Vashiány okai

Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti. 

Miért vashiányosak ilyen sokan?  

Mert nem egyértelműek a tünetek, a vashiányt nehéz felismerni!  

A vashiány nem hirtelen, hanem alattomosan alakul ki, amíg a vasraktárak lecsökkenek/kiürülnek – hozzászokunk, megtanulunk együtt élni a panaszokkal, olyan tünetekkel, mint az aluszékonyság vagy a fáradtság, és nem kezdjük el időben kezelni, pláne megelőzni. Pedig kiegyensúlyozott étrenddel és megfelelő vaspótlással sokat tehetnénk az életminőségünkért.  

Fotó: Getty Images/Predrag Popovski

Mert a szervezet nem tudja a vasat előállítani, ezért azt kívülről, vastartalmú ételek fogyasztásával kell a szervezetbe juttatni, ami azonban gyakran nem megfelelően hasznosul. 

A vas felszívódását számos étrendi tényező gátolhatja, így például a tejtermékekben található kalcium vagy a gabonafélék fitát- és lektintartalma csakúgy, mint a koffein, vagy éppen a tea tannintartalma. A vegetáriánusok vagy a vegán életmódot követők – ha nem gondoskodnak vaspótlásról – előbb-utóbb vashiányosak lesznek, hiszen kizárólag növényi eredetű táplálékok fogyasztásával nem tudják biztosítani a vasszükségletüket, mivel ezekből jóval kevesebb vas tud felszívódni a szervezetben. 
Az étrend-kiegészítők a csekély vastartalmuk miatt vashiány kezelésére nem alkalmasak, csupán a kiegyensúlyozott étrend melletti vasbevitelt szolgálják. Ezekben az általában komplex készítményekben előfordulhatnak olyan összetevők is (például kalcium, magnézium), amelyek a vassal oldhatatlan anyagot képeznek, megakadályozva a vasfelszívódást. 

Mert sokan nem megfelelően pótolják vagy viszik be a vasat. 

Ha már kialakult a vashiányos állapot, a napi 1-2 milligramm vas pótlásánál már jóval többre lesz szükség! Sokan abba a hibába esnek, hogy kevesebb vasat visznek be a szervezetükbe, mint amennyit kellene, vagy nem megfelelő formában teszik, illetve valamilyen mellékhatás miatt idő előtt abbahagyják a vaspótló szedését.  
A gyógyszeres kezelést szakorvos állíthatja be a körülmények és a kialakult hiány mértékének ismeretében. A szakemberek által javasolt vény nélkül kapható vagy receptre felírt készítményekkel a vérkép általában hamar normalizálódik, de a kiürült vasraktárak feltöltéséhez többhetes vagy inkább hónapos kezelésre lesz szükség – vagyis legyünk türelmesek. 

A vaspótló gyógyszerek 2 csoportba sorolhatók: vas(II)-só (például ferro-szulfát) tartalmú gyógyszerek, illetve vas(III)-komplexet tartalmazó gyógyszerek, amelyek a szervezetünk számára több szempontból előnyösebbek. Ugyanis a vas(III)-komplex tartalmú készítmények étkezéskor is bevehetők, így még jobban is hasznosulnak, és biztonságosak, mert csak annyi vas szívódik fel belőlük, amennyire a szervezetnek szüksége van, így véletlen túladagolás esetén sem veszélyesek. További előnyük, hogy szedésük kevesebb gyomor-bélrendszeri mellékhatást okoz, például ritkábban fordul elő székrekedés, mint a vas (II)-sók esetében, ezért többen tudják a megfelelő ideig folytatni a terápiát. 

Mert valamilyen krónikus alapbetegség áll a háttérben. 

Például, ha a szervezetben tartós mikrovérzés áll fenn, ha ezt nem kezelik, a vaspótlás ellenére sem tud rendeződni a vasszint. De előfordulhatnak olyan betegségek – például fekély, daganat, gluténérzékenység, gyulladásos bélbetegség vagy akár aranyér, orrvérzés –, amelyek vérzéssel, felszívódási zavarral vagy gyulladással járhatnak együtt, ami növelheti a vashiány kialakulásának kockázatát.