„Ha gasztroenterológus hivatalos papírral igazolja az allergiát, akkor lehet speciális diétát kérni az oviban. A lányom tejallergiás, neki tejmentes ételt rendelnek. Nagyon együttműködőek, ha szülinap van, akkor szólnak, és viszek be neki külön sütit, hogy ő se maradjon ki a tortázásból. Ha pedig valaki kekszet visz be, akkor is mindig ellenőrzik, hogy eheti-e. Amíg nem kaptam igazolást, addig én vittem neki naponta az ebédet, a dadus megmelegítette, semmi gond nem volt belőle” – mondja Judit, egy ötéves kislány anyukája. Története nem egyedi, nagyon sok szülő küzd azzal, hogy valamilyen allergia miatt speciális étrendet kell biztosítania a gyerekének. A megoldás azonban nem mindig sikerül ilyen zökkenőmentesre.
Kötelező lenne megoldani
Magyarországon 2015. szeptember 1-jén lépett életbe a „menzarendelet” (37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet), ami az egészséges étkeztetés kritériumai mellett azt is előírja, hogy a közétkeztetésben biztosítani kell minden speciális diétás igényű gyermek napi háromszori étkeztetését is. A jogszabály szerint a tizennégy fő allergén esetében lenne kötelező megoldani a diétát. Ezek a tej, a tojás, a glutén, a szója, a hal, a szezámmag, a puhatestűek, a rák, a mogyoró, a mustár, a diófélék, a zeller, a kén-dioxid és a csillagfürt. Ahhoz, hogy az intézményben (bölcsőde, óvoda, iskola) a gyerekünk megkapja az allergiájának megfelelő diétás étrendet, orvosi igazolás szükséges. Aki tejre, tojásra vagy gluténra érzékeny, az óvodában ingyenesen, iskolában féláron kapja az ételt.
A rendelet szerint ha a közétkeztetést ellátó cég vagy az intézmény nem tudja megoldani, hogy az allergiának megfelelő diétás kosztot szállítson, akkor azt másik közétkeztető cégtől kell megrendelni, figyelemmel arra, hogy az étel változatos és tápláló legyen. Ezt a legtöbb helyen meg is tudják oldani. „Egyes közétkeztetők kilenc-tízszeres növekedésről számolnak be négy év alatt, ami a diétás igényeket illeti. Ez olyan mérték, hogy azt a kisebb közétkeztetők nem minden esetben tudják lekövetni – sem infrastruktúrában, sem humán erőforrás tekintetében ” – mondja Enyedi Csaba, a Hungast Csoport kommunikációs igazgatója. A közétkeztetés szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a gluténérzékeny gyerekeknek főzni, mert ez csak különálló, a hagyományos konyhától szeparált helyen oldható meg a szennyeződések elkerülése miatt, vagyis külön konyhát kell hozzá fenntartani. A glutén a dolgozók ruhájáról is bekerülhet az ételbe, vagy egy olyan edényről, amiben előzőleg lisztes étel készült. Költséges és bonyolult munka, a kis cégek nem is mindig tudják vállalni. A legnagyobb vállalatok nemcsak gluténmentes vagy lakto-ovo vegetáriánus ételek főzésére képesek, de vallási ünnepekre való tekintettel is tudnak speciális étrendet készíteni, valamint a tizennégy allergénen felül is igyekeznek megfelelni az igényeknek, a kisebbek viszont a bonyolultabb keresztallergiások, lisztérzékenyek ebédjét sok esetben nem tudják vállalni. Ilyenkor, ha megoldható, külön rendelnek egy másik helyről, vagy a közétkeztető széttárja a kezét, és azt mondja: oldja meg a szülő.
Fotó: Profimedia
Mumus a gluténérzékenység
A kép elég vegyes. Néhol egy bonyolultabb, tej-, tojás-, szója- és húsmentes diétát is hibátlanul megoldanak, máshol egy sima tejallergia is gondot okoz. Általános viszont, hogy a gluténmentességet nehezen kivitelezik a fenti okok miatt. „Sokszor aláíratnak a szülővel egy papírt, hogy nem tudják 100 százalékig garantálni a gluténmentességet, és felelősséget nem vállalnak. Melyik szülő az, aki ezt nyugodt szívvel aláírja? A másik nagy probléma, hogy sokszor szakmailag nem kompetens személyek döntenek arról, mi fér bele a diétába, és mi nem. A csoportunkban előfordult olyan citrusfélékre allergiás gyerek, akinek lazán odaadták a limonádét, és volt példa arra is, hogy a tejallergiás borjúmájast kapott” – mondja egy édesanya, aki többedmagával segítő-információs csoportot hozott létre a neten.
A tejallergia nem laktózintolerancia
A fenti édesanya szerint még mindig általános probléma, hogy a tejallergiás gyerek laktózmentes terméket kap, vagyis nincsenek tisztában azzal, hogy mire is allergiás – hiszen egy tejallergiás marhahúst sem ehet, nemhogy laktózmentes joghurtot. Ezenkívül olyan esetről is tud, amikor a tojásallergiás gyereknek kiadták a spenótot főtt tojással, külön csomagolva, felcímkézve, névre szólóan, ahogy kell. „A címkén felül ott volt a gyártó, a kisgyerek neve, nagy betűkkel, hogy tojásmentes diéta, alatta az étel megnevezése: spenót tojással. A kisgyerek szólt az óvónőnek, hogy ő nem ehet tojást, aki erre mondta: »Ez olyan tojás, amit te is megehetsz.« Szerencsére az ötéves tudta, hogy ez nem lehetséges.” Többen is írták, hogy a diétás tízórait, uzsonnát sokszor úgy oldják meg, hogy a gyerek heti ötször kap margarinos kenyeret feltét, zöldség nélkül, mikor a társainak jár mindkettő, pedig ha nagyon akarnák, a diétásnak is kivitelezhető lenne ugyanez. Sok helyen a főétel is egysíkú, vagy sült hús, vagy pörkölt, és csupán azt variálják, hogy a köret rizs, krumpli vagy tészta. Ez a tejmentes diéta.
Kis láboskában
„Mivel a lányomnak orvosi papírja van a gluténérzékenységről, a menzán is ilyen ételt kellene biztosítaniuk. Rendben is volt minden, de az utóbbi időben romlottak a laboreredményei. Kiderült, hogy változás történt a közétkeztetőnél, már nem tudták garantálni a mentességet – így én egyszerűen kivettem onnan, és csak itthon készült ételt eszik, amit én készítek hajnalban. Hogy mekkora teher? Elég nagy” – mondja Dominika, egy gimnazista lány édesanyja. Nem elszigetelt eset ez, sok szülő hordja naponta ételtermoszban az ebédet a gyereknek, vagy helyben melegíttetik meg nekik – ez általában nem szokott problémát jelenteni. A megkérdezettek között volt, aki hivatalos állásfoglalást is kért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól, amely szerint előre készített étel bevihető, de a konyhán kívül kell tárolni és melegíteni. A legtöbben gluténérzékenység vagy bonyolultabb (például glutén-, tojásfehérje-, zeller-, eper- vagy mogyoró)allergia miatt főznek, vagy azért, mert a gyerek vegetáriánus, netán vegán étrendet követ. Az alternatív iskolák e téren is elöl járnak, például a Waldorf-iskolákban sok helyen alapból húsmentes az ebéd, és van vegán menü is, vagy legalábbis lehet választani.
Fotó: Profimedia
Mit esznek a vegetáriánus gyerekek?
„Van, aki otthonról visz ételt, ami látszólag jó megoldás. Mindennap viszont nagyon nehéz mondjuk este tízkor elkezdeni levest és másodikat főzni. Mindig, akár beteg, akár fáradt az ember. Van, aki inkább el is hozza ebéd előtt a gyerekét, hogy ne kelljen húsos ételt ennie, de így nem nagyon tud visszatérni a munkaerőpiacra” – panaszolja egy anya. Enyedi Csaba szerint a „menzarendelet” előírja, hogy az egészséges étkeztetés nem állatifehérje-mentes, és a közétkeztetőnek törvényi kötelessége, hogy ezt betartsa. Ők ezért vegán (hús- és állatifehérje-mentes) menüt nem, lakto-ovo vegetáriánust – ami húst nem, de más állati fehérjét tartalmaz – viszont tudnak vállalni. A Magyar Vegán Egyesület képviselője azt mondja, nagy szükség lenne egy dietetikusok által kialakított teljes értékű vegán menüsorra is a közétkeztetésben: „Azok a gyerekek, akik nem akarnak húst enni, semmiféle jogszabályi előírás hatására sem fognak. Ha erre nem figyelnek, nekik van, hogy nyolc-tizenkét évig üres köret jut a menzán. Ahol a szülők is vegetáriánusok vagy vegánok, ott igyekeznek találni olyan óvodát, iskolát, ahova bevihetnek otthonról ételt, vagy ahol van lehetőség vegetáriánus, vegán ételt rendelni. Sajnos azonban ez messze nem elérhető lehetőség országosan és minden családnak, szociális helyzettől függetlenül.”
Nagy Melinda
