Még néhány napig gondolkodhatunk rajta, hogy beadatjuk-e a HPV-oltást, ha hetedikes lányunk van. Hat éve van meg ugyanis a lehetőség, hogy a tizenkettedik évüket betöltött lányok ingyenes oltást kapjanak az iskolában. Azóta minden szeptemberben meggondolhatják a szülők, hogy élnek-e vele. Ha igen, akkor 11-ig tölthetik ki az erről szóló nyilatkozatot, és adhatják le az iskolaorvosnak.
De miről is van szó, mi ellen kell megvédeni a lányokat?
Nem csak szexszel terjed
A HPV egy többnyire szexuális úton terjedő vírus, amely a szájüregben, a végbélnyíláson vagy a nemi szerveken telepszik meg, és ezek érintkezésekor vihető át egyik emberről a másikra (egyébként egyszerű érintéssel is terjedhet, nem feltétlenül kell hozzá lefeküdni egymással).
A vírus persze csak a kiváltója magának a betegségnek, ami lehet szemölcs, de daganatos elváltozás is. Ugyanakkor nem mindenki betegszik meg, akinek a szervezetében ott van a kórokozó; a nők nagy része anélkül esik át a dolgon, hogy egyáltalán tudna róla. Ám tízből egy embernél rosszindulatú daganat a végeredmény. Ha erre gondolunk, talán nem is kérdés, hogy szükség van arra az oltóanyagra. Vagyis a Gardasil9-re, jelenleg ugyanis ez igényelhető az iskolákban. A 9-es szám a nevében arra utal, hogy ennyi típusú HPV hatóanyagát tartalmazza, és ezek ellen nyújt védelmet.
Aki tudja, hogy több mint százféle HPV vírus létezik, az arra gondolhat, hogy nincs sok értelme kilenc ellen védekezni. Viszont a rosszindulatú daganatok többségét (90%) éppen ezek a változatok okozzák.
Sokan attól tartanak, hogy a vakcinában maga a vírus kerül be a szervezetbe, ami azért nem egészen így van. Az oltóanyag a HPV tisztított fehérjéit tartalmazza, vagyis nem az élő vírust. Ennek ellenére képes „beidomítani” az immunrendszert arra, hogyan védekezzen, ha valós vírussal találkozik. Ami viszont alapvető: ezzel csak megelőzni lehet a betegséget, gyógyítani nem.
Mivel a daganatos megbetegedésre való hajlam öröklődhet, sokan azt gondolják, igaz ez a méhnyakrákra is. Ám ez az elváltozás kivétel: az ilyen megbetegedések több mint 90 százaléka a HPV vírussal függ össze (évente mintegy ezer új esetet diagnosztizálnak).
50%-os kockázat
Bár a fertőzés nem jelent egyből megbetegedést is, az mindenképpen riasztó, hogy 50% esélyünk van rá, hogy életünk során megtelepedjen a szervezetünkben a HPV. Ráadásul aki természetes körülmények között esik át a fertőzésen, annál nem alakul ki védettség, ezért oltásra ezután is szükség lehet.
A védelem akkor a leghatásosabb, ha 9-15 éves korban adják be a lányoknak (fél év különbséggel két adagban). Ez azonban ahhoz még nem elég, hogy a méhnyakrákot megelőzzük, rendszeres szűrésre is szükség lesz. Erre azonban ráérnek 25 éves koruk után jelentkezni.
A Nemzeti Oltási Programban használt 9-komponensű védőoltás
- 90% -os védelmet nyújtott a méhnyakrákkal szemben
- a hüvelyrákkal szemben 80-85%-os védelmet
- a szeméremtesti rák esetén 85-90%-os védelmet
- a végbélnyílás körüli rákok esetén 90-95%-os védelmet nyújtott
- és emellett 90%-ban megelőzte a nemi szervi szemölcsök kialakulását is
Forrás: hpvdoktor.hu
Felnőtt nők és férfiak is érintettek lehetnek
Elsődleges a lányok védelme, ezért kapják ők ingyenesen a védelmet. Ugyanakkor kisebb arányban férfiaknál is okozhat elváltozást ez a vírus (nemi szervi szemölcsök, hímvesszőrák, a végbélnyílás körüli és fej-nyaki rákok) a férfiak ugyanúgy veszélyben vannak, ezért nem hiábavaló számukra sem beadatni az oltást.
Bár a védekezés a leghatékonyabb a szexuális élet megkezdése előtt, felnőtteknél is szükség lehet oltásra, hiszen a huszonéves nők között is magas a fertőzés aránya. Van, aki azért ódzkodik tőle, mert elterjedt az a tévhit, hogy a védőoltások meddőséget okozhatnak – ám ennek semmilyen valóságalapja nincsen. Másik félelem a higanyszennyezés, és bár régen valóban volt ebben igazság, a mai védőoltások már nem tartalmaznak higanyt.
További riogatás, ami a neten terjed, miszerint az oltás cukorbetegséget vagy épp autizmust okoz. Mondanunk sem kell, hogy ez butaság, ilyen mellékhatásokat nem tapasztaltak.
Korábban ugyan kutatók azt feltételezték, hogy összefüggés van a mumpsz-kanyaró-rubeola (MMR) oltás és az autizmus kialakulása között, mivel az autizmus tünetei általában másfél éves kor körül jelentkeznek először, pontosan akkor, amikor ennek a vakcinának az első adagját beadják. Összefüggést azonban nem mutattak ki a két dolog között. Úgyhogy félelmek helyett válasszuk a biztos védelmet!
Szerencsére ma már a legtöbb szülő így tesz: jelenleg 80%-os az átoltottság, vagyis az érintett lányoknak ekkora része kérte a beavatkozást.
Forrás: hpvdoktor.hu, belvarosiorvosicentrum.hu, antsz.hu
Szponzorált tartalom
