– Nem tudok lefogyni, nálam ez hormonális! – halljuk sokaktól, akiknek semmilyen diéta vagy mozgás nem használ. Ám az igazság az, hogy a túlsúlyosaknak csak kis százalékánál áll valóban hormonzavar a háttérben. Az már más kérdés, hogy sajnos sokan vannak, akiknél valóban van egy határa a fogyásnak, egyszerűen azért, mert „olyan az alkatuk”. Vagyis a genetikai tényezők nem a legideálisabb formát szabták meg nekik. Azért valamennyit mindannyian tudunk alakítani a külsőnkön, ha igazán elhatározzuk. Ám nem árt tisztában lenni a háttérrel: van-e bármi, ami akadályozhatja a sikert? Akár hormonálisan.
A szervezet endokrin rendszerének működését nem egyszerű megérteni, de a lényeg az, hogy az úgynevezett belső elválasztású mirigyek (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvesék, petefészek, here, tobozmirigy vagy csecsemőmirigy) által termelt mikroanyagokat hormonoknak nevezzük. Ezek közvetlenül a vérbe kerülnek, és különféle folyamatokat szabályoznak. A pajzsmirigy hormonja például az, ami képes nagyon is hatékonyan beleszólni az anyagcserénkbe. „Őt” szokták tehát szidni azok, akik csak nehézkesen képesek fogyni, bár más típusú hormonális zavarok is okozhatnak elhízást, amiket Dr. Lőrincz Ildikó, az Endokrinközpont nőgyógyász-endokrinológusa ismertet az endokrinkozpont.hu oldalon.
Pajzsmirigy-alulműködés esetén a pajzsmirigy hormonjai (T4, T3) túl kis mennyiségben vannak jelen, emiatt az anyagcsere lelassul, ami kedvez a zsírpárnák lerakódásának. „A betegség laborvizsgálattal könnyen diagnosztizálható, és szerencsére a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel kordában tartható” – írja a szakértő.
A PCOS/IR, vagyis a policisztás ovárium szindróma mind hormonális, mind nőgyógyászati panaszokat képes okozni. Ekkor az LH/FSH aránya felborul, a tesztoszteron szintje megemelkedik, melynek következtében nem történik meg normál peteérés és tüszőrepedés. Helyette viszont kisebb-nagyobb ciszták keletkeznek a petefészkekben. A probléma teherbe esési nehézségekben és túlsúlyban is megmutatkozhat, ezért elhízás esetén érdemes erre is gondolni az endokrinológus szerint.
De probléma lehet a magas kortizolszint is: a kortizol többek között a szénhidrát anyagcseréért felel, mivel stresszes szituációkban több energiára van szükség. Ilyenkor a kortizol extra oxigénnel látja el a szervezetet, és ehhez a zsír és a glükóz raktárakból energiát szabadít fel. Sajnos hozzájárul a zsírok felhalmozódásához, valamint megnöveli a vércukorszintet – ez fokozza az étvágyat, így még inkább elősegíti a túlsúly kialakulását.
Hormonális hatás az úgynevezett ösztrogéndominancia is: amennyiben az ösztrogén és a progeszteron egyensúlya az előbbi irányába dől, úgy ösztrogéndominanciáról beszélünk. „Az ösztrogén faladata többek között a másodlagos nemi jellegek kialakítása, a menstruációs ciklus szabályozása, viszont sajnos a zsírraktárak növeléséért is felelős. Ezért túl magas szintje könnyen „alma típusú” elhízáshoz vezethet” – tette hozzá Dr. Lőrincz Ildikó.
A hormonális elhízásnak komoly szövődményei is kialakulhatnak.
Ilyenek lehetnek például:
. Érelmeszesedés
· Magas vérnyomás
· Stroke
· Danagatok kialakulása
· Cukorbetegség
· Ízületi betegségek
· Hangulatzavarok
Szerencsére ma általános fizikai és laborvizsgálatokkal számos eltérésre könnyen fény derülhet. A szakorvos általában először a testsúlyt, testmagasságot, has- és csípő-körfogatot méri meg, és csak ha endokrinológiai okra gyanakszik, akkor küld további vizsgálatokra. Lássuk, hányféle mikroanyag szintjét tudják ma már vizsgálni laborban azzal a céllal, hogy rájöjjenek az elhízás okára!
TSH
Pajzsmirigy-serkentő hormonnak is mondják, túl magas vagy épp alacsony értéke mutatja, ha nincs minden rendben ezzel a kis képlettel. A pajzsmirigy túlműködése lenyomja ezt a szintet, fordított esetben pedig emelkedik.
Triglicerid
Ezek a neutrális zsírok szintén evéssel jutnak a szerkezetbe. Jó oldaluk, hogy energiát adnak, ám esetenként túlságosan sokat, a megmaradt rész pedig a zsírszövetben raktározódik el.
Koleszterin
Főként a máj állítja elő, illetve egy része a táplálékkal kerül hozzánk. Ismert a HDL, vagyis a „jó” koleszterin, és LDL, vagyis a káros verzió. Ha ebből a kelleténél nagyobb mennyiség halmozódik fel, akkor az lerakódik az érfalakon, veszélyes szűkületet okozva. Ez nemcsak a szívünknek rossz, de az anyagcserénket is lassítja.
Kortizol
Erről már volt szó; segít az ételek emésztésében, a zsír- és fehérjebontásban. Ha túl magas a szintje, az akár Cushing-szindrómára is utalhat, aminek egyik tünete szintén az elhízás.
Inzulin
Többek között az inzulin felelős a sejtek glükózháztartásáért. Előfordulhat, hogy hiába van a szervezetünkben elegendő glükóz, a sejtjeink képtelenek hasznosítani azt. Így az inzulinrezisztencia komoly oka lehet a nehezített súlyvesztésnek, és a hasi jellegű elhízásnak. Ezt terheléses vércukor-teszttel vizsgálják, melynek során figyelik az inzulinszint változásait – utána érdemes diabetológussal is konzultálni!
Bár a hormonháztartás zavarai valóban komoly tényezői lehetnek egy túlsúlyos állapotnak, azt a legtöbb ember azért legalább fele részben magának okozza, vagy finomabban mondva: életmód-változtatással maga is tehet ellene. Tudjuk, de nehéz, de ez a része legalább rajtunk múlik! Ebben nincs nagy titok: legyen több a leadott, mint a bevitt energia, vagyis étkezzünk egészségesen, mozogjunk sokat, aludjunk jól és ne stresszeljünk. Hát, ezt bizony, már sok helyen olvastuk, már csak meg kéne valósítani!
