Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szűrd ki cikkek

Párjuk fehérneműjét, gyermekük hajszálát küldik be féltékeny férjek a DNS-laboratóriumba

A genetika korunk talán legfontosabb tudománya. Segítségével megérthető az emberi működés, feltérképezhetők és kiszűrhetők betegségek, és persze a DNS felfedezése óta nem maradhat titok, hogy ki egy gyilkosság elkövetője, a párunk szeretője vagy épp egy gyermek apja.

Minden a borsókkal kezdődött. A XIX. század közepe táján egy brünni szerzetes, bizonyos Gregor Mendel sokat kísérletezett velük. 1865-ben aztán publikálta eredményeit. Rájött, hogy a növények tulajdonságainak öröklődése bizonyos szabályokat követ: bennük öröklődési mintázatok fedezhetők fel. Az öröklődés alapegységét allélnak nevezte el, amely a ma ismert „gén” egyik változata. Mendel bebizonyította, hogy egy élőlény jellegei nem véletlenszerűen alakulnak, hanem azokért bizonyos törvényszerűségek alapján viselkedő örökítőfaktorok a felelősek.

100 évvel később, 1953-ban aztán megjelent James Watson és Francis Crick korszakalkotó cikke is a Nature folyóiratban, melyben leírták a DNS szerkezetét, azt a bizonyos kettős spirált. A következő feladat a genetikai kód feltörése volt, majd következett a gének funkcióinak feltérképezése.

A genetika tudománya azóta segített megérteni a daganatok és az allergia működését, diagnosztizálni és késleltetni az Alzheimer-kórt, ismeretével már magzati korban kiszűrhetők bizonyos betegségek. De az egyik legfontosabb terület, ahol korszakos jelentőségű lett a DNS felfedezése, az a DNS-alapú személyazonosítás, az igazságügyi genetika.

Lenyomozhatók lettünk

Akinek van vére, nyála, hajszála, körme, bőre, tehát bármilyen élő szövete, annak DNS-nyoma is van. Vagyis mindenkinek. És aki bármelyik efféle nyomát otthagyja valahol, akár tüsszentés/köhögés útján a levegőn keresztül, az ezzel az erővel jelenléti ívet is aláírhatott volna. A rokonsági kapcsolat is sokkal könnyebben feltárható: a modern laboratóriumokban ezredpontossággal megmondható, hogy adott személy valakinek felmenője vagy leszármazottja, esetleg oldalági rokona-e.

Nem csoda, hogy ma már nincs olyan krimi, amelyben ne hangozna el a kifejezés: DNS. Ám kevesen tudják, hogy nemcsak hatósági személyek, de magánemberek is rendelhetnek DNS-vizsgálatot azonosítás vagy rokonsági teszt céljából. És rendelnek is. Az idehaza ilyen elemzéseket végző laboratóriumot nagyon gyakran féltékeny házastársak és gyanakvó apák (?) keresik fel, valamint a rokonságot igazolni kívánó felek, de az sem ritka, hogy örökösödési vitában lehet döntő a teszt: egy hirtelen felbukkanó gyermek, aki igényt tart a vagyonrészre, vajon valóban rokon, vagy sem? Ezen túl egyre gyakrabban kérnek vizsgálatot olyanok, akik a családfájukat kutatják.

A DNS-vizsgálatok még sehol nem voltak, de bármely családban felmerülhettek efféle kérdések” – mondja dr. Egyed Balázs biológus, aki egyetemi oktatói munkája mellett a SYNLAB GenoID DNS-laboratóriumát vezeti.

Dr. Egyed Balázs (Fotó: Rácz Tamás)

Lehetőségek tárháza

Azelőtt csupán a vércsoportegyezés alapján, és kizárólag a szülő-gyermek kapcsolatra tudott a tudomány megközelítőleg pontost választ adni, DNS-vizsgálattal viszont távolabbi rokoni viszonyok is igazolhatók: például az unokatestvéreké, nagybácsiké, nagyszülőké.

A DNS-vizsgálat nagy előnye, hogy bármilyen biológiai anyagból elvégezhető, és a minta típusától függetlenül ugyanarra az eredményre vezet, mivel minden sejtünkben ugyanaz a DNS-anyag raktározódik. Szájnyálkahártya-törlet, beszáradt vérfolt és nyálfolt, ondómaradvány vagy hajszál, körömnyiradék, szövettani blokk, fogkefe, használati ruhanemű és tárgyakon levő ujjlenyomat mind-mind a DNS-teszt tárgya lehet.

Ezzel persze maga a mintavétel is leegyszerűsödött, hiszen sokkal egyszerűbb levágni egy darabot egy kisgyermek hajából, vagy szájtörletet szerezni tőle, mint vért venni tőle (bár a szakember hangsúlyozza, hogy inkább a tépett, mint a vágott hajszál az ideális). Sőt, így akár az egész procedúra titokban maradhat – aminek esetenként nagy jelentősége van. Hiszen nem mindenki akarja megosztani a párjával, társával azt a gyanúját, hogy a gyerek nem tőle van, nem beszélve azokról, akik azért kérik a labor munkáját, mert szeretnék megtudni, hogy kinek a láthatatlan anyagmaradványai lelhetők fel mondjuk a párjuk fehérneműjén – ugyanis az ilyen megkeresés sem ritka.

Mindezt a jogszabályok megengedik, vagyis bárki beviheti vagy akár postán beküldheti speciális megrendelőcsomagban az ilyen mintákat a laboratóriumba, és akár név nélkül kérheti az eredményt. Nem kell hozzá kórházba vagy épp bíróságra menni, ahogyan sokan még ma is gondolhatnák, bár azért szükség lesz egy 50-100 ezer forint körüli befektetésre. „Az ilyen vizsgálatot csak egyszer kell elvégezni, de lehet, hogy kihat akár több ember egész életére is. Eldöntheti a párválasztást és a válást éppúgy, mint ahogy megmentheti a házasságot” – mondja Egyed Balázs.

Az ilyen vizsgálatot csak egyszer kell elvégezni, de lehet, hogy kihat akár több ember egész életére is (Fotó: Rácz Tamás)

A vizsgálati idő a modern módszerekkel mára jelentősen rövidült – öt napon belül megvan a eredmény. Ám van, aki ezt is nehezen várja ki. „Azt kérdezik, mi kerül ezen ennyi időbe – mondja Egyed Balázs –, pedig ez nem annyi, hogy belenézünk egy mikroszkópba.”

Hogy pontosan hogy is zajlik a vizsgálat? Először a levett mintából DNS-t tisztítanak, amit egy néhány mikroliternyi térfogatú víztiszta folyadékban oldanak. A DNS-láncot úgy kell elképzelni, mint egy hárommilliárd építőegységből álló spirált. „Mint egy hosszú könyv, de ebben csak négy betű van: A, G, C és T – ezek váltakoznak” – fogalmaz a szakember. Ebbe a „könyvbe” minden bele van kódolva: mikor születünk, hogyan alakul ki a testünk, hogyan gondolkodunk, milyen színű lesz a hajunk, a szemünk. Érdekesség, hogy az emberek DNS-e 99,9 százalékban azonos, csupán a fennmaradó 0,1 százalékban térünk el egymástól. És ez az eltérés az, ami azonosíthat egy személyt, elmondja, kik lehetnek rokonai.

Körülbelül 1000 betűnként van egy eltérés: mi ezeket a variábilis pontokat nézzük. Persze nem az összeset, tizenöt ilyen pont vizsgálata általában elegendő és eredményes lehet” – magyarázza a szakember, akinek a napját nem úgy kell elképzelni, hogy lombikok fölött görnyed vagy a számítógép előtt ül – sokszor maga is találkozik a megrendelővel. „Sokszor előfordul, hogy zaklatottan hívnak, egy válság közepén. Van, aki már a telefonban kiönti a szívét, elmondja a körülményeket, bár ezek nem ránk tartoznak. Természetesen végighallgatjuk őket, de az életét érintő kérdésekben nyilván nem adhatunk tanácsot. Csupán segítünk megtalálni a számára optimális lehetőséget.

Van, aki már a telefonban kiönti a szívét, elmondja a körülményeket, bár ezek nem ránk tartoznak (Fotó: Rácz Tamás)

A kutató kicsit pszichológus is

A feszültség nem mindig tartóztatható fel a telefonban vagy az e-mail-fiókban, hiszen bizonyos vizsgálatokhoz személyesen is meg kell jelenni. Ilyenkor előfordul, hogy a konfliktus a felek között a mintavételnél eszkalálódik. „Ha az eredményt bírósági vagy valamilyen peres eljárásban szeretnék felhasználni, akkor a mintaadóknak együtt kell megjelenniük, hiszen ezzel egymás jelenlétét igazolják – vagyis azt, hogy nem valaki más jött el az illető helyett mintát adni. Ha szükség van rá, egy üvegajtóval el tudjuk választani a konfliktusos feleket egymástól. Szokták jelezni, ha ez a kérés, meg hát az ember leveszi gyorsan… igen, vannak, akik előre megmondják, hogy nem hajlandók egy légtérben tartózkodni a másikkal. Tettlegességig azért még nem fajult a dolog szerencsére.

További érzékeny terület a kisgyerekektől, akár egészen kicsiktől való mintavétel. „Gyakran találkozunk akár néhány napos, hetes újszülöttekkel, mert gyorsan választ, bizonyosságot szeretnének a szülők kapni. A tinikkel már más a helyzet, bár előfordult már olyan is, hogy magának a gyereknek a kérésére jöttek el, mivel kérte, szeretné tudni, hogy ki az apukája.

A szakember azt mondja, a többség „halálbiztos” hipotézissel jön, és persze drukkol, hogy az be is bizonyosodjon. „Lehet, hogy első hallásra nem örülnek, ha más az eredmény, de végül mindig azt mondják, hogy nem baj, jobb a bizonyosság. Emlékszem egy korosabb férfira, aki két gyerekkel állított be. Mondta, hogy van még neki néhány, és ha róluk is bebizonyosodik, hogy a gyermekei, akkor szívesen a nevére venné őket, ő annak csak örülne…”

A többség még ma is inkább kétségei miatt jön el. Ám Egyed Balázs azt mondja, „húszból nagyjából csak egy esetben fordul elő, hogy valóban más az apa”. Ennek megállapításához legalább két minta szükséges: a vélelmezett apa és a gyermek mintája, de a megerősítéshez az anyai minta is mindenféleképpen szükséges. Az apasági kizárás ugyanis mindig biztos, ám a pozitív eredmény soha nem lehet 100 százalék, és az anyai minta segíti a pozitív eredmény pontosítását. Az apasági vizsgálatokat egyébként nemcsak magánszemélyek veszik igénybe, hanem hatósági intézmények is, például családegyesítési eljárásoknál vagy letelepedési kérelmek elbírálásánál – amikor adott személy a Magyarországon élő gyermekére hivatkozva ad be engedélykérelmet.

Húszból nagyjából csak egy esetben fordul elő, hogy valóban más az apa (Fotó: Rácz Tamás)

Gyanús foltok

Persze nem csak a már megszületett utódok képesek féltékenységet ébreszteni. A DNS-teszt olykor félrelépők lebuktatására is alkalmas. „Bár az ügyfélkör vegyes, a gyanakvók között több a férfi. Volt már, aki behozott vagy három-négy alsóneműt, hátha találunk valamit. Mondjuk, én ilyet biztos nem csinálnék… inkább megpróbálnék leülni, és megbeszélni a gondokat. Ez az utolsó dolog, amihez az ember folyamodik… – bukik ki a kutatóból. – De igény van rá, az látszik.”

Van egy másik terület, ami mostanában felfutóban van, ez pedig a genealógia, vagyis a genetikai leszármazás, személyek vagy egész családok etnikai és földrajzi eredetének meghatározása. „A DNS-ből bárkinek a származása megállapítható – magyarázza dr. Egyed Balázs. – Apai és anyai ági genetikai eredeteket is lehet vizsgálni, akár több ezer évre visszamenőleg. Hogy például az elődök mely népekkel érkeztek Európába. Amerikában már hatalmas adatbázisok épültek ki a családfakutató cégeknél – ebben irtózatos potenciál van.

Dr. Egyed Balázs egyébként komoly múlttal rendelkezik az igazságügyi genetikai vizsgálatok területén is (igen, ezek a bűnügyek), és itt nem csak arról van szó, hogy kap egy mintát, amiről semmit nem tud, csak elemeznie kell – szakértőként rálátása van az előzményekre is. Sőt. „A móri ügyben például nagyon sokat dolgoztunk, még a helyszínen is ott voltam. Az ember ezt nem felejti el.

De gyakran kapott felkérést elhagyott, magukra hagyott csecsemők személyazonosságának megállapítására, kutyatámadások esetén az adott állat azonosítására. Jelenleg csak jogerősen elítéltek vagy letartóztatott személyek vonhatók be ilyen eljárásba, de ez nem minden országban van így. „A NATO-katonáknak például automatikusan tárolják a DNS-üket, és vannak munkakörök, ahol szintén célszerű lenne ez. Például engem is kerestek már meg vagyonvédelmi cégek, akik beléptető rendszereken dolgoztak. És persze vannak gazdag arab országok, ahol minden újszülött DNS-profilját meghatározzák és elraktározzák, mondván, még nem tudni, mi mindenre lehet jó a jövőben…

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top