1. Miért fontosak a védőoltások?
Sokan érvelnek úgy, hogy bizonyos betegségeknek már nyoma sincs jó pár éve, miért kell akkor védőoltás. Pont ezért, hogy nálunk nyoma se legyen. Szent Teréz, Chopin, a Brontë testvérek, Csehov, de még Nelson Mandela is ugyanazért halt meg: nem kapott BCG-oltást, és elvitte őket a tuberkulózis. Évezredek óta ismert betegség, kimutatták a nyomát az ókori múmiák csontjaiban is, és a védőoltások ellenére (mert bizony nem mindenhol kötelező, sokak számára viszont megfizethetetlen) időről időre felbukkan. A magyarul gümőkór nevű betegség nevét az elhalt szövetekből álló, gümőszerű képződményről kapta, amely a Mycobacterium tuberculosis baktérium hatására jön létre a beteg tüdejében. Cseppfertőzéssel terjed, így beszéd, köhögés, tüsszentés alkalmával kikerülhet a beteg tüdejéből a baktérium. Testváladékokkal – csókkal, vérrel, anyatejjel, ondóval és hüvelyváladékkal – is átadható. Jó tudni, hogy állatok is terjeszthetik, így fertőzött állat tejével, húsával is megkaphatjuk, ha nem hőkezelik megfelelően az adott terméket. Elég egy hosszabb repülőútra indulni, és olyanokkal együtt utazni, akiknek nincs védőoltásuk… mennyivel biztonságosabb úgy útra kelni, hogy nekünk van!
2. Mikor kapja meg hazánkban az első oltását egy ember?
Magyarországon az újszülöttet úgy engedik ki a kórházból, hogy bizonyos védőoltásokat már meg is kapott. Az első egyébként pont az ún. BCG-oltás, amely a tuberculosis baktériummal szemben nyújt védettséget. Az egészségügyi intézkedések között a védőoltás kiemelkedő helyen áll, mert ezzel tudják megmenteni a lehető legtöbb ember életét. Magyarországon a beoltottság aránya közel százszázalékos.
3. A koraszülött babák mikor kapnak oltást?
A védőoltások időpontját a baba életkora határozza meg, nem számít, ha koraszülött vagy kis súllyal született. Ha más ellenjavallat nincs, életkora szerint kapja az oltásait.
Nem fog fájni (Profimedia)
4. Hány betegség ellen létezik itthon oltás?
A kötelező oltások tíz betegség ellen nyújtanak védettséget, ezek a tuberkulózis, a gennyes agyhártyagyulladás, a torokgyík (diftéria), a szamárköhögés (pertussis), a tetanusz, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), a fertőző májgyulladás, valamint a gyermekbénulás. A kötelező védőoltások sorozata két hónapos korban folytatódik. Ekkor torokgyík (D), szamárköhögés (P), tetanusz (T), járványos gyermekbénulás (IPV) és a Haemophilus influenzae b kórokozó (Hib) ellen kap védőoltást a gyermek. Ez utóbbi baktérium – többek között – agyhártyagyulladást, végzetes gégefőgyulladást okozhat.
5. Miért van szükség emlékeztető oltásokra?
Mivel egyetlen oltás nem ad teljes védettséget, ún. emlékeztető oltásokat is kell a gyerekeknek kapniuk. Ezért van az, hogy bizonyos oltásokkal a szervezet többször is találkozni szokott.
6. Kaphat a gyerek egyszerre többféle vakcinát?
Igen, számos esetben. 15 hónapos korban mumpsz (M), kanyaró (M) és rózsahimlő (R) elleni oltás egyszerre következik. Az oltóanyagok úgy vannak összeállítva minden életkorban, hogy egyetlen oltással beadhatók a kicsiknek.
7. Milyen időközönként olthatnak?
A megfelelő védelem kialakulásához szükséges optimális oltási időpontokat és oltások számát klinikai vizsgálatok során állapítják meg, és ezek alapján adják ki az oltási naptárat. Ebben megtalálható, hogy melyik korban mik ajánlottak. Tartalmazza az oltások között szükséges kivárási időket és azt is, hogy mikor kell frissíteni az immunizációt. Az oltások pontos idejét csecsemőknél a gyermekorvossal, felnőttkorban a háziorvossal kell egyeztetni.
8. Gyengített kórokozó ad védettséget?
Az immunrendszer a szervezet természetes védelmi rendszere az idegen anyagokkal szemben, mint amilyenek a baktériumok, a vírusok, a gombák és a paraziták. Ha ellenálló képessége nem tud legyőzni egy kórokozót, akkor betegség fejlődik ki. Az oltóanyagok olyan, speciálisan kifejlesztett készítmények, amelyek bizonyos betegségektől – közvetve – megvédenek. Ezeket legyengített vagy elölt kórokozókból állítják elő. Amikor védőoltást kapunk, a szervezetet mintegy felkészítik a betegség kivédésére. Így az immunrendszer akár évtizedekig képes az adott kórokozóra „emlékezni”.
9. Biztonságos mindez? Van mellékhatása?
A mai vakcináknak sokrétű és komoly klinikai vizsgálatoknak kell megfelelniük, mielőtt bevezetik őket. Az új oltóanyagok megjelenése óta már nincsenek higanyos oltások forgalomban. A gyártási fázis minden lépését felügyelik az egymástól független országos szervek. Ennek ellenére ezek is gyógyszerek, és mint ilyenek, megvannak a lehetséges mellékhatásaik. A kisgyermekek oltását csak akkor végzik el, ha a gyerek egészséges. Lázas, beteg gyereket, akinek az immunrendszere egyébként is legyengült, nem szoktak oltani. Ugyanakkor egy-egy ilyen után a gyerekorvos kifejezetten felhívja az esetleges mellékhatásokra a figyelmet – lázra, étvágytalanságra, nyűgösségre, bőrpírra, rossz közérzetre, kiütésre, vagy ha egy-egy szúrás helyét borogatni kell. Ha a tünetek erősödnének, vagy szokatlan reakciókat váltanának ki, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, tájékoztatva őt, hogy a gyerek mikor és milyen védőoltást kapott.
10. Mi az a nyájimmunitás?
Sokan kibúvót keresnek az oltások alól abban reménykedve, hogy gyermeküket majd megvédi az úgynevezett nyájimmunitás. Ez akkor keletkezik, amikor a népesség egy bizonyos részének beoltása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is. Ez az immunitás azonban magas rizikófaktort jelent, és visszafordíthatatlanná, tragikussá válhat, ha betegséget mégis elkapná a gyerek. Márpedig a mai világban egyre kevésbé beszélhetünk zárt közösségekről, két távoli pont között akár csak félnapos repülőút a távolság. Ha mi nem is utazunk, hozzánk utazhatnak távoli vidékről, betegséget hordozva, de – jó esetben – védőoltással védve.
11. Melyek a kötelező oltások Magyarországon?
• 0–6 hetes korig: BCG
• 2 hónapos korban: DPTa+IPV+Hib
• 3 hónapos korban: DPTa+IPV+Hib
• 4 hónapos korban: DPTa+IPV+Hib
• 15 hónapos korban: MMR
• 18 hónapos korban: DPTa+IPV+Hib
• 6 éves korban: DPTa+IPV
12. Nem értem a rövidítéseket. Mi mit jelent?
CG: tuberkulózis elleni oltás
DTP: diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás (korábban Di-Per-Te néven volt ismert)
Pa: csak tisztított antigéneket tartalmazó, szamárköhögés elleni komponens
OPV: szájon át adott, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó oltóanyag gyermekbénulás ellen
IPV: inaktivált (elölt) vírust tartalmazó, gyermekbénulás elleni oltóanyag
HIB: Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag
MMR: mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltóanyag
Hepatitis B: fertőző májgyulladás elleni oltóanyag
13. Mit neveznek kampányoltásnak?
A kampányoltások nem a tanulók életkorára vonatkoznak, hanem az iskolai osztályokra. Hatodik vagy hetedik osztályban a gyerekek kampányszerűen kapják meg az oltásokat, ezek nagy része emlékeztető oltás. Például a hatodikosok emlékeztető MMR-t kapnak (mumpsz, kanyaró, rózsahimlő ellenit), amit korábban 15 hónapos korukban már megkaptak. Szintén hatodikos korukban kapják meg a DPT-emlékeztetőt, a diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltást.
13+1. Kapnak oltást a gyerekek hepatitis ellen?
A hepatitis-B májgyulladás elleni (B típusú) oltást két részletben kapják a 7. osztályos tanulók. A második oltást az első után fél évvel kell beadni.
Valóban védett vagy, vagy csak hiszed?
Az oltások hatékonyságát bizony újra kell gondolni utazás, munkavállalás, gyermekvállalás előtt. A régebben kapott védőoltások ugyanis nem feltétlen biztosítanak elegendő védettséget a különböző veszélyes fertőzések (kanyaró, kullancsencephalitis, szamárköhögés, rubeola, mumpsz, diftéria, tetanusz, hepatitisz…) ellen. Ezért érdemes a kapott oltások hatékonyságát megvizsgálni a fenti esetekben, és amennyiben az immunitás eltűnt, újraoltatni magunkat.
Forrás: Budai Egészségközpont, Babaszoba.hu
