Rengeteg hír, félinformáció, és időközben tévesnek titulált tudnivaló látott már napvilágot arra vonatkozóan, hogy a pajzsmirigy-alulműködéssel vagy –túlműködéssel (PM), illetve inzulinrezisztenciával (IR) érintettek rizikócsoportnak számítanak-e a Covid-oltásokkal kapcsolatban.
Tudom, mert engem is érint, épp ezért aggódva figyeltem, mikor felröppent a hír, hogy a Szputnyik V vakcina PM esetén nem javasolt. Mivel – sajnos – nem vagyok egyedül a dilemmával, úgy döntöttem, megkérdezem a téma elismert szakorvosát, dr. Naszódy Péter endokrinológust arról, mennyi az igazságtartalma ezeknek a híreknek, mire számíthatnak a fenti betegségekkel küzdők, ha megkapják az oltást, és egyáltalán, fokozza-e a súlyosabb lefolyását a koronavírus-betegségnek.
Szuptnyik és a többiek
PM- és IR-körökben februárban még arról lehetett olvasni, hogy a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság (MEAT) közleménye alapján a Szuptnyik V vakcina várhatóan nem lesz javasolt a pajzsmirigyes betegeknek, mivel annak leírása nem egyértelmű. Most áprilisban a Társaság tájékoztatójának egy március 30-án frissített verziója olvasható, melyben a fő üzenet:
Az endokrin betegségek tehát önmagukban nem jelentenek oltási kontraindikációt. Javasoljuk, hogy az endokrin betegek is jelentkezzenek oltásért, az oltóponton tájékoztassák az orvost alapbetegségükről és a szedett gyógyszerekről.
Azonban a Szputnyik V vakcina esetén még ezt is tartalmazza:
Elővigyázatossággal alkalmazható:
• A védőoltás körültekintéssel alkalmazható krónikus vesebetegség vagy májbetegség esetén, endokrin betegségek esetén (jelentős eltérések a pajzsmirigyfunkciós értékekben és nem megfelelően kezelt cukorbetegség), súlyos vérképzőszervi betegségek, epilepszia és más központi idegrendszeri betegségek, akut koronária szindróma és akut agyi keringési történés, szívizomgyulladás, szívbelhártya),
…
• Az alábbi betegcsoportokkal kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ, így a védőoltás beadásáról ezeknél a betegnél egyedileg, az előny-kockázat arány értékelése alapján kell döntést hozni:
• autoimmun betegségben szenvedők (az immunrendszer stimulálása a betegség fellángolásához vezethet, különös körültekintést igényelnek azok a betegek, akik autoimmun betegsége súlyos és életveszélyes állapotok kialakulásához vezethet);
És ez az a két bekezdés, mely milliónyi kérdőjelet villant fel lelki szemeink előtt.
„Úgy tapasztalom, kicsit elment a fókusz arrafelé, hogy csak a pajzsmirigyesek és inzulinrezisztensek vannak veszélyben, de nem így van. Bárkire igaz, ha alapbetegségét tekintve súlyos, kisiklott állapotban van, ne vegye fel az oltást. Azonban ez nemcsak a Covid-oltásra igaz, másfajta oltás esetén is így van. Ez egy olyan általános szabály, ami eddig is életben volt” – mondta el dr. Naszódy Péter, mikor kérdéseim felvezetéseként a MEAT tájékoztatásáról beszéltünk. Válaszával kapcsolatban pedig gyorsan felmerülhet sok kérdés mindenkiben, ezeket tettük fel neki.
Szputnyik V vakcinával oltanak be egy nőt Békéscsabán (Képünk illusztráció – Fotó: MTI / Rosta Tibor)
Mi tekinthető súlyos állapotnak, vagy kezeletlen pajzsmirigybetegségnek, ami indokolttá teheti a Covid-oltás elhalasztását?
Dr. Naszódy Péter: Súlyos pajzsmirigyhormon-eltérés, vagy súlyos szénhidrátanyagcsere-zavar az, ami esetén nem ajánlott a Szputnyik V vakcina. Ha valakinek van egy diszkrét túlműködése, vagy egy nem túl súlyos hiánya, akkor indifferens a kérdés, hogy beadható-e a vakcina. Vagy ha nincsenek magas, húszas cukrai, és nem készül épp cukorbetegkómába esni, akkor megint csak nem beszélhetünk aggályokról.
Ez valószínűleg nemcsak a pajzsmirigyműködésre és a cukoranyagcserére korlátozódik mint kérdés, és általánosságban bármelyik vakcinának a felvételére igaz, hogy egy viszonylag stabil állapotban vegye fel azt a beteg. Ne legyen láza, legyen egy viszonylag kiegyensúlyozott egészségi állapotban. Ha olyan pajzsmirigybetegségem van, amiről nem tudok, de nem okoz tünetet, az valószínűleg problémát sem fog okozni.
Igaz, ez szubjektív dolog, de súlyos, rossz közérzettel járó állapot az, ami esetén nem javasolt egyik Covid-vakcina beadatása sem. Pajzsmirigynél például akkor, ha olyan súlyos pajzsmirigyhormon-hiánya van az illetőnek, hogy az ajtóig nem bír elmenni, jelen van egy hipertireotikus krízis, vagy épp ellenkezőleg, thyreotoxikus krízise van. De ilyen krízisállapotokkal viszonylag ritkán találkozunk, a hétköznapokban megjelenő betegekre ez nem jellemző.
Az orosz vakcina alkalmazási leírásában szerepel két sor: az egyik azt írja, endokrin beteg nem kaphatja, amivel a lakosság jelentős részét kiszűrték volna, ami nonszensz. A másik sor pedig azt mondja, hogy súlyos pajzsmirigyhormon-zavar, vagy súlyos cukoranyagcsere-zavar esetén nem kaphatja meg az oltást. A kettő egymásnak teljesen ellentmondó, az oltás megjelenésekor pedig még a tapasztalatok hiánya azt szülte, hogy az Endokrin Társaság nem javasolta az orosz oltás beadatását. Azóta azonban már gyűltek a tapasztalatok, lehiggadtak a kedélyek, távolodunk a defenzív medicinától. Ennek tömör lényege, hogy ne ártsunk, de ezt oly mértékben tudjuk tenni, hogy már azzal ártunk, hogy nem ártunk, magyarán, hogy nem teszünk semmit a beteggel.
Jelen esetben is ezt kellett mérlegelni, és mostanra ott tart a szakvélemény, hogy az a nagyon pici kockázat, amire a leiratból következtethetünk, elenyésző ahhoz a nyereséghez képest, amit kapunk. Egyébként feltételezhető, hogy bármelyik egyéb vakcina esetében is leírhatták volna ugyanezt.
Ha ilyen elenyésző ez a kockázat, mi szükség rá, hogy mégis leírják a vakcináról?
Ha kijön valamilyen újdonság, nézzük csak meg az adott gyógyszer előiratát, 30-40, vagy még több lehetséges mellékhatást, szövődményt felsorolnak. Az az orvos azonban, aki felírja ezeket a készítményeket, tudja, hogy a harmincból van-e esetleg egy, ami reálisan várható a betege esetében, és arra felkészíti a beteget. Ezek a listák azért szerepelnek, hogy egy esetleges per során a gyógyszergyár ne legyen támadható. Egyszerű példaként, ha egy beteg jelzi, hogy piros lett a lába egy antibiotikumtól, és az nem lenne leírva, hogy akár be is pirosodhat tőle láb, az egy vesztett per. Miután pedig a defenzív medicina korát éljük, elsősorban a sokszor indokolatlannak tűnő feljelentések miatt, mindenki ott védi magát, ahol tudja. Ezért lehet az, hogy a Szputnyik V vakcinánál is leírják az összes olyan esetet, amit ha mind szóról szóra betartanánk, szinte senki nem kaphatná meg, de ugyanennyi erővel a többire is ráírhatták volna ugyanezeket. Nyilván, ahogy telik az idő és jönnek a többmilliós nagyságrendű oltottsági adatok, tompul az a feszültség, ami a kezdeti időszakot jellemezhette.
Gyakorlatilag biztosak lehetünk abban, hogy bármelyik állampolgárt be lehet oltani, gyereket, felnőttet, kismamát egyaránt. Ezt egyből bevállalni azonban hatalmas rizikó egy gyógyszergyártónak, hisz rossz esetben elbukhatja az éves nyereségét rajta, vagy csődbe is mehet. Ezért nyilván azt fogja mondani kezdetben, hogy csak adott csoport oltható vele. Majd ahogy megy előre a történet, megfizetnek egy újabb csoportot, például a 16-18 év közöttieket, és akkor lesz tapasztalatuk, megfizetve, hivatalosan, és így már nem is támadható a gyógyszercég. Sokszor biztosítástechnikai akadálya van annak, hogy menjen előre egy készítmény a maga útján. Persze mi van akkor, ha kiderül, tényleg rossz hatással van egy korcsoportra. De ebben nulla logika van. Ha azt gondolnánk, hogy a fiatalokra veszélyesek a vakcinák, akkor már csecsemőkorban belehalnánk, hiszen már ekkor oltunk egy csomó kis emberkét. Éppen azért, hogy ne haljanak meg.
Ha nem lenne ez a lelki teher, hogy egy általunk nem ismert újdonsággal, a koronavírussal vagyunk szemben, akkor ha csak arra gondolunk, hogy vakcináció, a kultúránkban teljesen helyén van a dolog. Ha egy problémát, egy betegséget meg tudunk oldani vakcinával, akkor annak örülni kell, és most mégis, a koronavírussal kapcsolatban megindult egy olyan hisztériraroham, amit húsz év múlva csak megmosolygunk majd.
Vajon egy vakcina esetén, amiben fejlesztését, gyártását tekintve semmi újdonság nincs azokhoz képest, amiket eddig gondolkodás nélkül felvettünk, miért siklik a gondolkodásunk ebbe a szituációba? Miért gondoljuk azt, hogy ez az oltási folyamat különbözni fog a korábbi oltási gyakorlatoktól, mondjuk a gyermekbénulás vagy a kanyaró elleni vakcinákétól? Egyetlen félelmünk amiatt lehet, hogy nem elég hatékony egy vakcina, és hamis illúziónk lesz arról, hogy védve vagyunk a betegségtől.
Jelenthet-e extra rizikófaktort az, ha valakinek autoimmun pajzsmirigybetegsége van?
A hozzám járó betegek 99 százaléka autoimmun pajzsmirigy beteg. Ezzel kapcsolatban van egy illuzórikus, lélekmelengető gondolkodás, hogy „az enyém, az nem autoimmun”. Nem. Mindenkié autoimmun, akinek úgy van alulműködése, hogy nem operálták meg a pajzsmirigyét, nem volt sugárkezelése, tehát úgymond spontán alakult ki. Ez esetben biztosak lehetnek benne, hogy autoimmun eredetű, öröklött, gyulladás következménye.
Másik lehetőség lenne még a súlyos jódhiány, de ilyen Magyarországon ma már nincs. Sajnos ez még nem terjedt el az orvosi köztudatban, és az orvosok egy része még mindig jóddal akarja gyógyítani az alulműködést annál a betegnél, akit ha megkérdeznek, kiderül, hogy Himalája-sót használ és ételízesítőt, multivitamint szed, amikben mind megtalálható jód is. Ezt tehát ha kizárjuk, nincs más logikus magyarázat, mint hogy autoimmun eredetű a betegség.
A másik oldal a pajzsmirigy túlműködése: ez esetben is a betegségek nagy része autoimmun eredetű, kivéve a forró göb. Akinek nem forró göb miatt van túlműködése, ott is általában Graves-Basedow-kórról van szó, ami egy autoimmun folyamat.
A pajzsmirigy betegek számíthatnak-e valamilyen mellékhatásra, ha beoltatják magukat koronavírus ellen?
Pajzsmirigy szempontjából úgy gondolom, hogy reális kockázat nincs, nagyon-nagyon ritkán fordul csak elő probléma. Ezek pedig úgy tűnik, függetlenek a vakcina típusától és az autoimmunitástól. Egy picikét a Szputnyik V mindig ki van emelve, de számomra nincs külön Szputnyik, számomra oltás van.
Ami felmerülhet, és ezt már tapasztalatból tudom mondani, az a szubakut pajzsmirigy-gyulladás, ami egy heveny, fájdalmas pajzsmirigy-gyulladás. Ez egy speciális gyulladás, ismert a pajzsmirigy esetében, ám viszonylag ritkán fordul elő. Ilyenkor egy immunmediált gyulladás van, de magát az immunfolyamatot egy megelőző fertőzés szokta általában elindítani. Nagyon gyakran azt gondoljuk, hogy megelőzőleg felső légúti vírus, vagy bakteriális fertőzés volt, amiről a beteg már nem is tud, és utána az indít el egy folyamatot a pajzsmirigyben, ami lázzal, fájdalommal jár, megemelkednek a gyulladásos paraméterek. A betegséget döntően szteroid kezeléssel gyógyítjuk. Úgy tűnik, ilyet elő tud idézni a vakcina is, a betegeim közül eddig hárman jelentkeztek ilyen problémával, de ezt a számot több ezer beoltottra kell nézni. Ők három különböző vakcinával lettek beoltva: Szuptnyik V, Pfizer, illetve Astra Zeneca.
Súlyos pajzsmirigyhormon-eltérés, vagy súlyos szénhidrátanyagcsere-zavar az, ami esetén nem ajánlott a Szputnyik V vakcina (Fotó: MTI / Krizsán Csaba)
Amikor bejuttatjuk az oltóanyagot, az egy immunválaszt vált ki a szervezetben, ez okozhatja ezt a megbetegedést. Uralható, kezelhető betegségről van szó, ami az első oltástól számítva 1-2 héten belül jelentkezhet – legalábbis a saját pácienseim esetében így alakult ki időben a gyulladás. Másik két betegemnél maga a Covid-fertőzés aktiválta ezt az állapotot, a fertőzés lecsengése során. Ez alapján tehát a fertőzés is hordozza magában ezt a kockázatot.
Kezelt pajzsmirigyműködési rendellenesség esetén, ha koronavírusosak leszünk, érdemes elvégezni valamilyen vizsgálatot gyógyulás után? Oltás esetén szükség lehet erre?
Az oltottak esetében nem várok változást a pajzsmirigy állapotát illetően, a fertőzöttek esetében azonban előfordulhat, hogy magát a folyamatot, amit megörökölt, picikét előrelöki a fertőzés, ha az nagyobb stresszt jelentett a szervezet számára. A Hashimoto-betegségnél ez szóba jöhet, hasonlóan egy halálesethez, vagy más, a szervezet számára jelentős stresszt kiváltó betegséghez. Ez azt eredményezheti, hogy valamivel magasabb mennyiséget kell szednie a betegnek a számára felírt készítményből.
Azt azonban nem mondanám, hogy minden Covid-fertőzés után kötelezően vizsgáltassuk át magunkat. Elég, ha figyelünk magunkra, és ha bármi tünet jelentkezik, amiből arra következtethetünk, hogy a korábban beállított egyensúlyunk megbomlott, tehát egy tünetmentes állapotba beszivárog egy-két hiánytünet, akkor el kell menni kontrollra.
Az életkor befolyásolhatja mindezt? Gyerekek, fiatalkorúak esetén a pajzsmirigy működésének rendellenessége okozhatja a koronavírus megbetegedés súlyosabb lefolyását?
Nem gondolom, hogy fiatalkorúak vagy gyerekek esetében a meglévő pajzsmirigybetegség fokozott kockázati tényező lenne. Összességében azonban elmondható, hogy korosztálytól függetlenül a pajzsmirigyhormon-hiány csökkentheti az immunrendszer aktivitását és így ronthatja a fertőzés elleni védekezést.
Gyakori, hogy a teherbeesési nehézségek kapcsán derül ki a nőknél a pajzsmirigyprobléma. Kezelt pajzsmirigyesként a betegség lehet kockázati tényező a Covid-oltás szempontjából?
Aki gyereket szeretne, annak azt javaslom, minél hamarabb oltakozzon, mert a terhességét sokkal nyugodtabban fogja megélni, nem lesz az a magas rizikó, hogy terhesség alatt megfertőződhet, aminek fatális következménye is lehet. Az ebben az esetben is a tapasztalat hiánya volt, hogy a terhesség, szoptatás alatt nem volt, illetve egyes típusoknál nincs engedélyezve az oltás, a defenzív medicina jegyében tiltás övezte ezeket. Mára ezek részben felpuhultak, kivéve az első trimesztert, ahol még nincs kellő számú tapasztalat, így nem lehet kijelenteni semmit. Nem vállalná senki annak felelősségét, de előbb-utóbb erről passzívan is lesznek adatok, hisz olyanok is fognak oltakozni, akik nem tudják, hogy terhesek, és esetükben kiderülnek majd a hatások is. Így idővel lesz itt is egy több százezres csoport világszerte, ami alapján ki lehet jelenteni majd, hogy lehet oltakozni vagy sem.
Abból a szempontból azonban a dolognak nincs köze a pajzsmirigyhez, hogy az külön kockázati tényezőt jelentene, nem választanám külön a dolgot. Általában véve aki gyereket szeretne, azokra vonatkoznak ezek a gondolatok.
Az inzulinrezisztensek számára jelenthet extra kockázatot a Covid-oltás beadatása?
Inzulinrezisztencia szempontjából sem gondolom, hogy plusz kockázattal kellene számolni az oltásokkal kapcsolatban. Amikor valaki oltást kap, oltási reakcióként belázasodhat, és a láz, mint minden más esetben is az életünk során, átmenetileg ronthatja az inzulinrezisztenciát, és ezáltal a cukoranyagcserét. Amire érdemes figyelni, hogy oltás után egy-két nappal ne menjünk cukorterheléses vizsgálatra, mert az valószínűleg fals eredményt hoz, főként, ha hevesebb oltási reakciónk volt.
Az oltakozás átmeneti romlást hozhat az inzulinrezisztenciában, de hosszú távú hatást nem várunk. Ugyanezt tapasztaljuk, ha például egy téli influenzaszezonban belázasodunk, és egy héten keresztül lázasak leszünk. Ha ekkor megcsináltatjuk a cukorterheléses vizsgálatot, az rosszabbat fog mutatni, de ez egy ismert dolog, ebben semmi újdonság nincs. Az oltás esetén az oltási reakció részének számít, nem a beadott oltóanyaggal van gond.
Ha magát a koronavírust kapja el egy IR-es, mire érdemes figyelnie? Számíthat-e az inzulinrezisztencia miatt a betegség súlyosabb lefolyására?
Ugyanaz igaz rá, mint az oltás esetén. Egy covidos, súlyos gyulladásban lévő szervezetben a cukoranyagcsere megbomlik, pusztán csak ettől a gyulladástól. Ezért ezek a betegek ilyenkor is épp úgy, mint más betegségek esetén, fokozottabban figyeljenek magukra, igyekezzenek tartani a diétát. Ha nem is számolgatják a bevitt szénhidrát mennyiségét, mikor ledönti lábukról a Covid, a minőséget mindenképp javasolt tartani, figyeljenek a gyorsan felszívódó szénhidrátok mennyiségére és napon belüli eloszlására. A mennyiségben törekedjenek rá, hogy egyszerre keveset fogyasszanak.
Ha valakinek szteroidot kell szednie, érdemes tudni, hogy ez tovább rontja a cukoranyagcserét, ezeknél a betegeknél már nemcsak a Covid okozta gyulladás, hanem a szteroidos kezelés hatásával is számolni kell, kétszeresen fogja rontani a helyzetet, és ez még indokoltabbá teszi, hogy odafigyeljenek a táplálkozásra. Ha gyógyulás után cukorterheléses vizsgálatot szeretnének végeztetni, azzal érdemes számolni, hogy 2-3 hét legalább kell a szteroid elhagyása, illetve a teljes gyógyulás után, hogy objektív, az alapállapotot mutató eredményt kapjanak.
