A DNS-teszt nem csupán az apaság megállapítására alkalmas, bár tény, hogy lakossági szinten erre használták talán a legtöbbször. De emellett az utóbbi tíz évben egyre terjed a leszármazottsági vizsgálat is, melyről elsőre a családfakutatás juthat eszünkbe, ám az elején ezek a vizsgálatok még inkább csak arról szóltak, hogy a DNS-teszt segítségével feltérképezték, hogy a páciens milyen genetikai rendellenességgel, hajlammal vagy betegséggel, például a diabetes valamelyik típusával vagy az elhízásra való hajlammal rendelkezik a genetikai állománya alapján. Ez a feltérképezés arra is jó volt, hogy az orvos ennek segítségével célzottan adott tanácsot, hogy megelőzés szempontjából milyen életmód javasolt a páciensnek.
A genetika tudománya
James Watson és Francis Crick 1953-ban jelentették meg azt a legendássá vált cikket, melyben leírták a DNS szerkezetét, azt a bizonyos kettős spirált. A következő feladat a genetikai kód feltörése volt, majd következett a gének funkcióinak feltérképezése. A genetika tudománya azóta segített megérteni a daganatok és az allergia működését, diagnosztizálni és késleltetni az Alzheimer-kórt, alkalmazásával már magzati korban kiszűrhetők bizonyos betegségek. Az egyik legfontosabb terület pedig, ahol korszakos jelentőségű lett a DNS felfedezése, az a DNS-alapú személyazonosítás, az igazságügyi genetika.
Honnan származunk?
Az azóta eltelt időben ez a technika már a családfakutatásban is aktívan használhatóvá vált: „Sok személy DNS-mintáját összegyűjtve és összekötve a földrajzi, etnikai információkkal, óriási adatbázisok építhetők fel, amelyekből az újonnan bevont mintaadók és vizsgált személyek geográfiai vagy akár etnikai eredetére is lehet következtetni. Nem beszélve arról, hogy egymást nem ismerő rokonok is egymásra találhatnak a segítségével. És így kapcsolódunk a családfakutatáshoz” – nyilatkozta dr. Egyed Balázs genetikus, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének adjunktusa egy interjú során.
A rokonok felkutatásában is segíthet a DNS-teszt (Kép: Getty Images)
A szakember arról is beszélt, hogy a begyűjtött DNS-minták segítségével azt is vizsgálni tudják ma már a kutatók, hogy mely népcsoportok őrizték meg az évszázadok során viszonylag kompakt módon a saját génkészletüket. „Mivel az emberiség története a populációk folyamatos érintkezésének és keveredésének is a története, a heterogén, különböző eredetű népességeken belül – ilyen a magyar is, gondoljunk csak a sváb, tót, horvát, rác gyökerekre – általában többkomponensű, több területre is visszavezethető genetikai tulajdonság-együttest fogunk kapni. (…) Az Egyesült Államok népességére jellemző, hogy az első, második és harmadik generációs bevándorlók még úgy-ahogy számon tartják származásukat, az ötödik vagy hatodik generációnak azonban már jellemzően nincs tudomása saját származásáról. Ezekben a csoportokban érthető módon feléledt az az igény, hogy megtudják, honnan is származnak.”
Egyszerű mintavétel
A DNS-vizsgálattal az apaságon túl a távolabbi felmenők és oldalági rokoni viszonyok is felfedezhetők, legyen szó unokatestvérekről, nagynéniről vagy épp ükapáról: „A DNS-ből bárkinek a származása megállapítható – mondta el dr. Egyed Balázs. – Apai és anyai ági genetikai eredeteket is lehet vizsgálni, akár több ezer évre visszamenőleg.” A vizsgálat előnye, hogy akármilyen biológiai anyagból el tudják végezni, hiszen a sejtjeinkben ugyanaz a DNS-anyag raktározódik, így aztán lehet szájnyálkahártya-törlet, beszáradt vérfolt, nyálfolt, ondómaradvány, hajszál, köröm, szövettani blokk, fogkefe, ruha vagy akár a tárgyakon lévő ujjlenyomat is a vizsgálat alapja. Emiatt nem kell semmiféle kellemetlenségtől sem tartani, ha DNS-vizsgálatra megyünk, mert szeretnénk felkutatni a rokonainkat: már egy hajtincs is elég – bár ezt inkább gyerekeknél szokták alkalmazni –, vagy szájtörlettel könnyen vesznek annyi mintát, ami elég a vizsgálat elvégzéséhez.
Ha pedig titokban akarunk valamilyen irányú DNS-tesztet végeztetni, akkor is inkognitóban tudunk maradni, hiszen ma már a laboratóriumba egy speciális megrendelőcsomagban név nélkül is beküldhetők a minták és kérhetők az eredmények úgy, hogy nem jelenünk meg személyesen. Akár apaságra, akár a rokonságra keresünk válaszokat, a DNS-vizsgálat segítségünkre lesz.
A családfa:
- Van, akinek nem kell a milliós örökség – elképesztő családi titkokra bukkan a kutató
- Ilyen, amikor egy 500 tagú család áll össze egy fotó erejéig
- Egészségügyi családfa: rákos leszek, ha az anyukám is az volt?
Szponzorált tartalom
