Ugye te is hallottad már, hogy a túlzásba vitt kávéfogyasztás árthat a szívednek? Ha kávéimádó vagy, akkor jó hírünk van számodra: koreai, olasz és amerikai kutatócsoportok által végzett vizsgálatok szerint a kávé csökkentheti a szívartériák elzáródásának kockázatát, és a kutatók elmondása alapján a szívinfarktuson átesett betegeknek sem árt. A mérték és az orvosi konzultáció azonban minden esetben fontos és szükséges!
A kávéfogyasztás egészségügyi előnyei
Ugyan a kávéivás és a szívkoszorúér-betegségek közötti összefüggést már évtizedek óta kutatják, azonban az eredmények ellentmondásosak: egyes adatok azt mutatták ki, hogy a kávézás hozzájárul a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásához, miközben a folyamatos megfigyelések ezt nem erősítették meg. A kávé az eddigi tapasztalatok alapján emelheti a pulzusszámot és a vérnyomást, valamint fokozhatja a szív munkáját.
Ha nagy kávéfogyasztók vagyunk, nem egy olyan orvosi tanácsot hallhattunk már, hogy egészségünk érdekében csökkentsük a kávéfogyasztást, vagy térjünk át a teára, esetleg koffeinmentes kávéra. Az utóbbi években azonban több kutatás is igazolta, hogy a rendszeres, de mértékletes kávéfogyasztás nemcsak a szív egészségére lehet jó hatással, hanem a glükóz anyagcseréjének serkentése miatt csökkentheti a felnőttkori cukorbetegség kialakulásának kockázatát is.
Azt eddig is tudtuk és éreztük, hogy a koffein serkenti az agyműködést, növeli a sportteljesítményt, de nemrégiben kimutatták, hogy napi 2-3 csésze kávé elfogyasztásával a depresszió is kisebb eséllyel tör ránk. A koffein felpörgeti az anyagcserét, és segít felszabadítani az elraktározott zsírt is. Az USA Országos Rákkutató Intézetének vizsgálata szerint a mértékletes kávéfogyasztás a béldaganatok kialakulásának kockázatát is csökkentheti.
Hány csésze kávé az egészséges?
Egy széles körben végzett koreai kutatás az eddigiekhez képest érdekes eredményre jutott. A vizsgálatban részt vettek olyanok is, akik naponta csak 1 csésze kávét fogyasztottak, viszont esetükben is kimutatható volt a szívbetegségek kialakulásának alacsonyabb kockázata azokkal szemben, akik egyáltalán nem ittak kávét. A vizsgálat során megállapították, hogy a kávé hozzájárul a keringési rendszer egészségesebb működéséhez, ami már csak azért is érdekes, mert évtizedek óta tartotta magát az a hiedelem, miszerint a kávéfogyasztók körében a szívinfarktus kockázata magasabb. A kutatásban összehasonlították a kávét rendszeresen fogyasztókat és a nem kávézókat: azok szervezetében, aki naponta 3-5 csésze kávét ittak, a koronaerekben kisebb mértékű kalcium lerakódást tapasztaltak, vagyis az érfalak kevésbé meszesedtek, ezáltal a szívproblémák kialakulásának kockázata is csökkenhetett.
A vizsgálatba több mint 25 ezer, átlagosan 41 éves férfit és nőt vontak be. A résztvevők beszámoltak kávézási szokásaikról, és a kutatások során CT-vel rendszeresen mérték az artériák kalciumszintjét. Azoknál, akik naponta 3-5 csésze kávét is legurítottak, 40 százalékkal alacsonyabb értékeket állapítottak meg. A napi 1-3 kávén élők is jelentős eltérést mutattak az egyáltalán nem kávézókkal szemben: a mérsékelt kávéfogyasztók esetében 35 százalékkal, a napi egyetlen kávét fogyasztók esetében 23 százalékkal volt alacsonyabb az artériás erek kalciumszintje. Fontos azonban kiemelni, hogy az érelmeszesedést ugyan csökkentheti a kávé, azonban ha a vérnyomásunkat tartósan magasan tartjuk a túlzott kávéfogyasztással, akkor az egyéb szív-és érrendszeri problémákat eredményezhet.
Kávé szívinfarktus után?
Egy másik vizsgálat, az olasz GISSI-3 kutatás szerint a valódi eszpresszó még az infarktuson átesett betegeknek sem árt. A Mario Negri Intézet kutatócsoportja a koreai vizsgálattal szemben nem a prevencióra összpontosított, hanem az infarktuson átesett betegek életét követte nyomon. A tanulmányt egy vezető nemzetközi szívgyógyászattal foglalkozó magazin, a Circulation tette közzé.
Az olaszok köztudottan nagy kávérajongók, így szó szerint szívükön viselik a kávézási szokásokat. A GISSI-3 vizsgálat, amelynek során több, mint 11 ezer szívinfarktuson átesett beteget vizsgáltak 3 és fél éven keresztül, megnyugvást hozott minden kávéimádó számára.
A kávéfogyasztás és a szív-érrendszeri betegségek összefüggése elég ellentmondásos a mai tudományban, hiszen számos, a jelen cikkel ellentétes következtetésre jutó tanulmány is napvilágot látott. Ennek egyik oka a genetikai varianciában keresendő. A koffein szervezetben történő hatástalanításának sebességét ugyanis döntő mértékben meghatározza egy genetikai variáns, amelynek két lehetséges változata „gyors” és „lassú” bontóra osztja az embereket. Nyilvánvaló, hogy a kávénak erőteljesebb hatása van azokra, akik lassabban dolgozzák fel a koffeint, míg a gyors bontók számára a mérsékelt kávéfogyasztás valóban védő hatású a szívinfarktusra nézve. A lassú metabolizálók esetében már a közepes mértékű kávéfogyasztás is növeli az infarktus esélyét. Hazánkban a népesség 54%-a tartozik a lassú bontók körébe. Ha kíváncsi vagy rá, te melyik csoportba tartozol, a koffeinlebontási képesség egy egyszerű genetikai teszttel meghatározható.
Feljegyezték, hogy a betegek hány csésze eszpresszót ittak naponta, és ez alapján 4 csoportba sorolták őket: az egyáltalán nem kávézók, a ritkán, naponta maximum 2-szer, a naponta 2-4 csészével, és a napi legalább 4-szer kávézók csoportjára. Az eredmények a kávézók és a kávéfogyasztók között jelentősen eltértek: az első két csoport tagjainál a szívinfarktus, a stroke, valamint a hirtelen szívhalál gyakoribb volt, mint a kávét nagyobb mennyiségben fogyasztóknál.
A kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy a szívhalálra vonatkozó adatokat kiemelten tanulmányozták a koffein és a szívritmus-zavarok közötti összefüggés miatt. A vizsgálat során azonban arra jutottak, hogy a kávé sem a stroke, sem a hirtelen szívhalál előfordulásában nem játszott szerepet. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált személyek mindegyike a mediterrán étrendet követte, azaz sok friss zöldség és gyümölcs, olívaolaj, valamint omega-3 zsírsavakban gazdag halak szerepeltek az étrendjükben, és kizárólag eszpresszó kávét fogyasztottak. Vagyis a nyugati és a hazánkban is jellemző étrend mellett inkább a napi 2 kávé lehet az ideális, mivel a mediterrán országokban élőkhöz képest jóval kevesebb rostot, vitamint és ásványi anyagot viszünk a szervezetünkbe. A szívritmus-zavarban szenvedőknek nem javasolt a kávéfogyasztás, mivel a tüneteiket a kávé felerősítheti.
Koffeinmentes vagy koffeines?
Mindannyiunknak van olyan ismerőse, aki úgy issza a kávét, mint mi a vizet, és még késő este, lefekvés előtt is kávét kortyol. A legtöbben azonban, ha késő délután, vagy estefelé szeretnénk egy csésze kávét meginni, vagy egyszerűen úgy gondoljuk, hogy aznap már túl sok kávét ittunk, mégis vágyunk még egy csészényi feketére, sokan a koffeinmentes változatot választjuk. A koffeinmentes kávé hatásait már több orvoscsoport is tanulmányozta, és arra is fény derült, hogy nem feltétlen a koffeinmentes változat az egészségesebb, sőt. Mivel a koffeinmentes kávét magasabb zsírtartalmú kávébaból állítják elő, mint a normál kávét, ezért a koffeinmentes növelheti a koleszterinszintet. A koleszterinszint emelkedése következtében az érelmeszesedés esélye is nagyobb, ami további szövődményeket okozhat.
Az eddigi kutatások azt igazolták, hogy a rendszeres kávéfogyasztók szervezetében tolerancia alakult ki a koffeinnel szemben, aminek következtében a szív-és érrendszeri megbetegedésekre a kávéfogyasztóknál a kávé nem veszélyeztető tényező, azonban a mértékre ügyelni kell. A rendszeres kávéfogyasztóknak az egészségük megóvása érdekében nem a koffeinmentes kávéra történő átállást javasolják, hanem helyette a koffeines kávé mennyiségének csökkentését.
Így kávézz!
- Egy egészséges szervezet számára napi körülbelül 300 milligramm koffein frissítő hatású lehet, ami napi 2-3 csésze kávénak felel meg.
- A szív-és érrendszeri betegségben szenvedők feltétlen konzultáljanak orvosukkal kávéfogyasztási szokásaikról!
- Éhgyomorra ne igyunk kávét, ugyanis növelheti a gyomorfekély kialakulásának kockázatát.
- Az epebetegek számára nem javasolt a kávéfogyasztás: nemcsak vízhajtó hatása miatt, hanem a görcsös fájdalmak elkerülése érdekében sem ajánlott.
