Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30 százaléka szenved vashiányban.
Vashiány esetén a vér oxigénszállító funkciójában zavar támad, ami rontja a szervezet energiaszintjét. Ha a vashiány tovább súlyosbodik, és már a vörösvértestek képzéséhez sem áll rendelkezésre a szükséges mennyiség, akkor vérszegények vagy más néven anémiásak leszünk. Vashiányos vérszegénységben a vörösvértestek száma és mérete is csökken, és mivel kevesebb hemoglobint tartalmaznak, a színük is halványabb lesz.
Tudtad? Egészséges felnőtteknél a napi vasveszteség kb. 1-2 milligramm, a táplálékunknak ezért minimum napi 8-10 milligrammnyi vasat kellene tartalmaznia, mivel abból csupán 1-2 mg tud hasznosulni a szervezetben. Egyes irodalmi adatok szerint felnőtt nők esetében a vasanyagcsere szinten tartására napi 10-18 mg vasbevitel is szükséges lehet.
Fotó: Getty Images
Kik azok, akiknek kifejezetten kell figyelniük a vas mennyiségére?!
Menstruáló nők
A vérzéssel együtt a szervezet vasat is veszít. A menstruációval, különösen az erős vérzéssel a nők a vérrel együtt vasat is veszítenek, így nekik fokozottan figyelniük kell a vas pótlására.
Várandósok
Terhesség alatt a kismamáknak annyira megnő a vasigényük, hogy vaspótlás nélkül nem tartható fenn az egyensúly, és ennek hiányában kialakulhat a vashiány, súlyosabb esetben a vashiányos vérszegénység. Nemcsak a kismama vérképzéséhez van szükség ilyenkor több vasra, hanem a magzat normális fejlődéséhez is, különösen az idegrendszer fejlődéséhez.
Jegyezd meg! A vashiány nemcsak az időseket és a betegeket fenyegeti, hanem az aktív életet élő férfiakat és nőket is.
Helytelenül táplálkozók
Az egysíkú, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a gyorséttermi ételek, a vegán és a vegetáriánus étrend szintén gyakori oka a vashiány kialakulásának. Hiába tartalmaznak egyes növényi élelmiszerek sok vasat, ezekből a vas felszívódása nem olyan jó, mint a vörös húsokban található, úgynevezett hem-vasé.
Különböző betegségekben szenvedők
A vérzéssel vagy felszívódási zavarral, krónikus gyulladással járó betegségek nemcsak a nők, hanem a férfiak esetében is okozhatnak vashiányt, ilyenek például a fekély, daganat, gluténérzékenység, gyulladásos bélbetegség vagy akár a vérző aranyér, illetve a gyakori orrvérzés.
Csecsemő- és serdülőkorúak
A gyors idegrendszeri és testi fejlődés, valamint a nemi érés időszakában, így csecsemőknél, később pedig serdülőkorban megnő a szervezet vasigénye. Serdülő lányoknál a menstruáció kezdete, illetve a serdülőkorra jellemző hirtelen testi fejlődés egy időben történik, ami megnöveli a vashiány kialakulásának rizikóját. A válogatós gyerekeknél ugyancsak vigyázni kell, hogy valamilyen formában ők is elegendő vashoz jussanak.
Ezen felül az intenzív fizikai megterhelés, az aktív sport vagy a rendszeres véradás is mind-mind okai lehetnek a vashiány kialakulásának.
Ha vaspótlásra szorulunk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemi vastartalmát: legalább napi 100 mg elemi vas beviteléről kell gondoskodnunk ahhoz, hogy az abból hasznosuló mennyiség ki tudja elégíteni a szervezet szükségletét. A különböző táplálék-kiegészítők, vitamin- és vastartalmú szirupok elemi vastartalma messze alatta marad a kívánatos mennyiségnek, így azok érdemi vaspótlásra nem alkalmasak. Mindig ellenőrizzük a készítmények elemi vastartalmát, ami nem egyenlő a tartalmazott vas-sók mennyiségével!
Tudj meg többet a testedről!
- 5 különleges testi adottság, amivel csak kevesen rendelkeznek
- Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat
- Kvíz: Ezt biztos nem tudtad az emberi testről
(Nyitókép: Getty Images/Predrag Popovski)
