Akkor történik allergiás reakció, amikor az immunrendszer érzékenyen reagál bizonyos anyagokra, legyen szó ételről, pollenről, gyógyszerről vagy akár darázscsípésről. Az allergiás reakciót kiváltó anyagot allergénnek nevezzük. Sok allergén olyan mindennapi anyag, amely a legtöbb ember számára ártalmatlan, azonban bármi lehet allergén, ha az immunrendszerből speciális reakciót vált ki. Az immunrendszer egyik feladata, hogy elpusztítsa a szervezetben lévő káros anyagokat, allergia esetén pedig úgy reagál, mintha az adott anyag káros lenne, és megpróbálja elpusztítani. Ezek alapján tehát az allergia akkor alakul ki, amikor az ember immunrendszere túlreagál bizonyos anyagokat, melyek egyébként általában ártalmatlanok.

Az is sokszor előfordul, hogy idő kell hozzá, míg az immunrendszer érzékennyé válik az anyaggal szemben, nem az első találkozáskor vált ki heves reakciót, ezt a felhalmozódást nevezzük szenzibilizációnak. Egyes allergiák szezonálisak, a szénanátha tünetei például április és május között tetőzhetnek, amikor a levegőben a fa- és fűpollenek száma magasabb, ilyenkor a pollenek számának emelkedésével egyre súlyosabb reakciókat tapasztalhatunk.

Az allergia tünetei

Az allergiás reakció gyulladást és irritációt okoz, a konkrét tünetek azonban az allergén típusától függnek. Például allergiás reakciók jelentkezhetnek a bélben, a bőrön, az orrmelléküregekben, a légutakban, a szemben vagy az orrjáratokban. Az alábbiakban néhány kiváltó okot és az általuk okozott tüneteket mutatjuk be az allergiásoknál.

Por és pollen:

• orrdugulás;
• viszkető szem és orr;
• orrfolyás;
• duzzadt és könnyező szemek;
• köhögés.

Élelmiszer:

• hányás;
• duzzadt nyelv;
• bizsergés a szájban;
• az ajkak, az arc és a torok duzzanata;
• gyomorgörcsök;
• légszomj;
• viszketés a szájban;
• hasmenés.

Rovarcsípés:

• zihálás;
• jelentős duzzanat a csípés helyén;
• hirtelen vérnyomásesés;
• légszomj;
• nyugtalanság;
• csalánkiütés, vagy az egész testre kiterjedő vörös és nagyon viszkető kiütés;
• szédülés;
• köhögés;
• szorító érzés a mellkasban.

Gyógyszerek:

• zihálás;
• a nyelv, az ajkak és az arc duzzanata;
• kiütés;
• viszketés.

Ezeknek a tüneteknek a felismerése kulcsfontosságú lehet az időben történő kezeléshez.

Kockázati tényezők és gyakori allergének

Nagyobb lehet az allergia kockázata a 18 éven aluliaknál, illetve, ha a családban már előfordult asztma vagy allergia. Egyes kutatások szerint a császármetszéssel születetteknél szintén magasabb lehet az allergiakockázat, mivel ők a szülés során nem érintkeznek az anya mikrobiomjával. A kockázatokat növelik a potenciális allergének a környezetünkben, amiket nagyon nehéz kivédeni, hiszen szinte bárhol megjelenhetnek. Például elvileg bármelyik élelmiszerre kialakulhat az idők során allergia, bizonyos összetevők – például a glutén, a búzában található fehérje – rendkívül gyakori allergének.

A nyolc legvalószínűbb élelmiszer, ami allergiát okozhat:

• tojás, különösen a fehérje;
• hal;
• tej;
• földimogyoró;
• diófélék;
• rákfélék és kagylók;
• búza;
• szója.

Vizsgálatok és diagnózis

Ha allergiára gyanakszunk, akkor nem lehet megúszni vizsgálatok és orvos nélkül a diagnózis felállítását, mert a kezeléshez pontosan kell azonosítani, hogy mi okozza az allergiás reakciót. Amikor orvoshoz fordulunk, a következő kérdésekre számíthatunk:

• Milyen tüneteket észlelünk?
• Mikor és milyen gyakran jelentkeznek a tünetek?
• A családban előfordult már allergia?
• Mi lehet a tünetek kiváltója?
• A háztartás más tagjainak van hasonló reakciója?

Az allergének megállapítására többféle vizsgálat is létezik. A vérvizsgálat során az immunrendszerben lévő, specifikus allergénekkel szembeni IgE-antitestek szintjét mérik. A bőrszúrásos tesztek esetén pedig egy kis mennyiségű lehetséges allergént juttatnak a bőr alá, és ha a bőr viszket, vörös vagy duzzadt lesz, akkor az adott allergén lehet a probléma kulcsa. Illetve létezik már az úgynevezett multikomplex allergiateszt is, ami egy új nanotechnikai módszer, melynek segítségével a laborban dolgozó szakemberek egyre apróbb elemek vizsgálatát végzik, ami egyre pontosabb, megbízhatóbb leletezést eredményez. Az egy vérvételből mintegy 300 allergént kimutató teszt arra is választ ad, hogy pollenallergiáról, ételallergiáról van szó, vagy kereszt- vagy rovarméreg-allergia okozza a panaszokat.

Ha pedig kiderül az allergia, akkor a kezelésének egyik legjobb módja az allergén elkerülése, de ez nem mindig lehetséges. Ezekben az esetekben orvosi kezelés, gyógyszer segíthet. Igaz ugyan, hogy az allergiát nem lehet megelőzni vagy gyógyítani, de a reakciót meg lehet előzni vagy a tüneteket kezelni, ha reakció lép fel.