Natasha Richardsont sokan csak a híres rokonai relációjában emlegették: mint az Oscar-díjas rendező, Tony Richardson és a legendás Vanessa Redgrave lánya, vagy mint Liam Neeson felesége. Pedig Natasha a saját jogán is nevet szerzett magának. Hatalmas szíve volt: több millió dollárt adományozott a HIV-vírus gyógyításával foglalkozó alapítványoknak, kedvessége pedig az egyik legismertebb szerepében, az Apád-anyád idejöjjön Elizabeth James-ében is kiragyog.
Nem véletlenül ezt a filmet választja Micheál, amikor emlékezni szeretne az édesanyjára.
„Ilyen emberként emlékszem rá
– nyilatkozta néhány évvel ezelőtt Natasha és Liam Neeson idősebb fia. – Egyébként szerencsésnek tartom magam, hogy bár elhunyt, láthatom őt, megnézhetem, hogyan dolgozott. Nagyszerű dolog, hogy ez a rendelkezésemre áll. Szoktam nézni a filmjeit, de még mindig sok van, amit nem láttam.”
Natasha Richardson ugyanis tényleg számtalan produkcióban mutatta meg a tehetségét. Ő volt A szolgálólány meséjének eredeti filmváltozatának főszereplője, szerepelt az Asylum című thrillerben és az Álmomban már láttalakban is. Legutolsó filmjében már csak a hangját hallhatjuk: a The Wildest Dreamben a Mount Everest meghódítását dokumentálták, a narrációt pedig Natasha mellett többek között Liam Neeson, Alan Rickman és Ralph Fiennes biztosították.
Fiennes volt mellette a nagy áttörésénél is, mikor 1984-ben Helenát alakította a Szentivánéji álomban. Színházi munkásságáról azonban még kevesebbet hallottunk, pedig volt Ophelia a Hamletben, Nina a Sirályban, és Tony-díjat kapott Sally Bowles szerepéért a Cabaret-ban.
Richardson és Neeson az Anna Christie című darab előadásain szerettek egymásba (melyben Natasha alakította a címszerepet.) 2009-ben édesanyjával szerepelt az Egy nyári éj mosolya színpadi adaptációjában – szerette volna némi vakációval megszakítani a színházi munka fogaskerekét, ezért ment ő és a két fia, Micheál és Daniel márciusban egy síüdülőbe kikapcsolódni.
Egy végzetes nap kezdete
2009. március 16-a verőfényes napsütéses reggelén tehát Natasha Richardson a kanadai Mont Tremblant üdülőben indult síleckéket venni. Dél körülre már úgy ítélte az oktatója, hogy kipróbálhatja magát a kezdő pályán. Együtt suhantak a hegyen, aminek már majdnem leértek az aljára, mikor Natasha elesett.
Bukósisak védelme nélkül verte be a fejét egy kemény hótömbbe, de úgy tűnt nem lett komolyabb baja. Natasha legalábbis megrázta magát, és ment is volna tovább, az oktatóját azonban nem győzte meg: kikérte egy síjárőr véleményét, aki viszont azonnal mentőt hívott.
Natasha Richardson az Asylum bemutatóján (Fotó: Michael Loccisano/FilmMagic)
Richardson ennek ellenére továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy teljesen jól érzi magát, nincs szüksége a segítségre. Még egy nyilatkozatot is aláírt arról, hogy megtagadta az orvosi ellátást. Majd visszatért a Hotel Quintessence-ben lévő szobájába a síoktatója és a járőr kíséretében, akik biztosra akarták venni, hogy a színésznővel valóban nincs semmi komolyabb gond. Eközben délután 1-kor megérkeztek a mentők, de miután megtudták, hogy nincs rájuk szükség, azzal a lendülettel pár perccel később távoztak is.
Férje, Liam Neeson ezalatt éppen Torontóban forgatott. Natasha pedig valóban nem mutatta jelét a bajnak, sőt, mikor felhívta Neesont, csak úgy mellékesen említette meg neki, hogy „Ó, drágám, elzakóztam a hóban”. Két órával később, délután 3-kor azonban Natasha kezdett fejfájásra panaszkodni és zavartnak tűnt. Újra kihívták a mentőket, ezúttal hangsúlyozván a helyzet sürgősségét.
A közeli Sainte-Agathe település kórházába szállították, ahol Richardson életjelei ígéretesek voltak, és könnyedén lélegzett, oxigén segítsége nélkül.
Azonban a tájékozódási készségei egyre zuhantak, a kórház pedig rájött, hogy nem elég felszerelt az intézményük ahhoz, hogy az egyre aggasztóbbá váló szituációt megfelelően kezelni tudják. Így Natashát újra mentőbe tették, és este 6-kor elindultak a 88 kilométerre lévő montréali traumaközpontba.
Liam Neeson már csak elbúcsúzni tudott
Neesont ekkorra már tájékoztatták, hogy a feleségével nagy baj van, ezért azonnal otthagyta a forgatást. A színész 2011-ben „dickensi” helyként írta le a kórházat, ahová taxival száguldva megérkezett. „Berohantam a sürgősségire – legalább 70-80 ember volt ott, eltört kezekkel, monoklikkal és ilyenekkel – és évek óta először senki nem ismert fel. Sem a nővérek, sem a betegek. Senki. Egészen idáig jöttem, csak hogy ne engedjenek be hozzá. Átnéztem felettük, próbáltam előre nyomulni – tudtam, hogy valahol ott van a feleségem” – emlékezett vissza a színész az interjúban.
Végül a kórházon kívül talált egy nővért, aki felismerte, és elvezette a felesége kórterméhez. Natasha ekkor már lélegeztetőgépen volt.
„És ekkor azok a fiatal orvosok, akik nem néztek ki többnek tizennyolcnál, közölték velem a legrosszabbat. A legrosszabbat”
– vagyis azt, hogy Natashát agyhalottnak nyilvánították. Megmutatták neki a röntgent, amin látszott, hogy az agya „a koponyája oldalának nyomódott”, tehát epidurális haematoma, azaz koponyaűri vérömleny keletkezett a fejében.
Natasha Richardson és Liam Neeson a Seraphim Falls – A múlt szökevénye című film bemutatóján (Fotó: Sylvain Gaboury/FilmMagic)
Ekkor Neeson arra az egyezségre gondolt, amit évekkel ezelőtt kötöttek a feleségével: megígérték egymásnak, hogy ha „bármelyikünk is vegetatív állapotba kerül, levesszük a gépekről. Amikor megláttam a csövekkel a testében, ez volt az első gondolatom: »A csöveknek menniük kell. Natasha nincs többé.«”
Anderson Cooper 60 minutes című műsorában 2014-ben megosztotta, mik voltak az utolsó, feleségéhez intézett szavai:
„Szívem, ebből nem fogsz magadhoz térni. Beütötted a fejed. Nem tudom, hogy hallasz-e, de ez történt. Visszaviszünk téged New Yorkba. Eljönnek majd a családtagok és a barátaid.”
Natashát New Yorkba szállították, a városba, ami nemcsak a Broadwayen elért sikereinek, de a Neesonnel közös otthonuknak is a helyszíne volt. A manhattani Lenox Hill Kórházba vitték, ahol a szerettei körében március 18-án lekapcsolták a gépekről.
A családját inspirálja Natasha emléke
Natasha hiánya olyan űrt okozott Liam Neesonben, ami a mai napig valótlannak érződik a színész számára. Anderson Coopernek azt nyilatkozta, hogy öt évvel a felesége halála után is számított arra, hogy bármelyik percben besétálhat az ajtón. 2023 augusztusában pedig Conan O’Brien podcastjében beszélt arról, hogy Richardson még mindig vele van:
„Még mindig beszélek vele, mindennap.”
Neeson elköteleződése a felesége iránt olyan megingathatatlan, hogy a mai napig nem állapodott meg más nő mellett.
Natasha Richardson és fiai: Micheál Neeson és Daniel Neeson (Fotó: Bruce Glikas/FilmMagic)
A gyász feldolgozásában azonban segített Neesonnek a tény, hogy szervdonáció segítségével Natasha „három embert is életben tart. A szívével, a veséivel és a májával. Ez azért fantasztikus érzés. És azt hiszem, hogy ő is nagyon boldog és elégedett lenne ezzel”. A gyerekek szintén tovább tudtak lépni ezen a szörnyű veszteségen részben úgy, hogy inspirációra leltek édesanyjuk emlékében.
Daniel, aki 12 éves volt Natasha halálakor, egy környezetbarát ruhamárkát alapított. A Pine Outfitters ötletének megvalósításában anyja egykori szavai motiválták: „Mindig azt mondogatta: »Soha ne érezd úgy, hogy bele kell erőszakolnod magad egy formába, csak hogy beilleszkedj. Csináld azt, amit szeretnél, csak tegyél meg minden tőled telhetőt és legyél nagylelkű.«”
Micheál, aki egy évvel idősebb az öccsénél, néhány éve felvette édesanyja vezetéknevét, és belőle is színész lett. Első főbb szerepe édesapja oldalán volt a 2020-as Made in Italy című filmben, ami kísértetiesen passzolt az élethelyzetükre: egy apát és egy fiút alakítanak, akik igyekeznek feldolgozni a férfi feleségének és a fiú anyjának halálát.
„A forgatáson éreztem anyát
– nyilatkozta Micheál a Varietynek. – Valahogy ott volt mindenkiben.”
