Megvan a válasz: ezért gyakoribb probléma nőknél a vashiány

Felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, és ennek 80 százaléka a női nemet érinti!

Melyek a vashiány tünetei?

• fáradtság,
• kimerültség,
• fejfájás,
• légszomj,
• szédülés,
• kábaság, sápadtság,
• gyengült koncentráció,
• hideg végtagok,
• hajhullás,
• a körmök töredezése,
• ingerlékenység.

A vashiány gyakorlatilag bárkinél kialakulhat, de különösen veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyerekek, a serdülők, az állapotos kismamák, illetve erős havivérzés esetén a termékeny korban lévő nők.

Fotó: Getty

Vegyük sorra!

Csecsemő- és serdülőkor

Fakadhat a vashiány abból, hogy megnő a szervezet vasigénye. Ez főként a gyors fejlődés időszakában fordulhat elő, ami csecsemőknél, később pedig serdülőkorban tapasztalható. Serdülő lányoknál a megjelenő menstruáció, illetve a serdülőkorban az ezzel egyidőben bekövetkező hirtelen testi fejlődés megnöveli a vashiány kialakulásának rizikóját.

Menstruáció

A női szervezetnek a havi menstruációs vérveszteség miatt is több vasra van szüksége, főleg, ha erősebb a menzesz, és emiatt nagyobb a vérvesztés. Míg a férfiak napi vasszükséglete 1 mg, addig a nőké ennek közel a duplája, napi 1,5–2 mg. A táplálékkal bevitt vasnak kb. 10 százaléka szívódik fel, így nők esetében 15-20 mg/nap vas bevitele szükséges a táplálékkal, hogy biztosítsuk szervezetünk számára a napi 1,5-2 mg vasat.

Ha étkezéssel nem tudjuk bevinni a kívánatos vasmennyiséget, akkor rendszeres vaspótlásról kell gondoskodnunk! Megfelelő, legalább 100 mg elemi vasat tartalmazó készítményeket gyógyszertárban tudunk beszerezni. Ezekből akár napi egy tabletta szedése is elegendő lehet a vashiány megelőzésére, vagy enyhébb esetek kezelésére. Fontos, hogy a kúrát legalább 3 hónapon át folytassuk azért, hogy a vasraktárakat is feltöltsük.

Más betegségek is állhatnak a háttérben

Nagyobb mennyiségű menstruációs vérvesztéssel járó mióma is állhat a vashiány hátterében, ami a menopauzához közelítő korú nőknél lehet jellemző.

Mindkét nemnél előfordulhatnak olyan betegségek – például fekély, daganat, gyulladásos bélbetegség vagy akár aranyér –, amelyek vérzéssel, vérveszteséggel, és emiatt vashiánnyal járhatnak együtt.

Terhesség és szoptatás

A terhesség és szoptatás időszaka kiemelten fontos a szervezet vasellátottsága szempontjából. Várandósság idején ugyanis a kismamák vasigénye annyira megnő, hogy vaspótlás nélkül nem tartható fenn az egyensúly, és ennek hiányában kialakulhat a vashiány, súlyosabb esetben a vashiányos vérszegénység.

Fontos! A vashiány és vashiányos vérszegénység mind az anya, mind a magzat egészségét veszélyezteti, károsan hat a magzati idegrendszer fejlődésére, a koraszüléssel, valamint az alacsony születési súllyal is összefüggésben áll.

A tervezett terhesség előtt pár hónappal érdemes feltölteni a vasraktárainkat, így nagyobb eséllyel kerülhetjük el a vérszegénység kialakulását a terhesség végére, a szülés előtti időszakra. Szülés után se hagyjuk abba a vas szedését, hiszen a szoptatás alatt is fokozott a vasigény!

A lényeg: kiemelten figyeljenek a vaspótlásra a serdülő lányok, az erősebben menstruáló nők, a kismamák, a szoptatás időszakában lévő anyukák, illetve a diétázó, fogyókúrázó, vegán és vegetáriánus étkezést tartó, valamint az intenzíven sportoló nők! Az ő esetükben különösen fontos a vas pótlásáról gondoskodni akár az étrend megreformálásával, illetve magas elemi vastartalmú készítmény szedésével!

(Nyitókép: Profimedia)