A stressz hatása a testünkre

A tartós stressz előbb-utóbb testi problémákat, betegségeket is okozhat. Figyeljünk a jelekre!

Stressz és alvászavar

A stresszes állapot következménye, hogy türelmetlenebbekké válunk másokkal szemben, és egyre jobban zavar, idegesít bennünket a környezetünk. A tartós feszültség és stressz miatt alvászavar alakulhat ki, hiszen a napközbeni problémáink éjjel is tovább gyötörhetnek: forgolódunk, többször felriadunk, és ha nem tudjuk kipihenni magunkat éjszaka, akkor napközben még inkább feszültek leszünk. Olyan ördögi kör alakulhat ki, amelyből szinte képtelenség kitörni. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a tartós feszültség gyengíti az immunrendszert, így a nagy nyomás alatt élők gyakrabban betegszenek meg.

Stressz és depresszió

Ha túl sokáig maradunk stresszes állapotban, az akár súlyos depresszióhoz is vezethet, mivel a folyamatosan jelen lévő stresszhormonok akadályozhatják az embert abban, hogy megtapasztalja a mindennapok örömét. Ha úgy érezzük, hogy a stresszes állapotból nem tudunk önállóan kilábalni, ne féljünk segítséget kérni: keressünk fel egy szakembert.

(Fotó: Getty Images/Francesco Carta)

Stressz és elhízás

A feszültséget nagyon sokan kényszeres evéssel igyekeznek feloldani, és a stressz okozta lelki üresség ellen is hatékony „ellenszernek” tűnhet a nassolás. Ha mindehhez párosul egy kevés depresszió és motiválatlanság is – amelyek szintén a stressz klasszikus velejárói –, akkor az ilyen stresszkezelési praktikának nagyon hamar elhízás lesz az eredménye. A túlsúly márpedig betegségek sorának ágyaz meg: a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a hormonális problémák, ízületi betegségek, gyomorpanaszok, szív- és érrendszeri bajok jelentős része az elhízásra vezethető vissza.

Stressz és hajhullás

A stresszhormonok olyan autoimmun jellegű betegséget is produkálhatnak, amelyben a hajtüszők gyengülnek, hajritkulást és -hullást idézve elő. A hajhagyma-erősítő pakolások mellett az A-, B- és H-vitamin kombinációja némi segítséget jelenthet.

Stressz és magas vérnyomás

A folyamatos stressz hatására fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, ezáltal megnövekszik a szervezetben az érszűkítő anyagok termelődése. Ez magas vérnyomáshoz vezethet, ami könnyen lehet akár a szívinfarktus vagy a stroke előszobája is. 

Mit vethetünk be a stressz ellen?

• Feszültebb napokon sokakkal előfordul, hogy nemcsak az aktuális problémájukkal foglalkoznak, hanem életük további stressztényezői, aggodalmai, félelmei is kitöltik a gondolataikat. Holott érdemesebb lenne, ha minden mást kizárva csakis az aznap felmerülő, adott probléma megoldására fókuszálnánk, így ugyanis jóval kisebb mentális teher nehezedik ránk.
• Mérlegeljük, hogy meg tudjuk-e egyáltalán oldani az adott problémát, és ha nem, akkor gondoljuk át, hogyan kímélhetjük meg magunkat minél jobban annak káros hatásaitól. Mindemellett lássuk be, ha külső segítségre van szükségünk: ne szégyelljük szeretteink vagy akár szakember tanácsát, támogatását kérni.
• Amikor túlterheltek vagyunk, fontos, hogy tudjunk nemet mondani: legyünk képesek azt mondani egy újabb feladatra, hogy ez most nem fér bele. Fontos az is, hogy a munkahelyi teendőinkkel lehetőleg csak a munkahelyen foglalkozzunk.
• Állítsunk fel reális célokat, és ne akarjunk a tökéletességre törekedni, minden áron azt hajszolni, olyan ugyanis nem létezik. Inkább próbáljuk megoldani az adott helyzetet tiszta fejjel, kapkodás és fölösleges stresszelés nélkül, miközben figyelünk a testi-lelki egészségünk megőrzésére. Amikor csak tehetjük pihenjünk, töltődjünk fel.

Tudj meg többet a testedről!

• 5 különleges testi adottság, amivel csak kevesen rendelkeznek
• Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat
• Kvíz: Ezt biztos nem tudtad az emberi testről

(Nyitókép: Getty Images/ Francesco Carta)