A gyermekvállalásról álmodozó késő harmincas értelmiségi házaspár tagjai között tapintható a feszültség: nehéz napjuk volt, mindketten alapos meddőségi kivizsgáláson vannak túl. A bomba mégis robban, amikor szóba kerül, hogy túl sokáig vártak a családalapítással. A férfi a feleségét hibáztatja, hogy annyi éven át a karrierjét helyezte előtérbe. Később hideg zuhanyként éri a hír, hogy nem a nő petefészkei merültek ki, hanem az ő hímivarsejtjeivel van baj. A felesége tapintatos, szemrehányások helyett inkább a megoldás felé tereli párját.
A történet fiktív, a Dr. Murphy (The Good Doctor) című népszerű sorozatból való, de jól példázza azt, hogy a meddőséget mennyien sorolják a nők problémái közé. Nem csoda, hiszen a terméketlenség továbbra is tabutémának számít, ugyanakkor több női sorstörténetet hallunk. A sorozat jól érzékelteti azt is, hogy egy férfi számára mekkora sokk és lelki teher a nemzőképtelenség – gondoljunk bele, hányan kötik össze a férfiasság fogalmát a szaporodással.
Bármilyen kellemetlennek tűnik is, fontos lenne többet foglalkozni a témával, hiszen lassan akár a Föld férfilakosságának 40 százalékát is elérheti a probléma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kongatja már egy ideje a vészharangot: az utóbbi évtizedekben egyre csökken a férfiak spermiumszáma, és a hímivarsejtek mozgékonysága is romlik. De ez csak néhány ok azok közül, amelyek a terméketlenség hátterében állhatnak. Az alapos kivizsgálás a sikeres kezelés alapköve: milyen diagnosztikai eljárásokkal deríthető fel a férfieredetű meddőség?
Mikor és miért lehet szükség meddőségi vizsgálatra?
Azoknak érdemes meddőségi specialistához fordulni, akik párjánál egyévnyi, rendszeres, fogamzásgátlás nélküli szexuális élet ellenére sem történik fogantatás. A férfimeddőség az impotencia egyik típusa: a kifejezést a közbeszéd általában az erekcióra való képtelenségre érti, ugyanakkor az „impotencia generandi” a nemzőképtelenséget jelenti. Kialakulásáért genetikai és biológiai tényezők is felelhetnek, de a környezeti ártalmak hatását, a gyógyszerek, vegyszerek mellékhatásait, vagy a túlzásba vitt forró fürdő, szaunázás, ölben tartott laptop kockázatait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Rosszindulatú daganat esetén a sugár- és kemoterápia is állhat a meddőség hátterében. Magyarországon számos helyen kivizsgáltatható.
Spermiogram
A spermaanalízis, vagy más néven spermaképelemzés során a spermamintát elemzik műszeresen: a spermatérfogatot, a spermiumok számát, alakját, koncentrációját, mozgásképességét vizsgálják. Előtte 3-7 napos szexuális önmegtartóztatás javasolt, mert a szexuális együttlét utáni napokban alacsonyabb a spermiumkoncentráció, ugyanakkor egy hétnél többet sem érdemes várni a vizsgálat előtt, mert a hosszabb ejakulációmentes időszakban megemelkedhet a kóros alakú spermiumok aránya, illetve romolhat a hímivarsejtek mozgékonysága.
Mi derülhet ki belőle?
Olyan, spermiumokkal kapcsolatos rendellenességek, amelyek akadályozzák a fogantatást – ezek önállóan és együttesen is jelentkezhetnek.
● oligozoospermia: az ejakulátumban alacsony a hímivarsejtek száma (1 milliliterben kevesebb, mint 15 millió)
● asthenozoospermia: csak a spermiumok 40 százaléka vagy annál kisebb hányada mozog
● teratozoospermia: 95 százaléknál több a kóros szerkezetű spermium.
Ezekben az esetekben kevesebb spermium éri el a petesejtet, nehezebben jutnak el odáig, illetve rosszabb a túlélési esélyük a női ivarszervben, mint a normális hímivarsejteknek. Előfordulhat, hogy mindhárom érték eltér a normálistól, ilyenkor OAT szindrómáról beszélünk; azoospermiának pedig azt nevezzük, amikor az ejakulátum egyáltalán nem tartalmaz hímivarsejtet. A sperma kémhatását is érdemes ellenőrizni: a sav-lúg kombinációnak arányosnak kell lennie, különben sérülhetnek a spermiumok.
A spermiogram eredménye jó támpontot ad a férfieredetű meddőség kivizsgálásához, ám az összes lehetséges okról nem ad képet. Ezért nem szerencsés kizárólag erre támaszkodni, hanem érdemes elvégeztetni az alábbi vizsgálatokat is.
Normális spermaérték, azaz normozoospermia
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a következő értékek számítanak ideálisnak:
● mennyiség: minimum 1,5 ml ejakulátum (ondó, sperma)
● spermium összmennyisége: 39 millió hímivarsejt / ejakulátum
● spermiumkoncentráció: milliliterenként minimum 15 millió hímivarsejt az ondóban
● mobilitás (mozgékonyság, mozgásképesség): a spermiumoknak legalább a 40 százaléka mozog
● szerkezet (alakiság, morfológia): a spermiumok minimum 45 százaléka normális alakú.
Genetikai vizsgálat
A spermavizsgálat által felderített problémák akár genetikai okokból is következhetnek, a kromoszómák számbeli és szerkezeti rendellenességei negatív hatással lehetnek a termékenységre. A genetikai kivizsgálás kideríti, hogy milyen gének, DNS-régiók érintettek, illetve hogy ennek alapján van-e esély a megtermékenyítésre.
Mi derülhet ki belőle?
Az, hogy a spermiumok képződéséért és mozgásáért felelős gének hibásan működnek, nem termelődik hímivarsejt, bizonyos DNS-szakaszok hiányoznak, vagy veleszületett ondóvezeték-hiány lehetősége áll fenn.
Genitális bakteriológia
A fertőzésmentes ivarcsatorna a nemzőképesség fontos feltétele, ezért az ejakulátumot érdemes bakteriális tenyésztés alá vetni.
Mi derülhet ki belőle?
Szexuális érintkezéssel terjedő betegségek (STD-k), melyek súlyos szövődményekkel járhatnak – többek között meddőséget is eredményezhetnek. Ilyenek például a Chlamydia trachomatis, Neisseria gonorrhoeae, Ureaplasma- és Mycoplasma-fertőzések.
Virológiai elemzés
A vérminta vizsgálata súlyos következményekkel járó vírusfertőzésekre mutathat rá.
Mi derülhet ki belőle?
Olyan vírusfertőzések, mint a HIV, a szifilisz, a Hepatitis-B és a Hepatitis-C.
A hormonháztartás ellenőrzése
Negatív hatással van a tesztoszterontermelésre az, ha daganat vagy gyulladás következtében károsodik a hipotalamusz és/vagy az agyalapi mirigy. Gondot jelenthet az is, ha a herék hormontermelő funkciója sérül.
Mi derülhet ki belőle?
A vérvétel választ adhat a szervezet hormonszintjével kapcsolatos kérdésekre. A hormonszint a nemzőképességre is hatással van.
A nemi szervek vizsgálata
A test több olyan állapotot produkálhat, amely akadályozza az egészséges ondótermelést, valamint az ondó kiürülését, ezért érdemes nem csak a spermamintára, vér- és kenetmintákra hagyatkozni. Egy alapos andrológiai kivizsgálás során a nemi szervek vizuális, manuális és műszeres vizsgálata közelebb vihet a megoldáshoz.
Mi derülhet ki belőle?
● Rejtettheréjűség: a hasüregben túl meleg van a normális hímivarsejt-termelődéshez.
● A herezacskó vénáinak tágulata: a pangó vér melegsége zavarja a herék normális működését, akadályozva van a spermiumok képzéséhez szükséges oxigén- és tápanyagellátás.
● Sérülés, hegesedés, elzáródás: mindhárom eset gátolja az ondóürülést.
PC-teszt
Bizonyos esetekben a spermiumok funkciója csak a hüvelybe kerülve romlik le, mivel a hüvelyváladék túl erős szelekciós hatást gyakorol, vagy a női test túlzott immunválaszt produkál, mivel testidegen anyagként azonosítja a spermát. A PC-teszt vagy PCT a post coitalis test kifejezés rövidítése, mely azt modellezi, hogy mi történik akkor, ha a férfitól vett sperma a méhnyak nyálkahártyájáról vett mintával találkozik.
Mi derülhet ki belőle?
● A laboratóriumi körülmények között mozgékony hímivarsejtek elvesztik mobilitásukat, ami arra utal, hogy a női szervezet „ellenségként” kezeli és akadályozza őket.
A testen kívüli okok felderítése
Ha a kivizsgálások során nem derül fény semmilyen fizikai okra a meddőség hátterében, akkor érdemes elmerülni a lélekben, és felülvizsgálni az életmódbeli döntéseket is. A pszichológiai okok igen sokfélék lehetnek, a stressz, a párkapcsolati és egzisztenciális problémák mind kockázati tényezőt jelentenek. Nem segít, hogy a gyermekre vágyó pároknál naptárhoz igazodó rutinná és kényszerré válhat a szexuális együttlét. A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás hármasa a nemzőképesség terén is komoly károkat okozhat. Érdemes segítséget kérni a pszichológiai kérdések kibogozásában és az életmódváltásban: a pszichológusok, dietetikusok, életvezetési tanácsadók sokat segíthetnek ebben.