Miért kell egyáltalán oltani manapság? Higiénikusan élünk, tiszta vizet iszunk, fertőtlenített ételeket eszünk.
A fentiekkel együtt az oltásra is szükség van a fertőző betegségek megelőzéséhez és megállításához. Ha nem tartjuk szinten a saját immunrendszerünket és a közösségét – ezt nyájimmunitásnak hívják a szakértők –, az oltások által kordában tartott fertőzések könnyedén visszatérhetnek. Bár fontos a higiénikus étel, víz és az alapos tisztálkodás, vannak vírusok, amelyek ezektől függetlenül terjednek. Védőoltások nélkül újra felbukkanhatnak az elfeledett betegségek: a torokgyík, a gyermekbénulás vagy a kanyaró.
Biztonságosak az oltóanyagok?
Igen. Minden jóváhagyott oltást szigorúan, több körben tesztelnek, mielőtt forgalmazni kezdik, és még ez után is rendszeresen újravizsgálják őket. A kutatók folyamatosan értékelik a beérkező adatokat, hogy feltárják a mellékhatásokat. A legtöbb nem kívánt reakció enyhe és átmeneti, ilyen az enyhe fájdalom, hőemelkedés. Ha komoly és a szerrel összefüggésbe hozható mellékhatást észlelnek, alaposan megvizsgálják, valóban az oltás okozta-e.
(Profimedia)
Összességében sokkal nagyobb eséllyel betegszünk meg az oltás által megakadályozott fertőzésben, ha nem oltatjuk magunkat, mint az oltástól. A fertőzések ráadásul sokkal súlyosabbak (gyakran halálosak), mint az oltás vélt vagy valós mellékhatásai.
Az oltásoktól erősebb lesz az immunrendszerünk, mint ha átesnénk magukon a fertőzéseken?
Az oltás úgy készíti fel az immunrendszert a védekezésre, mint maga az általa meggátolt fertőzés, csak éppen az utóbbi tünetei és komplikációi nélkül. A Haemophilus infuelnzae baktérium krónikus hörghurutot és agyhártyagyulladást, a központi idegrendszer leépülését okozhatja, a Hepatitis B májrákot, a kanyaró pedig halálos is lehet. Az ezek elleni oltás minden ilyen következménytől megóv, miközben ugyanúgy immunizál.
Azon fertőzések ellen is oltassam magam, amelyek nincsenek jelen az országban?
Hiába tűntek el látszólag az oltással kivédhető betegségek, a világ más részeiben még keringhetnek a vírusok. Napjainkban többen és messzebbre utaznak, mint valaha, tehát bármikor visszakerülhetnek a vírusok, baktériumok, amelyek aztán megfertőzhetik azokat, akik nincsenek beoltva. Ez mindenkin múlik: ne számítsunk arra, hogy mindenki más kap oltást, nekünk tehát már nem is kell. Oltassuk be magunkat is!
Nem lesz baj, ha a gyermekem egyszerre több oltást is kap?
Semmi nem utal arra, hogy ennek bármilyen rossz hatása lenne. A gyerekek szervezetébe mindennap több száz immunválaszt kiváltó anyag jut be csak azzal, hogy esznek, új és új ellenanyagokat kezdenek termelni, orrukban és szájukban pedig eleve több százféle baktérium él. Egy nátha vagy egy torokgyulladás sokkal jobban megviseli a szervezetüket, mint egy akár kombinált vakcina.
Inkább csak előnyei vannak, ha egyszerre több oltóanyagot juttatnak be: kevesebbszer kell orvoshoz menni, az egyszerre beadható, kombinált oltásoknál pedig magától értetődően csak egyszer kell szúrni kettő-három alkalom helyett. Ha érzékeny a gyerek az oltásra, tüneti kezeléssel enyhíthető a fájdalom, kellemetlenség.
Kell egyáltalán az influenza elleni oltás?
Az influenza igenis komoly betegség, amelyben akár félmillió ember is meghalhat évente. Komoly veszélyt jelent a várandós nők, gyermekek és idősek számára, illetve mindenkire, akinek betegség vagy rossz körülmények miatt gyenge az immunrendszere. Tehát igen, kell. A várandós nőknek már csak azért is érdemes beoltatni magukat, mert velük együtt magzatuk is védettséget kap a születés után is – ez már csak azért is fontos, mert a védőoltás egyébként nem adható be hat hónaposnál fiatalabb babának. A jelenleg használatos szezonális vakcinák a három legelterjedtebb influenzatörzs ellen védenek. A védettség nemcsak neked fontos, hanem embertársaidnak is – és egyébként teljesen biztonságos, hiszen hatvan éve használják, ha komoly mellékhatása lenne, tudnánk róla.
Milyen tartósítószerek vannak a vakcinákban?
Egy tiomerzál nevű organikus, higanyt is tartalmazó anyagot adnak a legtöbb oltóanyaghoz tartósítószer gyanánt. Elterjedt, és teljesen biztonságos. Semmi sem utal arra, hogy a vakcinákban használt mennyiség káros lenne.
Hát az autizmus?
Aki az oltás és az autizmus összefüggéséről beszél, általában egy 1998-as tanulmányra utal, amely a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni kombinált vakcina mellékhatásaként beszélt a fejlődési rendellenességről. A tanulmányról később kiderült, hogy téves, meghamisított adatokon alapul, a folyóirat pedig utólag vissza is vonta. Sajnos azonban sokan átvették, ez pedig pánikhoz vezetett a lakosság körében, látványosan csökkent az oltások száma, több járvány is kitört emiatt. A valóság az, hogy semmilyen összefüggés nincs az említett védőoltás és az autizmus vagy bármely más rendellenesség közt.
