Pollenszezon: néhány pokolian rossz hét, és vége

Nem győzzük kihasználni az utolsó nyári napokat, amikor csak tehetjük, a szabadban vagyunk, napozunk, grillezünk, fagyizunk egy utolsót – miközben a pollenektől szenvedőknek azt javasolják, hogy ha lehet, az utcára se menjenek napközben. Friss levegőt is csak módjával engedjenek be a lakásba, viszont takarítsanak minél többet – ha bírnak.

Nyakig a szezonban

Ismerek olyan családot, ahol bejáratott vészforgatókönyv van a parlagfűszezonra, mert a mindig pörgő édesanya ilyenkor menetrendszerűen kidől. Megvan a felelőse az ágynemű napi mosásának, a polcok nedves törlős tisztításának, a porszívózásnak – bár az utóbbival óvatosnak kell lenni, hiszen „veri a port”, azaz felkavarja a levegőben a polleneket. Egy másik ismerősöm gyereke kisiskolás kora óta fejből sorolja édesapja allergiagyógyszereinek a nevét.

Az év legdurvább allergiaszezonjában így vagy úgy, de szinte mindannyian érintettek vagyunk: ha mi nem is tüsszögünk, akkor a környezetünkben valaki biztosan. Nem csoda: a magyar lakosság 15-25 százaléka produkálja a tüneteket. Idén szeptemberben lesz a legrosszabb a helyzet, akkorra várható a tetőzés, de az előszezon is nagyon erős: már most extrém magas a parlagfű pollenkoncentrációja.

Hol a biztonsági zóna?

Az Alföldön és a Dunántúl déli részén már nemigen találunk ilyet – derül ki a pollenhelyzetről szóló híradásokból. Az Időkép pollentérképe arra figyelmeztet, hogy a parlagfű mellett több térségben a gombák, a csalán- és a kenderfélék miatt is tombolhat az allergia. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat térképéről pedig leolvasható, hogy szórványosan már érvényben van a legmagasabb (III. fokú) riasztás.

Ez nem megoldás (Fotó: Profimedia)

Az allergiások közül aki teheti, próbál menekülni: hallottam olyanról, aki nem a kedvezményes ajánlatok miatt tervezi a nyaralását az utószezonra, hanem azért, mert próbálja a vízparton vagy a hegyekben átvészelni a hullámot. Ilyenkor a városban sem jó, pedig azt hihetnénk, hogy a kevesebb zöldterület miatt itt kisebb a veszély, mint vidéken. Egy korábbi cikkünkből azonban kiderül, hogy ez tévhit: dr. Balogh Katalin allergológus elmagyarázta, hogy a városiak helyzetét a közlekedésből származó kén- és nitrogénvegyületek csak rontják.

„Nyugi, csak allergia”

Nem túl vidám történet, ha valakinek az éves szabadsága rendre arról szól, hogy menekül az allergia elől. De vannak, akiknek még rosszabb, mert hiába frissülnek a pollentérképek, vagy jelennek meg az úti tippek és életvezetési tanácsok erre az időszakra, egyszerűen nem tudnak elutazni vagy szabadságra menni, és bezárkózni a lakásba a szezon végéig. Dolgozni kell, és gondoljunk csak bele, hány olyan munkakör van, amelyben közvetlenül érintkezni kell más emberekkel, vagy egy légtérben kell lenni másokkal. Többen mesélték, hogy az életük ilyenkor merő mentegetőzés: próbálják előre közölni azt, hogy „csak” allergiások, és nem betegek, nyugtatgatják a környezetüket, hogy nem fertőznek – ez pedig pluszstresszt jelent.

Nem mintha az allergiások nem éreznék magukat így is elég rosszul a bőrükben: a tüsszögés, köhögés, orrfolyás, orrdugulás, torokkaparás, szemirritáció komoly diszkomfortérzést okoz, rontja a koncentrációt, a teljesítőképességet, a hangulatot és a pihenés minőségét is. A fizikai és lelki tünetek összeadódnak, a test és az idegrendszer tartalékai is folyamatosan merülnek. Mindez hetekig eltart, közben többekben ott a bűntudat, hogy „zavarnak” másokat – van, aki nemhogy együttérzést nem kap, hanem azzal szembesül, hogy bagatellizálják a problémáját.

Időzített felfegyverkezés

A parlagfű szezonjára természetesen nemcsak menekülési tervekkel lehet felkészülni, hanem orvosi segítséggel is. Mint minden más egészségügyi problémánál, itt is az a legszerencsésebb, ha minél előbb szakemberhez fordulunk: a kivizsgálással és a kezelési terv elkészítésével ne várjuk meg, míg nagy a baj! Az információ kincs, mert segít megelőzni a bajt: gyanakodjunk, ha minden nyár végén, ősz elején náthás tüneteket tapasztalunk.

A kezeléseknek alapvetően két típusuk van: az egyik a tünetek megszüntetésére irányul, a másik komplex, a tünetek mögötti okokat próbálja kiiktatni. Az első csoportba sorolhatók a helyi hatású készítmények (például a szem- és orrcseppek), illetve az antihisztamin-tabletták is, melyek blokkolni képesek a kellemetlen tüneteket.

Egy másik lehetőség az immunterápia: ilyenkor pontosan azt juttatják kontrollált mennyiségben a szervezetbe, ami az allergiát okozza. A lényeg a test hozzászoktatása az irritációt kiváltó anyaghoz: pollenallergiások esetében tehát ez például azt jelenti, hogy a páciensnek nagy koncentrációjú parlagfűkivonatot kell bevennie.

További lehetőség a levegő szűrése: ne csak a lakásban gondoskodjunk a légtisztító berendezésről, hanem az autóban is. Gondoljuk át, hogy tényleg szeretnénk-e lehúzni az ablakot menet közben, mert ezzel sok pollent engedhetünk be az utastérbe.

Milliós kaszálás

Egy ideális világban nem azért irtanák az irritációt okozó növényeket a telektulajdonosok, mert ennek elmulasztásáért büntetés jár. Senki nem játszana arra, hogy „magas a kerítés, nem látnak be”, vagy a „madár sem jár erre” – hanem vennék a kaszát meg a fáradságot, és tennének azért, hogy minél kevesebb allergiát okozó növény pollenjei jussanak a levegőbe. Sajnos a társadalmi felelősségvállalással nem áll mindenki ilyen szinten.

Van egy másik csoport, aki egyszerűen nincs képben azzal, hogy egy-egy területen bérlőként vagy tulajdonosként mik lennének a kötelezettségei, vagy fogalma sincs arról, hogy mikor érdemes nekilátni a munkálatoknak. Pedig érdemes lenne informálódni, mert mulasztás esetén nemcsak a kényszerkaszálás költségeit kell megtéríteni, hanem borsos büntetésre is lehet számítani: a 24.hu cikke szerint a felső határ 5 millió forint is lehet.

Tipp az allergiásoknak: vigyázzunk, ha olyan terület mellett haladunk el, ahol frissen kaszáltak, mert ilyenkor több pollen juthatott a levegőbe. Szeles idő esetén pedig érdemes behúzódni, mert a légáramlatokkal komoly pollenadag is érkezhet fertőzött területekről.