A Michigani Egyetem korábban megjelent tanulmánya szerint a túlaggódás a 25-35 év közötti korosztályra jellemző leginkább: az emberek 73 százalékával előfordul ebben az életszakaszban, majd a kor előrehaladtával az arány egyre inkább csökken. A megkérdezett nők 57 százaléka számolt be arról, hogy túlaggódja a dolgokat, míg a férfiaknál ez a szám 43 százalék volt. Ha te is a túlaggódók közé tartozol, figyelj! Elmondjuk, mi történik a testedben, amikor olyasmi miatt aggódsz, ami miatt nem, vagy jóval kevésbé kellene…
Mentális roham
Amikor túlaggódod, túlgondolod a dolgokat, annyiféle lehetséges forgatókönyvet kreálsz a fejedben, hogy mindez végül egyfajta „mentális rohamhoz” vezet. Ennek következtében csökken a kreativitásod, leblokkolhatsz, és akár képtelenné is válhatsz a megoldások keresésére, illetve a cselekvésre, például a megfelelő döntések időben való meghozatalára.
Energiavesztés
A túlaggódás rengeteg energiát emészt fel. Ha ennyi időt töltesz a saját fejedben, az akkor is kimeríthet, ha közben semmiféle fizikai terhelésnek nem vagy kitéve. A tested ugyanis ilyenkor kortizolt, vagyis stresszhormont termel, ami kimerültséget okoz, hosszabb távon pedig – ha a túlaggódást mintegy életformaszerűen űzöd – kiégéshez vezethet.
Hajlamos vagy túlaggódni a dolgokat? (Fotó: Getty Images)
Alvászavarok
A szorongással teli gondolatok szinte garantáltan alvászavarokhoz vezetnek. A túlaggódás ugyanis pörgeti a pulzust, a vérnyomást és a légzést, ami pedig akadályoz abban is, hogy el tudj aludni. Mindez aztán ördögi kört indít el, hiszen az alváshiány következtében még kimerültebbé válsz, ami tovább csökkenti az energiaszintedet, miközben újabb okot is szolgáltat az aggódásra, amitől pedig aztán megint csak nem tudsz rendesen pihenni.
Étvágy
Az étvágyat a túlaggódás többféleképpen is befolyásolhatja: egyesekét csökkenti, másokét viszont – ez a gyakoribb – éppen ellenkezőleg, jelentősen fokozza. Az úgynevezett komfortevés, másnéven érzelmi evés vagy stresszevés megnyugtató lehet, ilyenkor pedig különösen az egészségtelen, hizlaló, magas zsírtartalmú, illetve cukros ételeket kívánod. A Harvard Egyetem kutatása is rámutat, hogy a már említett kortizol növeli az étvágyat és az étkezési motivációt.
Mit tehetsz ellene?
Ahhoz, hogy fel tudj hagyni a túlaggódással és a fenti negatív hatásokat elkerüld, illetve megszüntesd, az első lépés a felismerés. Túlaggódásról általában akkor van szó, ha egy – valós vagy akár kreált – helyzetre háromnál több „mi lenne, ha” forgatókönyved is van, vagy ha az adott dolog szinte folyamatosan uralja a gondolataidat. Ha ezt tapasztalod, meg kell találnod a módját, hogy felszabadítsd a kognitív rendszereid, amire kiváló módszer a fizikai aktivitás. Ez lehet akár kocogás, jóga vagy bármilyen más mozgásforma. Ha bizonytalan vagy, melyiket válaszd, érdemes több mindent is kipróbálni, míg rá nem találsz arra a sportra, ami valóban kikapcsol.
A szakemberek azt is javasolják, hogy vezess „aggódási naplót”, melybe lefekvés előtt 20 perccel felírod – kézzel, nem géppel –, hogy mi minden miatt aggódsz. Az írás folyamata segíti a feldolgozást az agy számára, így kikerülhetsz a gyötrő gondolatok centrifugájából.
Rengeteget számít mindemellett az is, ha egy megbízható személynek – aki lehet egy családtag, barát vagy akár egy szakember – beszélsz az aggodalmaidról, ugyanis ez elősegítheti, hogy új nézőpontból lásd a helyzetet, ahonnan talán már nem is tűnik annyira nyomasztónak.
