Egy mondatot fontos lenne megjegyezni a mellrák kapcsán: megelőzni nem tudjuk, csak időben diagnosztizálni. Na ez az, amit úgy szokás felvezetni: van egy rossz hírem, meg egy jó. De milyen jó, hogy van egy jó is! Mert a mellrák korai felfedezése így csakis rajtunk múlik.
Időben gondolkodj! (Fotó: Profimedia)
Lássuk, mi az a 7 pont, amit a megelőzésért dolgozó Egészség Hídja Összefogás ajánl a nőknek az egészségük érdekében!
1. Folyamatos önvizsgálat
Ez mindenkit érint, aki elmúlt húszéves. A legegyszerűbb a menstruációhoz kötni a dolgot, mert így havonta egyszer mindenképp elvégezzük. Ha vége a vérzésnek, öt napon belül kerítsünk sort rá! (A pontos mozdulatok nagyon sok helyen megtalálhatók.) Ami fontos: az önvizsgálat nem váltja ki azt, hogy rendszeresen elmenjünk a nőgyógyászhoz, és kérjük a szűrést.
2. Vedd észre, ha valami megváltozott!
A mellrák sajnos korfüggetlen. Ezért hiába nem vagy még negyven, sajnos megbetegedhetsz. Úgyhogy ha bármilyen változást veszel észre a melleden, rögtön kérj ultrahangos vagy mammográfiás vizsgálatot – ezt kérésre elvégzik az orvosok.
3. Ha elmúltál negyven…
Negyvenéves kortól már ne csak akkor menj a rendelőbe, ha tüneteid vannak. Évente egyszer akkor is kérj szűrővizsgálatot, ha nem érzel semmi különöset. Sőt, épp azért! Hiszen ez pont azt jelentheti, hogy ha baj van, még időben elcsípheted. Ha ezt nem teszed meg, legalább a kétévente esedékes népegészségügyi szűrésre menj el (erről a negyvenöt és hatvanöt év közöttiek kapnak értesítést).
4. Ha hatvanöt felett vagy
Sokan azt hiszik, ilyen korban már azért nem kapnak „behívót”, mert ők már nem betegedhetnek meg. Sajnos ez nincsen így, csak ilyenkor már rájuk bízzák a gondoskodást. Úgyhogy a legjobb az, ha az idősebbek is eljárnak orvoshoz évente vagy kétévente. Ennyit igazán megér a biztonság!
5. Ha valakid megbetegedett
Akinek a családjában előfordult emlő-, és/vagy petefészekrák egynél több egyenesági vérrokon (vagyis: szülő, nagyszülő, dédszülő, gyermek, unoka, dédunoka) esetében, annál nagy valószínűséggel magasabb a rizikó erre a betegségre. A magas rizikójú nőknek lehetőségük van genetikai teszt készíttetésére és gyakrabban kell járniuk szűrésre, amit szükség esetén egyéb képalkotó módszerekkel is ki lehet egészíteni.
6. Sajnos babával is
Igen, sem a terhesség, sem a szoptatás nem zárja ki az emlőrák kialakulását. Ilyenkor is kell önvizsgálatot végezni, és gyanú esetén ultrahangos vagy mammográfiás vizsgálatot, nem egyértelmű esetben pedig biopsziát kell végeztetni.
7. Ne hagyd magad!
Ha ráktúlélőkkel beszélgetünk, sokszor felbukkan a történetekben, hogy az elsőként felkeresett orvos nem adott megnyugtató választ. Tudnunk kell, hogy ebbe nem szabad beletörődni! „Felelősek vagyunk magunkért, és képviselni kell saját érdekeinket az egészségünk megtartásáért” –írja az Egészség Hídja kezdeményezés. Hozzáteszik: mindenkinek joga van a másodvéleményre, vagyis addig menni, amíg olyan orvost találnak, akiben megbíznak, legyen szó diagnózisról vagy kezelésről. Utóbbi érdekében fontos minden leletet megőrizni – kezdve az első szűréstől.
Sétáljunk a gyógyulókért!
Magyarországon minden 8.-9. nőt érint az emlőrák az élete valamelyik szakaszában. Az Összefogás minden év októberében, a mellrák hónapjában tart figyelemfelkeltő sétát a rózsaszínre világított Lánchídon át, hogy minél több nőhöz eljusson az üzenet arról, hogy a korai felfedezés kulcsfontosságú a gyógyulásban. Emellett az Egészség Hídja azon is dolgozik, hogy a diagnózis és a kezelés közötti várakozási idő rövidüljön, és megfelelő centrumokban gyógyítsák a betegeket, valamint hogy mindenki igazságosan és gyorsan jusson információhoz és persze gyógyszerhez.
Az idei séta szeptember 29-én, 15 órakor lesz, indulás a Magyar Tudományos Akadémia (Bp. V. Széchenyi István tér 9.) elől.
