Ha frissen ébredünk és kipihentnek érezzük magunkat, akkor elegendő volt az alvásra fordított időnk, és megfelelő az alvás minősége is. Ha viszont egész éjjel csak forgolódunk, stresszelünk, szorongunk, akkor fáradtan, leverten, dekoncentráltan indul a napunk. De mik az alvászavar jelei és milyen típusú alvászavarok okozhatják azokat?
Az alvászavar jelei
Alvászavarra utalhatnak:
- Ha fáradtabban ébredünk fel, mint ahogy lefeküdtünk.
- Napközben is szinte bármikor, bárhol el tudnánk aludni, vagy el is szundítunk hosszabb-rövidebb időre.
- Egyre nehezebben tudunk koncentrálni és egyre gyakrabban felejtünk el dolgokat.
- Nehezen alszunk el, éjszaka többször felébredünk.
Az alvászavar típusai
- Az inszomnia, azaz álmatlanság olyan állapot, amikor fáradtak vagyunk, nagyon szeretnénk aludni, de nem tudunk. Vagy felületesen alszunk, éjszaka többször felébredünk, esetleg túl korán ébredünk fel. A tartósan fennálló inszomnia hátterében állhatnak különböző testi vagy mentális betegségek, egyes gyógyszerek, élvezeti szerek, életmódbeli és lelki tényezők egyaránt.
- Hiperszomnia áll fenn, ha nappal annak ellenére fáradt valaki, hogy éjszaka elegendő ideig aludt. A hiperszomnia oka lehet bizonyos gyógyszerek, főként altatók vagy nyugtatók túladagolása, de a fokozott alvásigény utalhat testi betegségekre is.
- Narkolepszia: a legnehezebben diagnosztizálható alvászavar váratlan alvásrohamokkal, átmeneti bénultsággal, hallucinációkkal jár, és gyakran évtizedeken át okoz nagyon kellemetlen tüneteket.
- A nyugtalan láb szindróma legfőbb tünete a végtagokban, főleg a lábakban érzett kellemetlen, nehezen leírható diszkomfortérzés, ami nemcsak az elalvást, de a nappalokat is jelentősen megnehezíti.
- Az alvási apnoét, vagyis légzéskimaradást a garatban kizárólag alvás, illetve szendergés közben kialakuló, ismétlődő elzáródás okozza.
A leggyakoribb alvászavar, az álmatlanság lehetséges okai
Az inszomnia, avagy álmatlanság hátterében állhat fizikai betegség – például a pajzsmirigy túlműködése –, pszichiátriai betegség és gyakran kialakulhat valamilyen gyógyszer mellékhatásaként. Helytelen életmód, rossz szokások is álmatlansághoz vezethetnek, például ha sok fehérjét, tejet vagy sok cukros dolgot (csokoládét, süteményeket) eszünk közvetlenül lefekvés előtt, vagy ha túlesszük magunkat nehéz ételekkel.
Alvászavar kialakulásához vezethet a szellemi túlterheltség, a felgyülemlett, megoldatlan feladatok, a munkahelyi stressz, éjszakai munka vagy a három műszakos időbeosztás csakúgy, mint a magánéleti problémák (például családon belüli viták).
Az inszomnia kezelése
Ha egy hónapnál hosszabb ideig, tartósan fennáll az alvászavar, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz! Nem szabad megijedni, az inszomnia kezelése alapvetően gyógyszeres terápiából áll.
Rövid, átmeneti alvászavar és ismert ok (időzónaváltás, stressz, családi, munkahelyi konfliktus, betegség) esetén megoldást jelenthetnek a következő módszerek:
- Segíthetnek egyes gyógynövények, mint például orbáncfű, macskagyökér, citromfű, komló, kamilla.
- Fontos, hogy semmiképpen ne rettegjünk már előre attól, hogy megint nem lesz jó éjszakánk, mert az álmatlanságtól való félelem miatt garantáltan ez lesz a vége.
- Sem teli hassal, sem pedig éhesen nem jó lefeküdni. Vacsorázzunk időben, de figyeljünk arra, hogy az esti órákban ne együk túl magunkat.
- Ne igyunk alkoholt lefekvés előtt, mert rontja az alvás minőségét!
- Lefekvés előtt lehetőleg két órával már ne nyomkodjuk a tabletet vagy a telefonunkat, és ne nézzünk olyan filmeket, amelyek feszültséget, izgalmat okozhatnak.
(Nyitó kép: iStock)