A javasolt napi D-vitamin-dózis
Csecsemők 400-1000 NE
1-6 évesek 600-1000 NE
6 év felett 600-1000 NE
Serdülők 800-1000 NE
Felnőttek 1500-2000 NE
Túlsúlyosak 3000-4000 NE
Várandósok 1500-2000 NE
Egy zsírban oldódó, elraktározódó előanyag, ami napfény hatására alakul ki. D1, D2, D3: legjobban az utóbbit tudjuk felhasználni. Belőle aktiválódik az egyik legősibb szteránvázas hormonunk, ami testünk számos működéséhez elengedhetetlen. Nyáron, ha melegen süt a nap, általában már félóra elég ahhoz, hogy elegendő D-vitamin képződjön bennünk. De mi van, ha nincs túl sok napfény? Olyankor csak az evéssel vagy táplálék-kiegészítőkkel lehet bevinni a szervezetbe, szoláriumozással ez nem pótolható, mert a szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D-vitamin képzésére.
Túladagolható a D-vitamin?
Az 1950-es évek óta több ipari balesetben fordult elő súlyos D-vitamin-túladagolás. Ezek alapján felnőttekben a D-vitamin toxikus (vagyis mérgező) dózisát tartósan bevitt, napi 40 000 NE-ben határozták meg. Szerencsére ezt nem könnyű elérni.
A D-vitamin szerepe:
Segíti a kalcium és foszfát felszívódását.
Csontritkulás esetén a csonttörések számát 30-70%-kal csökkenti.
Gátolja a rosszindulatú sejtburjánzást.
Szerepet játszhat az ischaemiás szívbetegség kivédésében.
Serkenti az inzulin termelődését.
Vírus-, baktérium és tumorellenes; serkenti a védekezést.
Kedvezően befolyásolja a fogamzásképességet.
Úgyhogy nem csoda, hogy mire beköszönt a tél, a magyar emberek kétharmada a szükséges D-vitamin mennyiségnek alig öt százalékához jut hozzá, így tavaszra komoly vitaminhiányos állapotba kerül. (A D-vitamin-hiány legtöbbünknél télen és tavasszal jelentkezik.) A D-vitamin-képzés ráadásul az életkor előrehaladtával egyre lanyhul. Ez azért baj, mert ez az előanyag kell a csontok egészséges fejlődéséhez, de az immunrendszer, az idegrendszer, a szív és érrendszer és az anyagcsere normál működéséhez is.
Piciknek
Mivel az anyatej rendkívül kevés D-vitamint tartalmaz, csecsemőknek is elengedhetetlenül fontos külön adagolni, kisgyermekkorban pedig őszi-téli pótlásra van szükség.
Ezt mindet! (Profimedia)
Hogy adott személynek milyen fokú az ellátottsága, az vérvétellel illetve dezitometriás vizsgálattal állapítható meg. Ám ez annyira nem is lényeges, hiszen az orvosok gyakorlatilag mindenkinek javasolják a pótlást az őszi és téli hónapokban.
Hiánya esetén:
fokozódik az érelmeszesedés kockázata
bőrbetegség alakulhat ki
nő a mellrák kialakulásának kockázata
gyakoribbak a légúti fertőzések
nő a szív- és érrendszeri gondok kockázata
zavar keletkezhet a máj, a vese működésében
gyakoribbak a csonttörések
izomfájdalom, izomgyengeség alakulhat ki
magas vérnyomás, cukorbetegség alakulhat ki
fokozódik a hajhullás
És hogy milyen formában? Hal, vargányagomba, kakaó, vaj, tej, tojássárgája, máj: ezek sok D-vitamint tartalmaznak, ám ezekből nem igazán lehet annyit fogyasztani, hogy a szükséges védelmet elérjük (az átlagos magyarországi étrend csak napi 80 NE-et biztosít), ezért a szakemberek inkább D3-vitamint tartalmazó készítmények (tabletta, olaj, tápszer) használatát javasolják.
Fontos elkülöníteni a D-vitamin-kezelést a D-vitamin-pótlástól. A 75 nmol/l-es normál érték eléréséig D-vitamin-kezelésről beszélünk, ha azonban csupán a normál tartományban lévő D-vitamin-értékünket szeretnénk fenntartani, akkor D-vitamin-pótlásról van szó.
Forrás: Takács, I. et al.: Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Magyar Orvos – Szupplementum 2014/1
