A minap Lukács Miklós mesélt arról, hogy mennyire eltérő az első és a második gyermeke nevelése: a lányánál ő maradt otthon, három és fél évig napi szinten ő vigyázott rá, míg a fiával az anyukával együtt birkóznak meg a mindennapokkal. Most pedig Molnár Gusztáv – a férfiak mentális egészsége kapcsán – írt hasonló témában hosszan a közösségi oldalán: szerinte az apák feladata ugyanolyan fontos a gyereknevelésben, mint az anyáké, és hisz benne, hogy nincsenek csak apa vagy férfi, és csak anya vagy női szerepek.

A férfiak mentális egészsége… A férfi gyakran nem azt mondja: rosszul vagyok hanem azt: hagyjatok békén! ?Megoldom! Nincs semmi baj! Csak fáradt vagyok! Viszem a háztartást, és minden nap főzök. Mert szeretem csinálni. Nem az én dolgom, és nem a feleségemé. A Mi dolgunk! Magyarországon a férfiak mentális egészségéről még mindig keveset beszélünk, mert a férfiak problémái sokszor nem „szenvedésként”, hanem ingerlékenységként, munkamániaként, alkoholhasználatként, elzárkózásként, cinizmusként vagy testi betegségként jelennek meg. Sok férfi nem tanulta meg kimondani, hogy fél, kimerült, bizonytalan, szomorú, sérült vagy magányos. A férfi sokszor egyszerre akar jó apa lenni, jó férj lenni, pénzt keresni, nem panaszkodni, segíteni, jelen lenni, de nincs előtte sok minta arra, hogyan lehet ezt egészségesen jól csinálni
– kezdte bejegyzését a színész, majd egy rövid kitérő után így folytatta:
Gyerek születése után nemcsak az anya élete változik meg, hanem az apáé is. Csak erről még kevesebbet beszélünk. A férfi is félhet. Ő is kimerülhet. Ő is érezheti azt, hogy eltűnt a régi élete. A szülés utáni depresszió a férfiak 10%-át érinti, de olyan mintha ez tabu lenne. A társadalom egy része még mindig úgy gondolkodik, hogy az anya „természetesen” tudja, mit kell csinálni, az apa pedig „segít”. Ez a szó önmagában árulkodó. Egy apa nem segít a saját gyerekével. Egy apa szülő. Amikor az anya elmegy otthonról, és az apa a babával marad, az nem „anyapótlás”. Az apaság gyakorlása. Nem kivételes férfiteljesítmény, hanem egészséges családi működés. A férfi ne „besegítsen”, hanem vállaljon részt. A nő ne „engedje meg”, hogy az apa apa legyen, hanem tekintse társszülőnek. A család ne szerepek háborúja legyen, hanem felelősségek szövetsége. Egy férfi nem sír! Szerintem ez butaság. Én szeretek sírni, és gyakrabban is teszem mint a feleségem. Romantikus filmeken például. Ettől nem vagyok nőies, de attól sem vagyok férfias, hogy megnyertem pár boxmeccset
– írta hosszan Molnár Gusztáv, akinek pár héttel ezelőtt született meg a kislánya.