„A testi-lelki gondjaink, betegségeink összefüggéseire kiváló példa a stressz: ha ez az állapot hosszan elhúzódik, krónikussá válik, akkor fiziológiai – azaz testi és szervi – elváltozásokat okozhat. Amíg fiatalok vagyunk, nem igazán vesszük észre, milyen komoly hatásoknak van kitéve a testünk, és azt sem feltétlenül tudjuk felmérni, hogy a stressz milyen nyomokat hagy majd rajtunk” – avat be az összefüggésekbe dr. Spányik András, foglalkozás-egészségügyi orvos, pszichoterapeuta jelölt.
Fotó: Profimedia
Nem elég beszélgetni
Az emberek sokszor a stresszt nemcsak diagnosztizálni, hanem kezelni is megpróbálják önállóan – például csodát várnak a nyaralástól, aztán meglepődnek, hogy a jól megérdemelt pihenés alatt is jelentkeznek a kellemetlen tünetek. Igazából azzal tudunk tenni magunkért, ha időt szakítunk egy olyan alapos kivizsgálásra, ahol a fizikai állapotunkat is felmérik. A laboratóriumi és műszeres vizsgálatok több szempontból hasznosak:
● a pszichológiai felméréssel együtt komplexebb képet nyújtanak a stressz szintjéről,
● választ adnak arra, hogy a tünetek mögött állnak-e fizikai betegségek is,
● segítenek kideríteni, hogy a stressz okozott-e már valamilyen elváltozást.
Az, hogy az ember mennyire érzi magát stresszesnek, nem feltétlenül van összhangban azzal, hogy ebből mit érzékel az orvos. „Az Észlelt Stressz Kérdőív egy nemzetközileg hitelesített teszt, ebben a beteg számol be arról, hogy mekkora nyomást él meg. Vannak olyan kérdéssorok, melyek a szomatizálásra is kitérnek, tehát felmérik, hogy milyen testi tüneteket produkál a stressz. A pszichológiai tesztek rávilágíthatnak a megküzdési stratégiáikra is.”
Oda-vissza óvatosság
Mint ahogy a magas vérnyomást sem csak a stressz okozhatja, úgy a normálistól eltérő kortizolszint esetében is érdemes figyelembe venni más lehetséges magyarázatokat. Dr. Spányik András arra figyelmeztet, hogy a stresszhormon túltengése mögött például mellékvese-problémák állhatnak – ennek a felderítése miatt (is) fontos az alapos kivizsgálás.
Az utóbbiak közül több csak látszatmegoldás, ráadásul önmagukban véve is egészségügyi kockázatot jelent: ilyen például a túlzott alkoholfogyasztás, amire ha fény derül, érdemes utánajárni, hogy az ital okozott-e már valamilyen károsodást.
Az orvosnak tehát több feladata is van a kivizsgálás során: egyrészt az elhangzottakból elkezdi építeni a diagnózist, másrészt fizikai és laboratóriumi vizsgálatokkal szűri a stressz jeleit, hatásait. De hogyan is történik az utóbbi?
Mesél a múlt és a vérnyomásmérő
Mielőtt az orvos belevágna a testi vizsgálatokba, felveszi anamnézist (azaz a kórelőzményeket): átbeszéli a pácienssel azt, hogy milyen betegségei vannak, illetve voltak korábban, továbbá azt is, hogy milyen egészségügyi problémák fordultak elő a családjában. „Ezek az információk a genetikai veszélyeztetettségekre is rámutatnak: a stressz mindig a test leggyengébb pontján jelentkezik először, ahol a legsérülékenyebbek vagyunk. Megtalálja az Achilles-sarkunkat, bárhol is legyen az, és ott fog lecsapni – azért is kell ismerni a kórelőzményeket, mert erre a pontra még jobban oda kell figyelni.
Mérhetetlen fájdalom
„Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy funkcionális bélbetegség, ismertetőjele, hogy az orvosok nem találnak szervi eredetű eltérést a belekben, de a páciensnek mégis súlyos tünetei vannak. A panaszokat az okozhatja, hogy stressz hatására megváltozik a bél mozgása, de előfordul, hogy a beteg a normális, mások számára akár észrevehetetlen bélmozgásokat érzékeli erősnek, fájdalmasnak. Az IBS-sel meg kell tanulni együtt élni, ebben a relaxáció, autogén tréning is segíthet, illetve oda kell figyelni arra, hogy mikor, mit eszik a páciens, és mennyit mozog” – ismertet egy másik rejtélyes, stresszel is összefüggő testi-lelki betegséget Dr. Spányik András.
Az általános testi vizsgálatok köre függ attól is, hogy milyen korú és nemű a páciens. Egy egyszerű vérnyomásmérés is beszédes lehet. A magas vérnyomás kockázatát megnövelik az olyan civilizációs ártalmak, mint a stressz, az elhízás, és a mozgásszegény életmód. Ha egy krónikusan stresszes embernél fény derül erre a rendellenességre, akkor további, összetettebb szív-, és érrendszeri kivizsgálásra van szükség: ilyen például az EKG, terheléses EKG, vagy a 24 órás vérnyomás monitorozás is. Ha bebizonyosodik a baj, és az, hogy a magas értékeket a stressz okozza, akkor nem elég elkezdeni gyógyszert szedni a vérnyomás rendben tartására. A kiváltó okokat együttesen kell megfogni, csökkenteni kell a stressz-szintet, érdemes tervet készíteni a táplálkozásra és a testmozgásra is.”
Egykedvű szívverés
A rutinvizsgálatokat speciális tesztek követik, ilyen például a pulzusvariabilitás-mérés, mely egy néhány perces, fájdalommentes vizsgálat: a mellkasra elektródákat helyeznek, melyek segítségével a szív működését vizsgálják. „Azt figyeljük, hogy mennyire érzékenyen reagál a szívritmus a külső környezeti hatásokra, és hogy milyen széles skálán tud változni: tehát mekkora a legalacsonyabb és a legmagasabb pulzusérték. A mért eredményekből a gép azonnal statisztikát készít, melyből látjuk, hogy milyen rizikócsoportba tartozik a páciens. Az a jó, ha a szívritmus minél szélesebb értékek között mozog – ez a fizikai alkalmazkodóképességünk egyik jele. Ha ez a skála be van szűkülve, az intő jel: egyrészt utalhat arra, hogy a páciens krónikus stressz hatása alatt áll és ezért nem tud megfelelően adaptálódni a szíve a különböző helyzetekhez, illetve elképzelhető, hogy már valamilyen kardiológiai megbetegedésben szenved. Vigyázni kell, hiszen az alacsony pulzusvariabilitás összefüggést mutat a hirtelen szívhalál előfordulásával is.
Ha rosszak az értékek, akkor elkészítünk egy komplex javaslatcsomagot: ebben szerepel testmozgás – olyan edzésformára van szükség, mely megemeli a pulzusszámot: eleinte elég lehet egy gyorsabb tempójú séta. De a meditáció és az autogén tréning is hatásos. Az eredményeket később ugyanezzel a módszerrel felül tudjuk vizsgálni: ha a beteg megfogadta az orvosi javaslatokat és alakított az életmódján, akkor nagy valószínűséggel növekvő pulzusvariabilitást fogunk mérni nála. Azonban nem csak a fizikai értékei javulnak, hanem ezzel más, pozitív változásokat is fog tapasztalni az életében – beleértve ebbe stressz lelki tüneteinek javulását.”
A vérben keringő stressz
A műszeres vizsgálatokon kívül laboratóriumi teszteket is végeznek a témában: vér-, vizelet- és nyálmintákat elemeznek. „A laborvizsgálattal minden olyan rendellenességet szűrünk, amely a stresszel együtt néma gyilkos lehet. Van, akinél a stressz a hormonális működést borítja fel: például összezavarja a pajzsmirigyhormonok működését. A nők esetében befolyásolhatja a menstruációs ciklust, és a policisztás ovárium szindróma (PCOS) egyik kiváltó oka lehet.”
Mindezek mellett oda kell figyelni a kortizol – vagy, ahogyan a hétköznapi beszédben is említik, a stresszhormon – szintjére. „Ez napszaktól függően változik, de krónikus stressz hatására – például vizsgaidőszak alatt – tartósan megemelkedhet, ennek a hatására nőhet a vérnyomás, a pulzus és a vércukorszint is. Tudni kell, hogy ez egy szteroid hormon, mely képes az immunrendszer működését elnyomni, ezzel pedig utat nyit a megbetegedéseknek: ez a magyarázata annak, hogy miért kapunk el olyan könnyen mindenféle betegséget akkor, amikor stresszes élethelyzetben vagyunk.”
Összetört szív a monitoron
Az összetört – vagy más fordításban megtört – szív szindróma (angolul: Broken Heart Syndrome) az egyik iskolapéldája annak, hogy a lelki problémák milyen elváltozásokat okozhatnak a szervezetben. „Ha hirtelen nagy stressz éri az embert – például elveszít valakit –, akkor az elváltozást okozhat a szívcsúcsban: ilyenkor annak a formája a japán, polip kifogásra használt edényre a hasonlít. Ennek az eredeti neve takotsubo, és mivel a szív pontosan ilyen képet mutat az ultrahangon, ezen a néven is szokták emlegetni ezt az állapotot.” A tünetei leginkább az infarktusra hasonlítanak. A rendellenesség érdekessége, hogy csak átmeneti: van, akinél rövid időn belül elmúlik.
Mi a helyzet akkor, ha valaki úgy dönt, hogy nem szeretne pszichológiai teszteket végeztetni és beszélgetni az orvossal? Kizárólag fizikai és laborvizsgálatokkal diagnosztizálható a stressz?
Nem lenne hiteles, ha azt mondanám, hogy a test vizsgálata elég ahhoz, hogy felismerjük ezt az állapotot. Egy kardiológus munkája sem így működik. Azt szokták mondani, hogy a jó anamnézis már fél diagnózis – ez a stressz vizsgálatra is igaz. Ugyanakkor a beszűkült pulzusvariabilitás, a magas vérnyomás, és a rendellenes hormonszint már sejtethetik, hogy probléma van ezen a téren.
Mikor kell fizikai okokra gyanakodni a stressz mögött? Például, ha nem találunk rá lelki magyarázatot?
A fizikai okokat mindig érdemes megvizsgálni, mert elképzelhető, hogy a tüneteket nem az érzelmi terhelés okozza – még akkor sem, ha egyébként megterhelő élethelyzetben vagyunk.
Kiknek ajánlott részt venni egy komplex stresszkivizsgáláson?
Mindenkinek, aki nagy nyomásnak van kitéve, vagy úgy érzi, hogy nincs harmóniában az élete. Ez lehet egy dolgozó édesanya, akit otthon várnak a gyermekek, egy egyetemista, aki nehezen küzd meg a vizsgaidőszakkal, vagy egy vezető beosztásban dolgozó ember – nem szabad megfeledkezni arról, hogy bármilyen munka, élethelyzet okozhat stresszt.
A vizsgálatot nem érdemes halogatni: az a legjobb, ha minél hamarabb felismerjük a problémát, vagy még szerencsésebb esetben annak a kockázatát. Jó, ha kiderül, hogy valaki stresszesen él, vannak rossz szokásai – például esténként alkohollal relaxál, nem mozog, keveset alszik, rossz az időbeosztása, egészségtelenül táplálkozik. Ilyenkor, ha még nincs testi problémája, meg lehet előzni a bajt. Sajnos van, amikor a prevenció már kevés: ha valaki eleve testi panaszokkal keresi fel az orvosát, és a tesztek bebizonyítják a szervi elváltozást, akkor célirányosan tovább kell vizsgálódni.
Dr. Spányik András (Panorama Medical Center)
Az orvostudomány több területén is fontos tapasztalatokat szerzett: a sürgősségi ellátás mellett a foglalkozás-egészségügyben dolgozik. Az utóbbi hatására a stresszkivizsgálásokon különös figyelmet fordít a különböző munkakörökhöz kapcsolódó terheléstípusokra. Pszichoterapeutaként hatékonyan végig tudja venni pácienseivel azokat a nehéz élethelyzeteket, melyek stresszt okozhatnak a szervezetben – legyen szó párkapcsolati krízisről, munkahelyváltásról, vagy egy szeretett személy elvesztéséről. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy még a siker és a pozitív változások is stresszként jelentkezhetnek a szervezetben.
