Szponzorált tartalom

Hitek és tévhitek az allergiáról

Évről évre nő azoknak a száma, akik allergiával küzdenek, ennek ellenére még mindig sok a tévhit a szénanáthával kapcsolatban – amit nem a széna okoz! Tegyünk rendet az információk között!

nlc

Tévhit: „Az allergén betegít meg…!”

A szezonális allergiás reakciókat a pollenek, a virágporszemek idézik elő, melyek mérete bár csekély, a jelenlétük annál kellemetlenebb következménnyel jár. A közhiedelmekkel ellentétben azonban nem maga az allergén az, ami megbetegít, hanem az immunválasz, amit ezekre ad szervezetünk. Ha a felső légutakba, az orr- vagy szájüregbe valamilyen allergén kerül (allergének lehetnek többek között egyes élelmiszerek, gyógy- és vegyszerek, különböző virágporok, azaz pollenek, valamint a penészspórák, atkák, állati szőr, nehézfémek), az a nyálkahártyát irritálja, és az allergiás reakció következtében a nyálkahártya szöveteiben gyulladáskeltő hisztamin szabadul fel. Az allergiás gyulladás tüneteiért ez a természetes anyag a felelős.

Tudtad? Becslések szerint 2025-re a népesség 50 százalékát fogja sújtani ez a krónikus megbetegedés, amely tüsszögéssel, allergiás kötőhártya-gyulladással, szemvörösséggel és -viszketéssel, illetve kellemetlen, véget nem érő, vizes orrfolyással jár.

Fotó: getty

Tévhit: „Ha eddig nem voltam allergiás, akkor már nem is leszek!”

Sokan hajlamosak úgy gondolni, hogy ha korábban nem voltak allergiásak, a jövőben sem lesznek azok. Ez azonban nem feltétlenül igaz. Az allergia egyes formái a késő tinédzserkorban, vagy akár felnőttkorban is megjelenhetnek.

Tény: Bizonyos allergiákat valóban „ki lehet nőni”

Ahogy az allergia megjelenhet felnőttkorban, ennek ellenkezője is igaz: a gyerekek „kinőhetik” kiskori allergiájukat. Ez kifejezetten megfigyelhető bizonyos allergiatípusok, például a tej- vagy laktózérzékenységgel kapcsolatban. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy bár ez lehetséges, akinek allergiája van, sose gondolja azt, hogy végleg megszabadult attól.

Tévhit: „Semmi gond, majd magától elmúlik!”

Ez az egyik leggyakoribb tévhit. Sokan úgy gondolják, hogy az allergia csak átmeneti állapot, ami nem igényel különösebb kezelést, és idővel magától is elmúlik majd. Ez annyiban igaz, hogy szezonális allergia esetén, ha a panaszainkat egy bizonyos növény pollenjei okozzák, akkor az elvirágzását követően természetesen nem jelentkeznek majd a tünetek. A következő évben azonban számíthatunk rá, hogy ugyanabban az időszakban újra megjelennek a panaszok, kezelés nélkül pedig a tünetek idővel egyre erősebbek lehetnek, valamint újabb allergiák és szövődményként akár asztma is kialakulhat.

Tény: Az allergiás tesztet pollenszezonon kívül érdemes elvégeztetni

A Prick-féle bőrtesztre akkor tanácsos elmenni, amikor a szervezetet a légköri pollenkoncentráció nem terheli. Az eljárás lényegében fájdalommentes, és akár kisgyermekeknél is elvégezhető.

Tévhit: „Gyógyszert elég akkor szednem, ha tüneteim lesznek!”

Az antihisztamin-tartalmú készítmények és szteroid orrspray-k is jobban kifejtik a hatásukat, ha nem várjuk meg, amíg tünetek jelentkeznek. Ha valaki diagnosztizált pollenallergiás beteg – az allergiavizsgálat már kimutatta, hogy pontosan mire allergiás –, az jó, ha tudja, hogy a számára allergén növény az év melyik hónapjában kezdi a pollenszórást. Ne várjuk meg, amíg a pollenkoncentráció eléri azt a szintet, amely már tüneteket okoz! A gyógyszerek szedését a pollenszórás legelején kell elkezdeni annak érdekében, hogy hatásukat maximálisan ki tudják fejteni.

Tévhit: „Ha szénanátha, akkor nyilván a széna okozza!”

Való igaz, a légúti allergiás tüneteket összefoglaló néven szénanáthaként is szokás emlegetni, ennek eredete pedig Angliába, a 19. századba nyúlik vissza. A szénát bálázó munkásoknál jelentkező jellegzetes tünetekről úgy tartották, hogy azokat a széna okozza, innen az elnevezés. Azóta már fény derült rá, hogy vélhetően nem a széna, hanem sokkal inkább a közte megbújó penészgomba spórái okozták a tüsszögést, orrfolyást, szem- és orrviszketést.

Tény: A szénanáthások gyakran szenvednek asztmától

Gyakran kíséri egymást a két probléma. A szénanáthások mintegy harmada egyidejűleg asztmában is szenved, és fordítva: az asztmások közel 80 százalékának van szénanáthája. A kezeletlen szénanátha következménye ugyanis lehet akár asztma kialakulása is.