Dr. Dániel Andrea
Aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvos, hosszú éveken keresztül dolgozott a Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikáján. Később a gyógyszeripar orvosszakmai szektorában dolgozott, többek között a kardiológia, az onkológia és a klinikai kutatások területén. Közel egy éve az MSD Pharma Hungary orvosigazgatója, prioritásként kezeli a lakosság és a szakma tájékoztatását, edukációját.
Fotó: magánarchívum
Hogyan merült fel a gondolat, hogy a HPV ellen védőoltás készüljön?
1972-ben Stefania Jabłońska lengyel kutatónő ismerte fel azt, hogy vannak bőrdaganatok, amelyeknek a kialakulása kapcsolatba hozható egy vírusfertőzéssel, a humán papillomavírussal. Négy évvel később egy Amerikában élő német kutató, Harald Zur Hausen felfedezte azt, hogy a HPV nem csak bőrdaganatok hátterében állhat, hanem a méhnyakrák kialakulásában is szerepet játszik, az esetek igen nagy százalékában – ezért a felismeréséért 2008-ban orvosi Nobel-díjat kapott. Tehát ez a két, hetvenes évekbeli felfedezés irányította rá a kutatók figyelmét a vírusra, és így indultak el azok a klinikai kutatások, amelyeknek eredményeképpen kifejlesztették a védőoltásokat.
Mik voltak a fontosabb mérföldkövek a fejlesztésben?
2006 azért fontos év, mert mind az amerikai, mind az európai gyógyszerügyi hatóság ekkor engedélyezte az első HPV elleni védőoltást, mely egy négykomponensű készítmény volt. Ettől az évtől kezdve már a magyarok számára is elérhető volt a vakcina. A HPV elleni védőoltás 2014-ben került be a nemzeti immunizációs programba – ez azt jelenti, hogy a 12. életévüket betöltött, hetedik osztályos lányok számára ingyenesen hozzáférhető a készítmény. Magyarországon 2015 óta kapható a legszélesebb körű védettséget biztosító kilenckomponensű oltás is, mely tavaly lett a nemzeti immunizációs program része.
Komponensszámláló
HPV ellen két védőoltás van forgalomban hazánkban, melyek többek között abban különböznek, hogy hány HPV-típussal szemben nyújtanak védelmet.
● Kétkomponensű vakcina: két HPV-törzs ellen véd, ezek méhnyakrákhoz, illetve anogenitális (a végbélnyílást és a nemi szerveket érintő) daganathoz vezethetnek;
● Kilenckomponensű vakcina: a méhnyakrákot, szeméremtesti és hüvelyrákot, végbélnyílás körüli rákokat okozó leggyakoribb HPV-típusok ellen, illetve a rendkívül gyakori nemi szervi szemölcsök ellen nyújt védelmet.
Melyek a védőoltás legfontosabb előnyei?
Az emberek 80 százaléka átesik élete során valamilyen típusú HPV-fertőzésen. A tudomány mai állása szerint ezek a fertőzések gyógyíthatatlanok, ugyanakkor megelőzhetők. A méhnyakrákkal szemben például a védőoltás 90 százalék feletti védelmet nyújt, a szeméremtesti daganat megelőzésében 90 százalékban hatásos, a hüvelyrák ellen 85 százalék feletti védelmet biztosít. A végbélnyílás körüli rák esetében a nők és férfiak esetében is 90 százalék az oltással elérhető védelem.
Van különbség abban, hogy az elérhető védőoltások közül kinek melyiket érdemes igénybe venni?
Mindkét vakcina elérhető mindkét nem számára, minden korosztályban. Jelenleg a kilenckomponensű vakcina nyújtja a legszélesebb védelmet mindazon páciensek számára, akik fontosnak tartják a HPV elleni prevenciót.
Milyen országokban a legnagyobb a kereslet az oltás iránt?
Jelenleg világszerte 96 országban érhető el az oltóanyag, úgy, hogy valamilyen formában támogatva is van – ezek közül huszonnégyben a fiúkat is oltják. Az elöljáró kontinensek Európa és Amerika, de több afrikai és ázsiai országban is jelen van a vakcina. Ausztrália élen jár a HPV okozta betegségek elleni küzdelemben: mindkét nemet egyaránt oltják, és kidolgoztak egy olyan stratégiát, melynek célja a méhnyakrák eliminálása. Számításaik szerint ha a fiúk és a lányok körében is elérik a 80 százalékos átoltottságot, akkor körülbelül 2028-ra sikerülhet megvalósítani ezt a célt, azaz kevesebb, mint tíz éven belül eltűnhet a méhnyakrák az oltott korosztályban.
A magyar köztudatban mennyire van benne a vakcina?
2018-tól a tizenkettedik életévüket betöltött hetedik osztályos lányok térítésmentesen megkaphatják az oltást, a korosztályukban elértük a 80 százalék feletti átoltottságot. Akik kimaradnak a programból, a gyógyszertárakban tudják megvásárolni az oltóanyagot. Azt tapasztaljuk, hogy sokan és egyre növekvő mértékben érdeklődnek az oltás iránt, nem csak a nők közül.
Nekik is kell (Profimedia)
Pedig nem is olyan régen kezdték el erősebben hangsúlyozni, hogy a fiúk, férfiak számára is fontos a HPV elleni oltás.
A 2000-es évek eleje óta ismert, hogy a HPV férfiakban is többféle daganatos betegség kialakulását okozhatja. Ezek kivédése miatt a fiúknak saját jogon is indokolt védőoltás kapni. Ugyanakkor – mivel szexuális úton terjedő fertőzésről van szó – a fiúk oltásával a lányok is tovább védhetők, gyorsabb eredmény várható a női daganatok leküzdésében, mint pusztán a lányok oltásával. A jövőben szeretnénk több, fiúkat, férfiakat megcélzó edukációs programot létrehozni.
Jó, hogy van egy olyan hang, ami szerint a védekezés nem csak a lányok, nők dolga.
Igen, és ez az üzenet összevág a szakma álláspontjával. A férfiak ugyanúgy veszélyeztetettek, csak a HPV kapcsán a közgondolkodás gyakran leragad a méhnyakráknál, pedig tudjuk, hogy a fertőzés többféle, nem csak nőket érintő daganatért felelős. A végbélnyílás körüli rákok, vagy a középgaratrákok jelentős részében kiderült a HPV kóroki szerepe. A HPV okozta gyakori nemi szervi szemölcsök szintén mindkét nemet érintik.
Vannak életkori javaslatok az oltás beadatására?
A kilenckomponensű vakcina beadatása már kilenc éves kortól javasolt. A legideálisabb időszak a védőoltás beadására a 9-12 év, hiszen ilyenkor nagyobb eséllyel nem élnek még szexuális életet a fiatalok. Ha valakinél ebben az időszakban kialakul a védettség, akkor gyakorlatilag esélytelen, hogy tartós fertőzés következtében bármilyen további megbetegedés forduljon elő. Ez nem azt jelenti, hogy 15 év felett, vagy a szexuális élet megkezdése után már nem éri meg beadatni az oltást, ekkor azonban már három oltás szükséges az elvárt védettség kialakulásához.
Találkoznak tévhitekkel a HPV-fertőzéssel vagy az oltással kapcsolatban?
Sajnos igen. Sokan vannak abban a tévhitben, hogy a HPV csak méhnyakrákot okoz, és emiatt csak a nőket veszélyezteti. De ez nem igaz, ahogyan például az sem, hogy a fertőződés a későbbiekben tartós védettséget jelent, mint más betegségeknél, például a bárányhimlő esetében: természetes immunitás a HPV-nél azért nem alakul ki, mert a vírus a hámsejtekben él és szaporodik, sosem kerül be a véráramba, így nem alakul ki olyan immunválasz, amely a szervezetet megvédené a következő fertőzés ellen. Az izomba adott oltás viszont kialakít egy hosszú távú védelmet, mert bekerül a szervezetbe. A tévhitek mellett a kifogásokkal is számolnunk kell: például fel szokott felmerülni, hogy miért csak ennyi HPV-törzs ellen véd az oltás, miközben közel 200 típusa létezik. Igaz, hogy a vakcina nem véd mindegyik ellen, de a legnagyobb kockázatot jelentő, bizonyítottan daganatok kialakulásáért felelős HPV-fertőzésektől igenis megóv.
Kell-e számolni mellékhatásokkal azoknak, akik beoltatják magukat?
Amikor törzskönyveznek egy oltást, rengeteg klinikai vizsgálatot végeznek: a HPV elleni oltás esetében egy körülbelül 15 ezerember bevonásával végzett kutatás egyértelműen bizonyította a készítmény biztonságosságát. A WHO-nak is van egy vakcinabiztonsággal foglalkozó bizottsága, 2017-es jelentésük szerint kiemelten biztonságosak a HPV elleni készítmények. Az elmúlt években több millió embert oltottak be, senkinél nem jelentkeztek súlyos mellékhatások. Olyan enyhébb tünetek fordulhatnak elő, amilyenek a legtöbb oltás esetében, ilyen például a bőrpír, a fájdalom, a duzzanat, vagy a láz.
Az oltásellenes tévhitekkel meg kell küzdeni?
Igen, azt gondolom, hogy felelősségteljes feladatunk folyamatosan, tudományosan megalapozottan tájékoztatni a lakosságot. De az oltásellenesség nehéz ügy, és az interneten terjedő hamis, vagy tényszerűnek tűnő, ámde tudományosan egyáltalán nem megalapozott információk rohamszerű terjedése nem segíti a laikus érdeklődőket. Az emberek próbálnak tájékozódni, de fontos lenne, hogy a szakmai evidenciákra támaszkodjanak. Azt is tudni kell, hogy ha az orvosoknak, gyógyszercégeknek, hatóságoknak tudomására jut valamilyen lehetséges mellékhatás, arról köteles minden fél tájékoztatni a szakmát, hogy ki lehessen vizsgálni a kérdést. Senkinek nem érdeke, hogy ne az igazat mondja.
Milyen stratégiákat használnak a HPV elleni oltás népszerűsítésére, vagy akár az ismeretterjesztésre?
2006-ban, amikor elérhetővé vált Magyarországon is az első, négykomponensű oltóanyag, az MSD célként tűzte ki a lakosság tájékoztatását a vírusfertőzés megelőzéséről, a fertőzés által okozott betegségekről, illetve a rendszeres méhnyakrákszűrés fontosságáról. Tavaly a nemzeti immunizációs program keretében kezdtünk el egy kampányt azért, hogy az érintett gyerekek szüleinek biztosítsunk széles körű tájékoztatást. Ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központtal és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel szoros együttműködésben végezzük. Sokat köszönhetünk a szakmai partnereinknek az egészségügyi szektorban, de a médiának is nagy szerepe van a hiteles információk terjesztésében.