Ma már annyi hangzatos diéta van, mint égen a csillag. Mindegyik gyors eredményt és az áhított, karcsú formát ígéri. Hol a buktató? Hol hibázunk? Hogyan kerüljük el a fogyókúrákból adódó hiányállapotokat?
Melyik étrend a megfelelő?
Állandó vita tárgyát képezi, milyen diéta a befutó:
1. mindenmentes, paleo, keto, szénhidrátcsökkentett vagy vegán, amelyek segítségével talán vékonyabbak lehetünk, de a következményekkel is számolni kell, hiszen ezen étrendek miatt könnyedén kialakulhatnak hiánybetegségek is.
2. a mérleg másik oldala az állati eredetű élelmiszerek dilemmája: sok betegség kialakulását kötik a húsfogyasztáshoz, a túlzott szénhidrát- és cukorbevitelhez, de egyes szakemberek szerint sokkal károsabb lehet, ha csak szénhidrátcsökkentett termékeket fogyasztunk, és megvonjuk magunktól az állati eredetű élelmiszereket.
Hol az igazság?
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kutatási eredményei (több mint 500 tanulmányt és 250 szakpolitikai véleményt vizsgáltak meg) arra a konklúzióra jutottak, hogy az állati eredetű élelmiszerek a nélkülözhetetlen tápanyagok létfontosságú forrásai.
Ezek közé tartoznak a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok, valamint a vas, a kalcium és a cink, amelyek nélkülözhetetlen elemek az emberi szervezet egészséges működéséhez és a test fejlődéséhez.
Azzal is fontos tisztában lenni, hogy ezek a makro- és mikrotápanyagok nem a kívánt minőségben és mennyiségben vannak jelen a vegán és a vegetáriánus ételekben, így az egészségünk is veszélyben lehet, ha ezek pótlása nélkül követjük a növényi alapú étrendet.
Tudtad? Az állati eredetű ételekből kb. 20 százalék, míg a növényiekből átlagosan feleennyi vas tud hasznosulni.
A szervezet nem képes vasat előállítani, ezért, ha a naponta veszített vasat nem pótoljuk megfelelően, előbb-utóbb kialakul a vashiány, súlyosabb esetben a vérszegénység. A vashiány tünetei lehetnek: fáradtság, levertség, szédülés, hajhullás, sápadt arc, hevesen verő szív, berepedezett ajkak, de csökkenhet a koncentrálóképességünk, illetve betegségekre is fogékonyakká válhatunk.
Az ENSZ kutatása külön kitér arra, hogy a hús, a tojás és a tej létfontosságú a gyermekek, a fiatalok és az idősek, valamint a terhes és szoptató nők számára. Ezenfelül arra a megállapításra jutottak, hogy a marhahúsfogyasztás javítja a kognitív képességeket, és véd a vashiánytól. A jelentés szerint napi 72 gramm marhahús elfogyasztása ajánlott.
Summa summarum: szervezetünk normál, egészséges működéséhez szükség van mind az állati, mind a növényi tápanyagokra. A jelszó: mértékletesség, és az egysíkú táplálkozás kerülése. Ne hóbortos diétákat kövessünk, hanem figyeljünk a testünk jelzéseire, és adjuk meg neki a szükséges és létfontosságú tápanyagokat!