A felmérési adatok sokkolóak, ugyanis az eredmények azt mutatják, hogy a népesség legalább egyharmada szenved inszomniában, azaz álmatlanságban. Az alvászavarnak ez a gyakori formája nemcsak azokra vonatkozik, akik képtelenek elaludni vagy éppen kikelni az ágyból, hanem mindenkire, akinek az éjszakai pihenése nyugtalan, zavart, rövidebb a kelleténél, és nem tudja ellátni az alapvető funkcióját: a szervezet és a lélek új erővel, energiával való feltöltődését.
Az alvászavar átmeneti is lehet, amit bármi előidézhet: óraátállítás, sokáig elhúzódó éjjeli bulizás, jetlag, vagyis az időzónákon való átrepülés, és egy sor más alkalmi dolog. Ha viszont egy hónapnál tovább tartósan fennáll, akkor krónikus alvásbetegségről beszélünk.
Egy idő után nyilvánvaló jelei vannak az inszomniának:
- csökkenő koncentrációkészség
- hullámzó és gyakran nehezen kontrollálható érzelmek és indulatok
- szorongás, belső feszültségérzés
- a teljesítőképesség romlása
Hosszú távon a munkahely és a párkapcsolatok láthatják igazán kárát ezeknek a tüneteknek, már csak ezért sem érdemes elhanyagolni a problémát.
Fotó: iStcok
Mik az álmatlanság okai?
1. A felmérések szerint kifejezetten segítik a kóros álmatlanság kialakulását bizonyos körülmények: a nem megfelelő alvási környezet, a rossz szociális és gazdasági helyzet, alacsony iskolázottság, rossz fizikai kondíció, több műszakos munkarend, túlsúlyosság, nőknél a hormonális változások (szülés, változókor), és az is gátló tényező lehet, ha valaki több időt tölt ágyban annál, mint amit a szervezete igényelne.
2. Fizikai megbetegedések szintén okoznak inszomniát: a pajzsmirigy túlműködése, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, asztma, gyomorfekély, vesebetegségek, sőt még a kóros horkolás is.
3. Álmatlansággal járnak egyes pszichés megbetegedések: így aki depressziótól vagy szorongásos betegségtől szenved, gyakran kénytelen szembesülni az ezekhez társuló alvászavarral, az inszomniával is.
4. Ugyancsak rossz hatással vannak az alvásra bizonyos élvezeti szerek, mint a cigaretta, a koffein és az alkohol, amelyek már közepes mennyiségben fogyasztva is érezhetően befolyásolják az éjszakai pihenést.
5. Számos gyógyszer (köztük vérnyomáscsökkentők, hörgőtágító, vagy akár köhögés elleni készítmények) mellékhatása lehet az álmatlanság. Ilyenkor érdemes a kezelőorvosnak jelezni a problémát, aki egy másik gyógyszerre való áttéréssel tud segíteni.
Felnőttek nagy részénél azonban nem betegség a bajok forrása!
Az emberek nagy többségénél az alvászavarok kiváltója az életmóddal kapcsolatos stressz és túlfeszítettség. Főként a munkahelyi elvárások, valamint a családi és egyéb emberi konfliktusok azok, amikkel nap mint nap szembe kell nézniük. Ez a feszültség állandó izgalomban tartja az idegrendszert, amely éjszaka sem tud nyugalmi állapotba kerülni, és kialvatlanul másnap még nehezebb helyzetből indulnak neki az aktuális feladataiknak: legyengült koncentrációval, feszült és érzékeny idegekkel.
Ördögi kör ez, amiből ki kell és ki is lehet lépni. Ennek meghatározó eleme az összeszedett, és következetesen betartott napirend, amelyben az alvásnak éppolyan fontos ideje és helye van, akárcsak a munkahelyi feladatok elvégzésének vagy épp a családi örömöknek. Az alvászavarok gyógyításának egyik központi eleme tehát maga az alvás: a rendszeres és kielégítő mennyiségű pihenés.
(Nyitó kép: iStock)
Szponzorált tartalom
