Két csoportja van a galoppversenyeknek. A síkversenyeken akadály nélküli pályán futnak a lovak. A táv lehet rövid, közepes, vagy hosszú. Az ugróversenyek további két csoportra oszlanak: a gát- és akadályversenyekre. Az akadályverseny-pályát árkok, sövények, emelkedők nehezítik. Nehézsége miatt leghírhedtebb a Liverpooli Nagydíj 32 akadállyal felszerelt, 7200 méter hosszú pályája. A gátversenyeket sík pályán rendezik meg, ahol a bizonyos távolságokra elhelyezett sövényakadályok képezik a gátat.
 |
A főként arisztokraták által művelt lovaspóló sport évezredes múltja ellenére szinte ismeretlen hazánkban. A játék 2500 éve közép Ázsiából indult hódító útjára, s bár Európában mind a mai napig csak szűk körben ismert, mégis már az 1936-os Berlini olimpia sportágai között szerepelt. A pólót 10 futballpálya nagyságú területen játsszák négy fős csapatokban. A pólós felszerelése egy műanyag kobakból és egy – a jégkorongban használthoz hasonló – ütőből áll. A játék főszereplője persze a labda, amit a játékosok kis növésű arab telivéreken lovagolva igyekeznek a kapuba juttatni. Olyan híres személyiségek hódolnak a pólónak mint Károly angol herceg vagy Tommy Lee Jones.
Az ügetés könnyed, harmonikus mozgás, a lépéshez hasonlít, bár gyorsabb annál. Ügetésben az átlós lábpárok viszik előre a testet. A két átlós láb egyszerre lendül, két jellegzetes patadobbanás hallható.
Az ügető ló sebessége átlagosan 10-17 km/h, de a lovasversenyeken ennél sokkal gyorsabban halad. A galoppversenyekkel ellentétben a hajtó nem a lovon, hanem egy könnyű kétkerekű kocsiban helyezkedik el, innen irányítja, s ostorával próbálja nagyobb sebességre gyorsítani az állatot. Nem is eredménytelenül: a világrekordot tartó ló 69.7 mp alatt tett meg egy kilométert.
A fogathajtás egykor hétköznapi mesterség volt. Az autók megjelenésével a fogathajtásból egyre inkább sport lett. A nemzetközi fogatversenyek három napig tartanak, és változatos megmérettetést jelentenek mind a lónak, mind pedig a lovasának. Az első nap a fogat bemutatásával kezdődik. A bírók pontozzák a kocsit, a lovak küllemét és ápoltságát, a felszerszámozást, valamint a kocsis és a kísérő megjelenését. Ezután kerül sor a díjhajtásra.
A 40 m széles, 100 m hosszú díjhajtó négyszögben lépésben és ügetésben különböző feladatokat kell végrehajtani. A bírók értékelik a jármódot, a lendületet, a lovak engedelmességét és a hajtó stílusát. A második nap programja a terepverseny vagy maraton. Itt értékelésre kerül a fogat teljesítőképessége, a kísérő együttműködése és a hajtó tudása. A harmadik nap versenyszáma az akadályhajtás. Az akadálypályán a hajtónak 20 akadályt kell leküzdenie.
 |
Azok számára, akik nem versenyezni vágynak, viszont szívesen töltenék szabadidejüket lóháton, lehetőségként kínálkozik a szabadidős lovaglás és a túralovaglás. Ez utóbbi résztvevői a szabadidős lovaglók közül kerülnek ki. A lovastúra több napos, esetleg hetes kirándulás lóháton, amire a résztvevők csak a legszükségesebb felszerelést viszik magukkal a nyeregre erősítve. A túra során a folyton változó környezet és az ismeretlen terepviszonyok megfelelő erőnlétet, bátorságot, ló és lovas közötti bizalmat és megfelelő kommunikációt igényelnek. Mivel a lovaglás a kiváló lehetőség arra, hogy testileg-szellemileg frissen tartsuk magunkat, egyre nagyobb népszerűségnek örvend azok körében, akik szabadidejüket aktív kikapcsolódással szeretnék eltölteni.
