Vannak beszélgetések, amelyek után nehéz megszólalni: Bibók Bea pszichológus VIASAT3-on futó, A felszín alatt című műsorában Nagy Zsolt olyan belső démonokról vallott, amelyek évtizedek óta kísértik. Arról beszélt: úgy érzi, az a vadság, amit gyűlöl magában, és néha kitör belőle, a DNS-ébe van kódolva.
Figyelj, én ezt végigszánkáztam. Nézd, van egy olyan nagyapa, aki felakasztotta az apámat, mert lehúzta az eke szarvával a gyümölcsfának a kérgét. Ő kisbíró volt, kidobolta a házunk előtt, hogy közhírré tétetik, hogy Nagy Bélát, a fiamat, én kötél általi halálra ítélem. Áthúzta a meggyfán a kötelet, fölakasztotta apámat, és fölállította egy kis székre, és kirúgta alóla, és fölakasztotta az apámat. Nyilván úgy akasztotta föl, hogy ne haljon bele, de megcsinálta, végigcsinálta a processzust. Na, engem ez az apa nevelt fel. Diszfunkcionális családból jövök. Szóval anyám is meg volt aprítva nagyon sokszor, én is meg voltam aprítva.
– elevenítette fel a mindmáig ható, megrázó traumákat felesége, Oltai Kata mellett ülve a terápiás kanapén.
Zsolt, bár ezekben a helyzetekben mindig megvédte az édesanyját, úgy véli: ez a minta beleégett volna a sejtjeibe. Bár igyekszik más apa lenni, mint amilyen neki jutott – aki még évtizedekkel később is letagadta, hogy verte a feleségét és a gyerekeit –, de ezzel az örökséggel, alapvetően nem tud mit kezdeni. A felesége azonban határozottan állítja, hogy igenis tud.
„Te, például egy olyan apa lettél, aki nem emel kezet a gyerekeire, aki minden nap kapcsolatot tart mind az öt gyerekével, azzal is, aki egy másik földrészen él. Hát, én ezeket látom a Zsoltba. Én azt gondolom, hogy hogy nagyon kevesen lépik meg, hogy az olyan családi mintát, amit kvázi előíróan magukra húznak, és pláne egy bizonyos életkor után, feladja egy csomó ember, hogy én ilyen vagyok, nem tudok rajta változtatni, ez vagyok én – és én rajta meg azt látom, és szerintem ez egy nagyon nagy dolog, amit mindig próbálok sulykolni neki, hogy hogy lássa magában, hogy erre azért nagyon kevesen képesek” – érvelt Oltai Kata, ám Zsoltot ez sem győzte meg.
„Én pont olyan vagyok mint az apám. Amikor pillanatok alatt elszállok a gyerekekkel szemben otthon… mondjuk kiönti a gyümölcslevet az ágyra, és mondom neki ’most miért öntötted ki?’ És akkor ez a… és én is megijedek magamtól, és akkor elsírja magát az egyik gyerek, mert fél, és akkor utána: ’ahh, most mit csináltam?’, akkor most letérdelek és akkor elmagyarázom neki, hogy ’ne haragudj, azért volt, mert megijedtem’, és akkor ezt megpróbálom helyrehozni, de már elrontottam, érted?”
– mondta a színész, ám a pszichológus szerint Zsolt bántja, holott inkább szeretnie kellene önmagát. Bibók Bea arra kérte: kérdezze meg Katát, milyen érzés hogy ő hiába állítja, hogy jó ember, ügyesen csinálja, mindezt nem fogadja el.
Sokkal több könnyedséget kellene látnia akár a saját maga múltjában, bármit is elkövetett, bár nagyon drámaian adja elő és fogalmaz, és ez része annak, hogy milyen mélyen érinti, de sokkal több könnyedséget kéne gyakorolni abban, hogy hogyan bírálja magát
– válaszolt a felvetett kérdésre a művészettörténész.
Oltai Kata és Nagy Zsolt (Forrás: VIASAT3 / Fábián Bori)
Nagy Zsolt: „Én ezen nem tudok mit megbocsátani magamnak, és nem leszek megbocsátóbb magammal soha”
Zsolt ezen a ponton a felesége felé fordulva idézte fel a számára legfájdalmasabb momentumot: amikor a saját otthonában vált azzá az emberré, akitől a legjobban fél.
Figyelj, most mondok egy példát. Azon mit bocsássak meg magamnak? Be voltam b*aszva…, de amikor én megpofoztalak téged a konyhaszekrénynél, azon mit bocsássak meg akkor is, ha tudom, hogy te megbocsátottad ezt nekem, és átbeszéltük az egészet, és nem fordulhat elő ez soha többet. De hát egész életemben ezt próbáltam elkerülni, hogy én bármikor elkövessek egy olyat, amit az apám az anyámmal szemben. Tehát ezen nem tudok mit megbocsátani magamnak, és ezzel nem leszek megbocsátóbb magammal soha. Azt elkövettem, én követtem el.
Bibók Bea kérdésére, hogy miért bocsátott meg, Kata elmondta, hogy ő nem a bántalmazót látta Zsoltban, hanem a szenvedő embert, aki küzd a saját múltjával.
Igen, persze [hogy megbocsátottam] mert az egy kétségbeesett embernek az öngyűlölete volt. Ő soha nem fordult ki a közös családunkból, vagy viszonyunkból. Azért [volt természetes a megbocsátás], mert egy rettegő embernek a mondatai és a tekintete volt nap mint nap előttem, aki gyűlölte magát, aki gyűlölte azt a helyzetet, amiben iszonyatosan kiszolgáltatott. Szóval, én sajnáltam, és nem lefordultam róla. És azért is gondolom a ’jóban-rosszban’-t, mert ez valóban egy rossz a hagyományos értelemben, de olyan szempontból soha nem jutott abba a rossz állapotba, hogy mind a ketten ne egy irányba akartuk volna megoldani.
Kata hozzátette, hogy később önvizsgálatot tartott, egy szakember segítségével, hogy biztos legyen benne: nem csak elnyomja a dühét.
Utána én is elmentem megvizsgálni ezt egy terapeutához, hogy nem kicsinyítek-e én is valamit azon, hogy mit éreztem, hogy nincs-e valami olyan lappangó, elnyomott düh bennem például. De nem. Mondhatom, hogy megvizsgáltam és őszintén mondhatom azt, hogy az az ember, aki bajban volt és akit a legjobban szeretek és segítséget kér tőlem szavakkal is, nem csak az egyéb megnyilvánulásaival, annál azért teljesen más megítélés alá esnek kétségbeesett cselekedetek, mondatok… nagyon fontos a kontextust megnézni. A mértékét és a viszonyait megnézni annak, hogy hogyan…jöttek-e ki belőle akkor bármilyen viselkedési formák. Én ezt a mai napig tartom. Pont azért, mert nagyon alaposan körbejártam, és nem volt repedés abban, hogy mit szeretnénk.
– mondta, hozzátéve, a bizalma továbbra is töretlen a férjében, mert úgy gondolja: Zsolt egy nagyon jó, és elképesztően erős ember, aki képes egy teljesen ellenkező működésre, mint amit otthon látott.
„Tudatos döntés volt, hogy én úgy állok hozzá minden helyzethez, emberekhez, pláne életem szerelméhez, hogy ott van a maximum, és onnan le lehet rontani, de ő eddig még nem rontotta le ezt semmivel. Nem akarta eljátszani soha ezt a helyzetet, és én ezt így is éreztem mindig.
– fogalmazott Kata.
A felszín alatt minden hétfőn 19 órától a VIASAT3 műsorán!
