Ezeket tedd, hogy búcsút inthess a vashiánynak!

Normál esetben a szervezetben egyensúlyi állapot áll fenn, vagyis pont annyi vas szívódik fel a táplálékból, amennyi a napi veszteség. A vasat napi szinten veszítjük a verejtékkel, vizelettel, széklettel, a bőr hámlásával vagy a hajhullással, illetve körömvágással, valamint nem utolsósorban a nők a menstruáció során. Ennek pótlására vasat kell bevinnünk, mivel azt a szervezetünk nem képes maga előállítani. A vashiány megelőzésének kulcsa a kiegyensúlyozott étrend, amelynek része a vasban gazdag ételek fogyasztása: vörös húsok, halak, hüvelyesek, magvak. A megelőző célú vaspótlást a megfelelő étrend mellett segíthetik a vastartalmú étrend-kiegészítők is. Ezek a készítmények könnyen elérhetők a szupermarketekben, de vastartalmuk alacsony, emellett több olyan összetevőt, például kalciumot, magnéziumot is tartalmazhatnak, amelyek gátolhatják a vas felszívódását. Ezért, ha már kialakult a vashiányos állapot, a táplálékvas-bevitel önmagában nem elég, magas vastartalmú gyógyszerek szedése szükséges.

(Fotó: Getty Images)

1. Derítsük ki, mi okozza a vashiányt, és azt iktassuk ki!

A vashiány megszüntetéséhez általában alapos orvosi vizsgálatra van szükség: a vashiány ugyanis nem önálló betegség, hanem valaminek a jele, azaz tudnunk kell, mi okozza a problémát, hogy azt első lépésként megszüntethessük. Alapvetően a kevés vasbevitel, a nem megfelelő vasfelszívódás, a fokozott vasvesztés, a megnövekedett szükséglettel járó életszakaszok (például a kamaszok hirtelen növekedése, vagy a várandósság és a szoptatás időszaka) illetve bizonyos betegségek állhatnak a vashiány és súlyosabb formája, a vashiányos vérszegénység hátterében.

2. Nem mindegy, hogy milyen vérszegények vagyunk!

Az enzimszerepet betöltő B12-vitaminnak is nagy jelentősége van a vörösvérsejtképzésben, ezért a hiánya – a vashiányhoz képest ugyan jóval ritkábban, de – vérszegénységhez vezethet. A B12-vitamin állati eredetű táplálékkal kerül a szervezetbe, a májban raktározódik, emiatt a felszívódás teljes megszűnése után is csak évekkel később okoz panaszokat. Ilyenkor a vashiányos vérszegénységhez hasonló tünetek jelentkeznek, a fáradékonyság, sápadtság mellett nyálkahártya-elváltozások jelennek meg, kialakul az úgynevezett tükörnyelv, gyomor- és bélrendszeri zavarok (fogyás, hasmenés) léphetnek fel.

A vészes vérszegénység (anémia pernicióza) nem egyenlő a vashiányos vérszegénységgel. Az előbbi a B12-vitamin hiányához kapcsolódó felszívódási zavar, amelynek leggyakoribb oka egy kóros immunreakció. De kialakulhat hasi műtétek (gyomor- vagy béleltávolítás), szigorú vegetarianizmus, féregbetegség, súlyos bélgyulladás következtében is. A két anémiatípus kezelése eltérő, bár mindkettőnél először az alapproblémát kell kezelni, és csak utána kezdhető el a hiány megszüntetése.

3. A vasbevitel elégtelen felszívódással vashiányhoz vezet

A cöliákia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) olyan autoimmun betegség, amely genetikai alapon, környezeti provokációra alakul ki, és a vékonybél bolyhainak pusztulásával jár, aminek következtében jelentősen lecsökken a tápanyagok felszívódására alkalmas felület. Mivel a károsodott bélbolyhok nem tudják ellátni funkciójukat, azaz az étkezéssel elfogyasztott tápanyagok nem szívódnak fel megfelelően, így megjelennek a hiánybetegségek, mint például a vashiány, és az ezekkel összefüggő tünetek. Emiatt nehéz diagnosztizálni a cöliákiát, mert számos gyomor-bélrendszeren belüli és kívüli tünettel, társbetegségekkel jár.

4. A vasraktárak feltöltése legalább 3-6 hónapig tart, amit aztán laborral ellenőriztessünk!

Ha vaspótlásra szorulunk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemivas-tartalmát: kifejezett vashiányban legalább napi 100 mg elemi vas beviteléről kell gondoskodnunk ahhoz, hogy az abból hasznosuló, körülbelül 10-20 százaléknyi mennyiség ki tudja elégíteni a szervezet szükségletét. Ajánlott olyan vaskészítményt szedni, amellyel a vastúltöltés kockázata csökkenthető. Legalább három, de inkább hat hónapig szedjük a vasat, majd laborvizsgálattal ellenőriztessük a szervezetünk vasraktárainak telítettségét.

5. Mellékhatás miatt ne hagyjuk hamarabb abba a vaspótlást, inkább váltsunk másik vaspótló készítményre!

Sokan abba a hibába esnek, hogy kevesebb vasat visznek be a szervezetükbe, mint amennyit kellene, vagy nem megfelelő formában teszik azt, illetve valamilyen mellékhatás miatt idő előtt abbahagyják a vaspótló szedését. A gyógyszeres kezelést szakorvos állíthatja be a körülmények és a kialakult hiány mértékének ismeretében. A szakemberek által javasolt vény nélkül kapható vagy receptre felírt készítményekkel a vérkép általában hamar normalizálódik, de a kiürült vasraktárak feltöltéséhez több hetes, vagy inkább hónapos kezelésre lesz szükség. Semmiképp se hagyjuk idő előtt abba a vaspótló szedését, ha valamilyen mellékhatást tapasztalunk, inkább váltsunk másik készítményre orvosunk ajánlásával!

6. Megfelelő mennyiségben, formában szedjük a vasat ahhoz, hogy valóban hasznosuljon!

Ha már kialakult a vashiányos állapot, a napi 1-2 milligramm vas pótlásánál már jóval többre lesz szükség!

A vaspótló gyógyszerek nem egyformák, egymástól számos tulajdonságban eltérőek. Különbözhetnek hatóanyaguk összetételében, a tabletták elemivas-tartalmában, felszívódási mechanizmusukban vagy az alkalmazásuk módjában.

Mindig a megfelelő mennyiségben – napi 60-100 mg –, de egyéni igényeinknek megfelelően szilárd tabletta vagy folyékony szirup formában szedjük a vasat, már csak azért is, mert mind az elégtelen dózis, a rossz felszívódás vagy esetleg a túladagolás újabb bajok forrása lehet. A vastúltöltés hosszú távon cukorbetegséget, szívbetegséget vagy májzsugorodást okozhat.

Ezt olvastad már?

Lehet, hogy vashiányos vagy? Így derítsd ki!

Ez is érdekelhet Megnézem