Az egyedi, kis fityegőkkel díszített karkötő szinte minden nő ékszeres dobozában ott lapul manapság – charmnak hívják angolul az ilyen medálokat, amiket gyakran bűbájnak fordítanak le az eladók. Pedig van ennek magyar neve is, méghozzá több száz éves: zsuzsu. Ahogyan a szó nem új, úgy a fityegős karkötő divatja sem az.
Állatfogtól a balettcipőig
Persze régen nem ezüst balettcipő, Eiffel-torony és lóhere lógott le az emberek karkötőjéről, hanem állatfog, fából faragott mini pénisz, vagy egy érdekes formára csiszolt kődarab. 75 ezer évvel ezelőtt ugyanis az ősemberek még amulettként, talizmánként gondoltak a zsuzsura, és valóban bűbájoskodásra használták – azt remélték, hogy megvédi majd őket. Ennek megfelelően az apró kis fityegőket nem csak a karjukra kötötték, hanem nyakláncra, hajfonatba is szőtték, sőt gyakran a ruhájuk alatt is volt pár darab, jól elrejtve, nehogy ártó szemek kilessék védelmük titkát.
Forrás: Desert Talismans
Persze az is előfordult, hogy büszkén kitették – de ekkor általában valamiféle titkos összetartozást szimbolizált – az ártatlan hal formájú medálból így lett a korai keresztények jelképe, (a hal görögül ikhthüsz és a szót mozaikszóként használva IKHTHÜSZ = Ieszousz Khrisztosz, Theou Üosz, azaz magyarul Jézus Krisztus, Isten fia, a Megváltó) amiről megismerhették egymást a hittársak. De zsidók is hordtak apró amuletteket magukon, amelyekbe a Tóra részleteit vésték.
Az efféle kis fityegők használata a középkorban kezdett el kimenni a divatból – mert akinél ilyesmit találtak, könnyen a boszorkányság gyanújába keveredhetett.
Kínai talizmán (Fotó: George Mdivanian/Alamy)
Ajándékból hagyomány
A 19. században azonban Viktória királynő újra visszahozta a divatba az egyedi karkötőre csatolható apró medálokat. Férje, Albert ugyanis nagyon szeretett ékszereket tervezni feleségének. Több diadémot, nyakláncot tervezett neki – de Viktória számára a legkedvesebb ajándék az a karkötő volt, amit 1840-ben, első gyermeke, Viktória születése után három nappal kapott a férjétől. Egy nagy szemű karikákból álló aranykarkötőt, amelyhez egy rózsaszín szív alakú zománcozott medált csatoltak. A kinyitható apró szívecskébe bele volt vésve a született gyermek neve és születési ideje, és ide került később az első levágott hajfürtje is.
A kedves ajándékból aztán hagyomány lett, és mivel Viktóriát kilenc gyermekkel áldotta meg a sors, minden egyes gyermek születése után gyarapodott a karkötő egy újabb, színes szív alakú medállal, és nem meglepő módon, ez lett a királynő kedvenc ékszere.
Fotó: Wikipedia
De nem ez volt Viktória királynő egyetlen zsuzsus karkötője. Albert később minden nagyobb ünnep alkalmával egy aprócska, karkötőre erősíthető dísszel lepte meg szerelmét – keresztelő, esküvő, utazás, ünnep – mind jó alkalom volt egy ilyen kedves kis apróság megrendelésére. Hamarosan pedig Viktória is átvette férje szokását, és ő is elkezdett barátainak, rokonainak apró zsuzsukat ajándékozni, akik büszkén hordták a királynőtől kapott ajándékot.
Viktória aztán Albert halála után, 1861-ben sem hagyta abba a zsuzsus karkötők viselését – több gyászkarkötője is volt, amelyeken olyan mementók lógtak, mint a férje apró portréja, a férje hajtincsét rejtő kis szelence, apró sír, fűzfa, kereszt, koponya, és minden más, ami egyfelől közös életükre, másfelől az elmúlásra emlékeztette a királynőt – volt ezüst-fekete, arany-fekete és persze teljesen fekete változat is.
Valami apróság
Mivel Viktória királynő a hivatalos fotókon is rendszeresen hordta ezeket a karkötőket, egyre több közemberben merült fel az igény, hogy valami hasonlót vehessenek maguknak – 1889-ben dobta piacra a Tiffany az első bolti zsuzsus karláncot, amihez akkor még csak egyetlen szív alakú medál járt. De hamarosan jöttek utána az apróbb kis fityegők, amiket meg lehetett venni és rá lehetett csatolni. Igazi nagy divat csak a második világháború idején lett belőle, amikor az amerikai katonák Európából „valami apróságot” akartak vinni a kedvesüknek, és erre pont jó lett a zsuzsu, ami akkorra már ezerféle változatban létezett, többek közt népszerűek voltak a városok címerét ábrázolók is.
Az amerikai lányok pedig nagyon is örültek az egzotikus, európai szuvenírnek, így aztán beindult a divathullám. Az 1950-es években ez lett a tinikorba lépett lányok hagyományos szülinapi ajándéka, amire aztán a nők egész életükben gyűjthették a kiegészítőket. Végül, öregkorukra egy akár több száz darabból álló gyűjteményük lehetett, amit végignézve simán ki lehetett olvasni az illető teljes életútját, horoszkópját, azt is, hogy hová utazott, milyen iskolába járt.
A siker nemcsak annak volt köszönhető, hogy minden egyes karkötő egyedi volt, de annak is, hogy akár naponta át lehetett alakítani alkalomhoz illően. A legtöbben persze nem cserélgették, egyszerűen csak feltették az újabb és újabb zsuzsukat, így végül egy hatalmas, gyakran száznál is több zsuzsut tartalmazó nagy karkötő lett belőle – és bár szentimentális, egyedi darab, de riasztóan nagy, nehéz és öreges. Ráadásul túl személyes – ami ugyan a gyűjtőknek, akik egyedi darabokat szeretnek hozzátenni a kollekciójukhoz, nagyon is vonzó szempont – de nincs az a nő, aki a nagymamája emlékeit szeretné magán hordani.
Így hát a zsuzsus karkötő szép lassan kiment a divatból – egészen addig, míg a 90-es évek végén újra fel nem fedezték a divatházak – persze megújulva, ezüst színben, fiatalosabb, egyszerűbb formákkal, színekkel. Az emberek pedig örömmel fogadták a az új-régi ékszertípust, amelyet mindenki saját egyéniségéhez igazíthat, és amiből nincs két egyforma a világon.
A szív medálos Tiffany karkötő
Jelenleg a zsuzsus karkötő a legnépszerűbb ékszer a piacon – és nincs olyan divatház és ékszermárka, amelynek ne lenne saját verziója. A százforintos piaci bizsutól a milliós designer darabig csak a pénztárcánk szab határt az egyéniségünk kifejezésének – de a népszerűség egyik titka az is, hogy nekünk, vásárlóknak nem kell egyetlen cégnél elköteleznünk magunkat. A zsuzsuk a legtöbb esetben kényelmesen kombinálhatóak egymással, és ha ehhez még hozzávesszük az interneten található antik, vintage és retró darabok óriási választékát, nyugodtan kijelenthetjük, hogy kis kreativitással nem kell attól félnünk, hogy szembejön velünk egy ugyanolyan darab valaki más csuklóján.
Híres zsuzsus karkötők
J.K. Rowling
Ügynökétől kapta az utolsó könyve megjelenése után: csupa olyan dísz volt rajta, amely a varázsvilágra emlékeztette: seprű, varázspálca, szemüveg, villám, őz-Patrónus. Még egy apró agátkő is volt rajta, amely a Bölcsek kövét volt hivatva jelképezni. Ez utóbbi még aznap eltört – Rowling szerint ezzel is jelezve, hogy egy korszak véget ért számára. A karkötő nem maradt sokáig egyedi darab – pontos másolatát Rowling bocsátotta árverésre. A befolyt összeg alapítványa, a Lumos számlájára került, amely hátrányos helyzetű gyerekeket támogat.
Fotó: jkrowling.com
Kate Middleton
Kate igazán jó viszonyt ápol anyósával, Camillával – ezért szívesen hordja a tőle kapott zsuzsus karkötőt, amelyen egyenlőre csak egyetlen medál van, amely mindkét oldalán C betű van. Utalva Camilla nevére, és Kate titulusára, hiszen ő Cambridge hercegnéje.
Katalin hercegné karkötője (Fotó: Chris Jackson/Getty Images)
Wallis Simpson
A kilenc kereszttel díszített karkötőt VIII. Edward tervezte, aki lemondott a trónról, hogy elvehesse feleségül az elvált amerikai szerelmét. A keresztek mindegyikén egy személyes üzenet van bevésve, és egy évszám, amely kettejük számára komoly jelentőséggel bírt. Ez volt Wallis Simpson kedvenc ékszere, amit még az esküvőjén se vett le.
Wallis Simpson karkötőjéről készült másolat (Fotó: Peter Macdiarmid/Getty Images)
Keira Knightley
A színésznő szereti a régiségeket, nagymamája apró zsuzsujait tette rá a nagypapájától örökölt régi arany óraláncra. De a karkötőn kard és hajó is látható, ezeket a medálokat az ügynökétől kapta, a Karib-tenger kalózai című film forgatása után.
Fotó: Vera Anderson/WireImage
Elizabeth Taylor
A színésznő nagy rajongója volt a zsuzsus karkötőknek – ötöt is birtokolt. Egyik sem volt minimalista darab, mindegyiken több tucat hatalmas fityegő lógott. Ékkövek, fotók, rontás ellen védő medálok, híres filmjeire emlékeztető mementók, kulcsok, utazásai színhelyei. Gyakran hordta őket, azt mondják főleg azért, mert szerette hallani a csilingelésüket.
Fotó: PRM/Sipa Press/Profimedia
