Néhány évvel ezelőtt jelent meg egy statisztika arról, hogy Budapesten hány közterület van, ami egy nő nevét viseli, és valószínűleg nem lepett meg senkit sem a végeredmény, döntő többségben férfiakról neveztek el a múltban utcákat, tereket és így tovább. Ugyan az, hogy kiegyenlítettek legyenek az erőviszonyok, az egyelőre elképzelhetetlen, de a II. kerületben úgy döntöttek, azért igyekeznek változtatni valamelyest az arányokon. A helyi önkormányzat február végén négy névtelen közterület elnevezéséhez kért segítséget, és a felhívásra néhány nap alatt több mint 1000 javaslat érkezett.
A kerület polgármesterének, Őrsi Gergelynek Facebook-bejegyzése szerint a főváros jóváhagyása után hivatalosan az alábbi neveket viselhetik majd a névtelen közterületek:
- Szabó Magda sétány lesz a Mammut Bevásárlóközpont és a Széllkapu park között.
- Psota Irén utca lesz a Fő utca 59-61. és a Bem rakpart között.
- Komlós Juci köz lesz a Józsefhegyi utca 26. és 28/a között.
- Solt Ottilia tér pedig a Frankel Leó út 47. és 80. számok, valamint a Harcsa utca között.
Szabó Magda Kossuth-díjas magyar írót, költőt és műfordítót sokan az Abigél, a Für Elise, Az ajtó és a Régimódi történet szerzőjeként ismerik, és ő a valaha legtöbbet fordított magyar író, művei több tucat nyelven olvashatók. Szabó Magda kilencvenévesen, 2007-ben hunyt el.
Psota Irén a Nemzet Színésze, illetve kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő volt. Pályafutása csaknem hat évtizeden át tartott: 1951-től 2009-ig tartott, a Madách Színház, a Népszínház, majd a Nemzeti Színház tagja volt. 2017-től a róla elnevezett díjat a legsokoldalúbb, kiemelkedő tehetségű színművésznőknek adják minden évben.
Komlós Juci a Nemzet Színésze, Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész volt. Színházi szerepei mellett csaknem harminc nagyjátékfilmben és számtalan televíziós filmben és sorozatban mutatta meg tehetségét, köztük az Aranyemberben, ahol Teréza, és a Szomszédokban, ahol a mindenki által ismert és kedvelt Lenke nénit játszotta.
Solt Ottilia szociológus, rendszerváltó politikus, a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) és a Beszélő című illegálisan működő ellenzéki lap alapítója volt. A hetvenes években a Kádár-rendszerben tabunak számító szegénységet kutatta, ennek nyomán hozta létre a SZETA-t, amely a demokratikus ellenzék egyik legfontosabb szervezetévé vált. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő volt, később szociális munkások képzésével foglalkozott.
(via Telex)
A 90 éves Szabó Magda Kossuth-díjas író 2007 őszén, miután átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést a Sándor-palota Vörös szalonjában (Fotó: MTI / Kovács Attila)
