Hosszú buszút vagy vonatozás felfázással
„A kollégium közös mosdójában a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is összeszedtem néhány fertőzést. A legkellemetlenebb a felfázás volt, főleg, mivel hétvégente több órát vonatoztam vidékre, haza a szüleimhez. Mindig próbáltam úgy intézni, hogy már az út előtt egy órával ne igyak, hogy megússzam a folyamatos kiszaladgálást. Persze ez sem túl jó, hiszen egy felfázás esetén a bő folyadékfogyasztás roppant fontos. A legkínosabb az volt, amikor egyedül utaztam, és a fülkében ülő ismeretleneket kellett több alkalommal is megkérnem, vigyázzanak a cuccaimra. Az első és a második alkalommal még nem néztek furcsán, de amikor már negyedjére mentem ki a mosdóba két óra alatt, akkor szerintem már elég kellemetlenül éreztük magunkat mindannyian…” – mesélte a 21 éves egyetemista, Rebeka.
Gombás fertőzéssel a munkahelyen
„Irtó ciki volt, amikor egy gombás fertőzés kellemetlen tünetei miatt folyton a mosdóba rohangáltam a munkahelyemen, hogy krémmel enyhítsek a panaszaimon. De még kellemetlenebb volt, amikor egy maratoni, nemzetközi megbeszélésen már annyira fészkelődtem a székemben, hogy a főnököm megkérdezte, jól vagyok-e. Fülig vörösödtem, mit lehet ilyenkor mondani? Őszintén? Semmit!” – mondja Erzsébet, aki vezető beosztásban dolgozik egy multicégnél.
Strand stop
„Tombolt a nyár, rekkenő hőség volt. Az oviszüneten otthon lévő gyerekeim szenvedtek a lakás négy fala között. Légkondink nincs, az egyetlen megoldás csak a strand lett volna. A nagyobbik gyerekem folyton azzal nyaggatott, menjünk már végre fürödni. Sajnos csak ideiglenesen sikerült feledtetnem vele a strandot egy fagyival, de mikor a fagyizóban találkoztunk az egyik ovistársával és az apukájával, akkor tudtam, nincs több kifogás. Kedvesen meginvitáltak minket délután a strandra, és én hirtelen nem tudtam, mit rögtönözzek. Mégsem mondhattam a kedves apukának, hogy a hüvelygyulladásom miatt most nem túl alkalmas a strandolás, így csak hebegtem, habogtam. Rettentő kellemetlen szituáció volt” – emlékezett vissza a kétgyerekes édesanya, Ági.
