Az alvászavar átmeneti is lehet, amit bármi előidézhet: óraátállítás, sokáig elhúzódó éjjeli bulizás, jetlag, vagyis az időzónákon való átrepülés és egy sor más alkalmi dolog. Ha viszont egy hónapnál tovább tartósan fennáll, akkor krónikus alvászavarról beszélünk.
Egy idő után nyilvánvaló jelei vannak az alvászavar egyik leggyakoribb formájának, az álmatlanságnak vagy inszomniának:
- csökkenő koncentrációkészség
- hullámzó és gyakran nehezen kontrollálható érzelmek és indulatok
- szorongás, belső feszültségérzés
- a teljesítőképesség romlása
- az emlékezőképesség gyengülése
- ha huzamosabb ideig nyugtalanul alszunk, az hangulatingadozást okozhat, a tartós rosszkedv pedig akár depresszióra is hajlamosíthat. Az agynak szüksége van alvásra, hogy feldolgozza a napi eseményeket, érzelmeket és élményeket.
Az álmatlanság hátterében állhat fizikai betegség – például a pajzsmirigy túlműködése –, pszichiátriai betegség, illetve gyakran kialakulhat valamilyen gyógyszer mellékhatásaként is. A helytelen életmód, a rossz szokások szintén álmatlansághoz vezethetnek, például, ha túl sok fehérjét, tejet vagy sok cukros dolgot (csokoládét, süteményeket) eszünk közvetlenül lefekvés előtt, vagy ha túlesszük magunkat nehéz ételekkel.
Fotó: Getty Images/Alvaro Medina Jurado
Az alvászavar a korai menopauza jele is lehet, főleg, ha már nincs is kánikula, de az éjszakai izzadás megmaradt…
Az ösztrogénszint csökkenhet természetesen, ez a változókor, aminek tünetei általában csak 45 éves kor után jelentkeznek. Korai klimaxnak pedig azt nevezzük, ha a nőihormon-termelés csökkenése már a negyvenes életévek előtt megkezdődik. A legtöbb esetben a tüneteket önmagukban nem is szokták felismerni, általában csak akkor derül ki, mi áll a probléma hátterében, amikor az érintettek a menstruációs zavarok vagy a teherbeesés sikertelensége miatt nőgyógyászhoz fordulnak.
A menopauzát azonban jóval korábban is előidézhetik a következő tényezők:
- orvosi beavatkozások (petefészek- vagy méheltávolítás, gyógyszeres vagy sugárkezelés),
- külső hatások, betegségek (tartós, súlyos fizikai megterhelés, anorexia, autoimmun reakció),
- genetika: ha a családban előfordult már korai klimax, akkor lehetséges, hogy nálunk is idő előtt fog bekövetkezni,
- az epilepsziában szenvedők egy részénél szintén korai menopauza figyelhető meg, mivel idő előtti petefészek-elégtelenség alakulhat ki náluk.
Maga a folyamat ugyanaz, mint a „normális” klimax esetén, a hormonális változások azonban ilyenkor jóval korábban elkezdődnek, azaz hamarabb csökken a progeszteron, majd az
ösztrogén szintje. Ennek hatására jelentkeznek a vérzészavarok, míg végül teljesen elmarad a menstruáció.
Jellemző tünetek:
- meddőség
- gyakori fejfájás
- hangulatingadozások
- hőhullámok
- depresszió
- hízás
- alvászavarok
- csökkent libidó
- hajhullás
Tipp! Mindenképpen keressük fel az orvosunkat, ha tapasztaljuk magunkon a fent említett tünetek valamelyikét. Enyhe esetben elég életmódváltással, természetes módszerekkel próbálkozni, de orvosi javallatra hormonterápiára is szükség lehet. Arra viszont készüljünk fel, hogy a hormonterápia fiatalabbaknál, hosszan tartóan és bizonyos betegségekben nem javasolt!
Mit tehetünk?
Korai klimax esetében leginkább a D-vitamin- és a kalciumtartalmú étrend-kiegészítők ajánlottak, nagyon fontos továbbá a rendszeres sport és az életmódváltás – akárcsak a „normál” klimax esetében. Bevethetünk gyógynövényeket is, amelyek hatásosak lehetnek a tünetek enyhítésében. Ilyen például a szója, a lenmag, a vörös lóhere vagy a poloskavész nevű gyógynövény.
Fogadjuk el: megakadályozni nem tudjuk a kellemetlen tüneteket, enyhíteni viszont igen!
A változókori tüneteket hormonhiány okozza, amelyekre észszerű „megoldásnak” tűnhet a hiányzó hormonok mesterséges visszapótlása, ez azonban nem ilyen egyszerű. A hormonkezeléseknek számos kockázata ismert, és ha az illető nőnél vagy csak a családjában előfordult már korábban mellrák vagy trombózis, akkor egyáltalán nem is ajánlott a hormonpótlás, mivel az ilyen terápia növelheti ezen betegségek kialakulásának kockázatát.