Hogy mennyire nem voltak könnyűek az 50-es évek, azt talán magyarázni sem kell. De az élet sem a háború, sem a forradalom után nem állt meg. A szerelmesek felvették a legszebb ruhájukat, és ha esett, ha fújt, amikor megtehették, oltár elé álltak, hogy kimondják az igent, hogy összekössék az életüket. Az 50-es évek elején még a 30-as, 40-es évek divatja éreztette hatását az esküvői ruhákon. Hódított a látványosan hosszú uszály, a tiara, a selyem és a csipke. Ám az 50-es évek második felétől már nem volt ritka, hogy a hölgyek rövidebb ruhában, vagy kiskosztümben mondták ki az igent. Előnyük volt, hogy kihangsúlyozták a derekat, és sokat zsebbel láttak el, ami ismét nagy divat.
A selyemruha még részben meg is idézi Meghan Markle 70 évvel későbbi esküvői ruháját, ám nekünk mégsem ez a kedvenc részletünk ebben az 1951-es fotóban. Sokkal inkább a hölgy fejét díszítő tiara, ami kicsit sem közönséges, sokkal inkább egyedi és ragyogó.
1951 – az év, amikor hatalmas kalapban házasodni sikk volt!
Íme egy újdonság az 50-es évekből: a csónaknyakú esküvői ruha. Talán az összeállításunk legelegánsabb menyasszonyát látjuk.
Káprázatos menyasszonyt láthatunk 1953-ból. Csodaszép csipkeruha, és királynőket, hercegnőket megszégyenítő, hosszú fátyol. Ebben az időben még elképzelhetetlen volt, hogy szabad háttal, vállal, vagy túl nagy dekoltázzsal házasodott volna valaki.
1954 telén házasodott össze ez a pár az angyalföldi Szent László-templomban. A menyasszony jól tudta azt, amit II. Erzsébet – aki szintén télen házasodott –, hogy nem szabad félni a téli esküvőről. Hatalmas fátylát rokon gyerekek tartották, hogy ne érjen bele a sárba. Méretes ruhája felett pedig bundát viselt.
V-nyakú, gombos, lágy esésű esküvői ruha 1954-ből.
Boldog menyasszony 1956-ból, a forradalom előtti hónapokban. A Bakáts téri esküvőre egy fehér, térd alá érő kiskosztümben érkezett meg a menyasszony, kezén horgolt kesztyűvel.
Menyasszony 1958-ból. Hétköznapi viseletet idéző, vászonruha, hatalmas csokorral. Polgári szertartásra tökéletes választás volt!