udvarolni Zitához, aki ezeket a látogatásokat fel is jegyezte. „Nagyon összebarátkoztunk, és természetesen boldogok voltunk, hogy újra meg újra találkozunk… Károly főherceg még serényebbnek mutatkozott, amikor 1910 őszén fülébe jutott a pletyka, hogy jegyben járok egy távoli spanyol rokonommal, Don Jaime madridi herceggel” – írta emlékirataiban.
Ferenc József egyre jobban szorgalmazta, hogy Károly megnősüljön, de olyan nőt kellett az oltár elé vezetnie, akit a ő is jóváhagy. A császár megfelelő házastársnak találta Zitát, mivel katolikus volt, és nemesi vér csörgedezett az ereiben. A házasság előtt Zita személyesen ment Rómába, hogy X. Piusz pápa áldását kérje frigyükre. A ceremóniát végül 1911 őszén meg is tartották. A menyasszony mutatós tiarája Ferenc József ajándéka volt.
Károly és Zita esküvője, a vendégek között ott volt Ferenc József is. (fotó: Profimedia)
Az özvegy császár 1916 őszén hunyt el, a korona pedig Károly fejére kerül, ő lett IV. Károly magyar király és I. Károly osztrák császár.
A koronázás
Károlyt 1916 december 30-án, egy hónappal Ferenc József halála után koronázták meg Budapesten. „Egy újságíró ma kérdést intézett Károly királyhoz közelálló személyiséghez, mivel töltötte tegnap, uralkodása első napjának idejét a király? — A fiatal tetterős uralkodó, — volt a válasz — szinte sietteti a dolgokat és be sem váltja a törvényesen előirt hat hónapot, hanem még ebben az évben, valószínűleg még karácsony előtt meg lesz a koronázás. Arra a kérdésre, hogy a király sok időt fog-e Magyarországon tölteni az illető ezt felelte: — Mindenesetre sok időt fog Magyarországban tölteni” – írta hasábjain a Ferenc József halála utáni második napon megjelent Somogyvármegye politikai napilap.
A ceremóniát övező hangulat, a háború miatt vegyes volt. De a korabeli Filmhíradók így is hatalmas tömeget örökítettek meg a Budai vár környékén a koronázás óráiban. A vidéki napilapok azt hirdették, hogy a legtöbb templom énekes nagy misét tart a koronázás napján, az ország, valamint budapesti lapok azt közölték, hogy A Szentháromság-téren és a Szent-György terén felállított tribünökre szóló jegyekre való igényét a nagyközönség egészen a koronázás előtti hétig nyújthatja be.
IV. Károly és Zita a koronázás előtt
A ceremóniára a Mátyás-templomban került sor, és a koronázások történetében először, a magyar himnuszt is elénekelték. Magát a koronát egy díszes hintóval szállították a helyszínre, a menetet pedig a királyi testőrség és koronaőrség kísérte.
Ahogyan korábban említettük egy film is készült a koronázásról, amelyet hosszú hónapokig vetítettek a hazai mozik. De az elkészítéséhez rögös volt az út. Magyar és osztrák filmesek is jelentkeztek azért, hogy megszerezzék a forgatás jogait. A győztesek pedig a magyar – leginkább játékfilmeket készítő – Uher cég, és a háborús beszámolókról ismert Kino-Riport vállalat lett. Az engedélynek megfelelően több helyszínen, több stáb forgathatott, de magát a koronázás pillanatát érdekes módon, nem tudták rögzíteni, mivel a Mátyás templomban olyan sötét volt.
Zita mesés ruhája
Az új királyné csodás ruhája, amelyhez 30 méter taftot, 30 méter flanelt és 18 kiló aranyat használtak, a magyar nemes hölgyek ajándéka volt a királynénak. „Zita királyné ezüstliliomokkal és kettős keresztekkel teleszórt bíborszínű uszályos ruhában, hosszan elnyúló öles csipkefátyollal, gyémántkoronával a fején” – írta gróf Bánffy Gyula. A királyné viselkedésében visszafogott volt, távol állt tőle a hivalkodás. Amikor megtudta, hogy a koronázási palástja javításra szorul, ő maga varrta meg. „Örömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, amely saját forró óhajtásommal is találkozik” – mondta koronázási beszédében.
IV. Károly, Zita királyné és Habsburg Ottó a koronázáson (fotó: Profimedia)
Utóélet
„Magyarország húsz millió népének van már koronázott királya és királynéja. Az ország szívében, az igazságos Mátyás király budavári templomában megkoronázták IV. Károly királyt és felséges feleséget, Zita királynét…Sokat szenvedett nemzetünk szeretettel, alkotmányos hűséggel és reménnyel van eltelve felséges királya iránt, akinek királyi ajkáról hallottuk, hogy legszentebb törekvése lesz népének minél előbb az óhajtott békét visszaadni és államait a fellendülés korszakába vezetni”- áll a Tolna megyei közlöny koronázási beszámolójában. „Hiába agyarkodnak ádáz elleneink, hiába akarják elnémítani alattvalóik békevágyait, mert milliók és milliók szivéből tör ki az ima az Ég Urához, hogy teljesüljön a mi királyunk és dicső szövetségeseink akarata. Jöjjön el tehát a békének áldásos korszaka és milliók hálája hulljon a magyar koronázott apostoli királyra, aki elsőnek mondotta ki azt a megváltó szót. IV. Károly király dicsőséges uralkodásával hazánkra és nemzetünkre egy új, egy boldogabb és szebb korszak hajnalhasadása kezdődött meg.”
Beszámoló a koronázásról.
A koronázáskor Károly és Zita első gyermeke Ottó már négyéves volt, de a rövid házasságuk alatt összesen nyolc gyerekük született. IV. Károly uralkodása rövid volt, és hányatott. Végül 1918-ban elsodorta az Őszirózsás forradalom. Sem ő, sem felesége nem tudott megbékélni a helyzettel. Végül 34 évesen hunyt el Portugáliában.
Boldoggá avatták
II. János Pál pápa IV. Károlyt 2004-ben boldoggá avatta. Emléknapjának – más szentektől eltérően – nem halála, hanem Zita hercegnővel való házasságkötése napját, október 21-ét jelölte ki. Ezzel az volt a szándéka, hogy ráirányítsa a figyelmet a példás házaséletükre.
