Az ünnepek előtti időszak a szépségszalonokban az év egyik legforgalmasabb időszaka, hiszen a karácsonyi összejöveteleken, szilveszteri bulikon érthető módon mindenki a legjobb formáját szeretné nyújtani. És hogy milyen ez a „nagyüzem” a szakemberek szemszögéből, arról kérdeztünk meg egy fodrászt, egy körmöst, illetve egy kozmetikust…
A fodrász
Brigi 8 éve fodrász Budapesten. Stabil, fix vendégköre van, de sokan érkeznek ajánlás útján vagy interneten keresztül is hozzá. Szinte minden napja be van táblázva, különösen az ünnepek előtti időszakok. Igyekszik azért ilyenkor is mindenkinek helyet szorítani, amennyire tud, de gyakran találkozik lehetetlen kérésekkel.
Az okozza a legnagyobb kihívást, amikor valaki csodát vár. És ilyenkor, karácsony előtt egy csomóan szó szerint erre vágynak. Kizárt, hogy egy fekete vagy nagyon sötét hajból egyetlen alkalommal világos szőkét készítsek, hacsak nem kockáztatom meg, hogy tönkretegyem a vendég haját
– meséli, és elmondja, néha egészen megrázóak a reakciók. Volt olyan érdeklődő, aki ismeretlenül jelentkezett be hozzá, majd amikor személyesen szembesült vele, hogy ritka és vékony szálú hajából sajnos esélytelen elérni a fényképen mutatott dús, loknis frizurát, akkor teljesen kiakadt. „Kiabálni kezdett, elhordott mindenféle alkalmatlan, béna senkinek, és megfenyegetett, hogy tele fogja szórni a Google-értékeléseimet 1-es osztályzatokkal. De ennél jobban bántott, amikor egy fiatal lány szó szerint sírva fakadt, mert muszáj volt elmondanom neki, hogy egyetlen festéssel nem fogom tudni eltüntetni a hajából azt a vöröset, amit otthon festett rá. Utálok csalódást okozni, nekem éppen az a dolgom, hogy szebbnek érezze magát mindenki, amikor távozik, nem pedig szomorúnak vagy elkenődöttnek.”
Brigi sok más szakmabelihez hasonlóan gyakran tölt fel munkáiról fényképet a közösségi oldalaira. Ehhez persze előtte kéri a vendégei engedélyét is, és a legtöbben örömmel ülnek neki modellt a felvételhez. Ha viszont valaki szeretné, hogy ne látszódjon az arca, annak sincsen semmi akadálya, és az is érthető, ha az illető esetleg egyáltalán nem szeretne szerepelni. Egyre gyakoribb viszont az is, hogy a vendég kezd el videózni, méghozzá olykor anélkül, hogy ezt előre jelezné.
„Szerintem alap, hogy megkérdezzük a másikat, nem bánja-e, ha felvesszük őt. Van, hogy észre sem veszem a telefont a vendég kezében, el vagyok merülve a munkában, aztán amikor felnézek, látom, hogy mozog a kezében a kamera. Nap végére sokszor fáradt és nyúzott vagyok, lehet nyilván rossz napom is, nem mindig örülök ennek. Miért kell nekem olyan felvételeken szerepelnem, amin nem szeretnék? Volt már rá példa, hogy hiába kértem udvariasan, hogy én ne látszódjak, mégis telibe vette a vendég az arcomat a telefonnal. Pedig munka közben még elfordulni sem tudok. És megígérte, hogy kivágja majd azokat a részeket, ahol látszom, de nem tette meg. Szerintem ez nem fair. Aztán persze még én érzem kellemetlenül magam, amikor szeretném meghúzni a saját határaimat.”
A körmös
Edina szeret körmözni, élvezi, hogy kreatív lehet és hogy örömet okozhat. Korábban irodában dolgozott, de négy évvel ezelőtt úgy döntött, szeretne a maga ura lenni. Ekkor már rutinosan készítette otthon a manikűrjét és családon belül a rokonoknak is. Úgy döntött, hogy eljött a változás az életébe. Nem számított rá, hogy korábbi főnökei helyett olykor a vendégek gyerekei fognak diktálni.
„Teljesen megértem, hogy vannak szülők, akik nem tudják kire bízni a gyereket, főleg nem téli szünetben. De el tudod képzelni, milyen baromi nehéz valakinek a körmét csinálni, miközben rohangál a gyerek a helyiségben? Sőt még durvább, ha az ölében ül. Egyik esetben a berendezést féltem, másik esetben pedig szinte biztos, hogy akkor fogja meglökni az anyukája kezét, amikor a legprecízebb mintát próbálom éppen megfesteni. Egyszer egy egyébként halál cuki, három év körüli kisfiú hisztizni kezdett, mert fáradt és türelmetlen volt. A földre vágta magát, belerúgott a tükörbe, ami összetört, örültünk, hogy legalább neki nem lett baja. A kárt persze anyuka nem fizette ki.”
Az emberek többsége szerencsére megbecsüli a jó szakember munkáját, ahogyan az idejét is, így Edina nem panaszkodik. De azért hozzáteszi, sokan még mindig álomvilágban élnek az időpontok kapcsán.
„Rengetegen utolsó pillanatban szeretnének bejelentkezni. És gondolom, az sem meglepő, hogy sokan aztán el sem jönnek. Szóval ha most név nélkül üzenhetek, akkor két dolgot üzennék:
- 1. Ne legyen dühös a fodrászára, kozmetikusára vagy körmösére senki, ha nem tudja utolsó pillanatban fogadni őt, inkább próbáljon meg időben telefonálni!
- 2. Illik megjelenni a lefoglalt időpontokra, vagy legalább lemondani azokat legkésőbb előző nap.
Különben csak fölöslegesen veszi el másoktól a helyet, mi pedig ugyanúgy pénzből élünk, mint bárki más, nagyon is számít, ha üresjáratban telik csak az időnk ahelyett, hogy dolgoznánk.”
A kozmetikus
Réka évtizedek óta dolgozik a szakmában. Mostanra több generációnyi gyakornok került ki a szárnyai alól a nyugat-magyarországi nagyvárosban, ahol lassan 30 éve működteti saját szalonját. Találkozott rengeteg türelmes és türelmetlen, ápolt és ápolatlan, kedves és ingerült vendéggel. Számára az idő, az intimitás és a filterek jelentik a legfőbb problémát.
„Szerintem egy csomó ember nem tudja, hogy nemcsak késni udvariatlanság, hanem jóval korábban érkezni is. Nem egyszer fordul elő, hogy valaki akár félórával is hamarabb érkezik a megbeszélthez képest. És ezzel több baj is van. Ha éppen másik vendéggel vagyok, akkor feszélyez a munkában, hogy a másik ember már rám vár, és bőven van olyan, hogy a korábbi vendéget is zavarja, feszengeni kezd, amiért sürgetve érzi magát, mert tudja, hogy odakint már valaki dobol az ujjával. A másik lehetőség pedig, hogy éppen akkor lett volna végre fél óra szünetem, hogy elmenjek pisilni és megegyem a szendvicset, ami mondjuk délután háromkor az ebédem. Ha azt mondom, várjon még egy kicsit, az bunkóságnak tűnik. Ha pedig elkezdem hamarabb gyantázni, akkor meg majd én fogok végül szédelegni az éhségtől” – magyarázza.
Szerinte persze fontos megértőnek lenni ennek a szakmában. Ahogyan félig-meddig pszichológusnak is. „A legtöbb vendég elvárja, hogy beszélgessünk, és hát az is nyilván íratlan szabály, hogy illik emlékeznünk az állandó vendégeknél arra, hogy kivel mi történt legutóbb. Ez néha egyébként iszonyat fárasztó, de nem baj, végül is alapvetően szeretek beszélgetni. Viszont vannak azért határok, és sokan ezt egyáltalán nem érzik. Sokszor olyan témákról is tudok, amikről nagyon nem szeretnék. Az egyik legdurvább szerintem az volt, amikor elmesélte a vendégem, hogyan csalja a férjét annak a testvérével. Szerintem ez gusztustalan, és állatira nehéz jó képet vágni hozzá. Főleg amikor még hálószobai részleteket is kitárgyal intimgyantázás közben” – árulja el a kellemetlen szituációt.
Réka egyébként konfliktuskerülő, empatikus alkat, ezért nemcsak a túlzott kitárulkozás, hanem az irreális elvárások is nyomasztják sokszor. „Amióta bejött a Tiktok, egyre többen jönnek hozzám úgy, hogy lefotózzák magukat valamilyen filterrel, és azt az eredményt szeretnék elérni. Legyen olyan sima az arcbőrük, szedjem ki úgy a szemöldöküket, sminkeljem ki úgy az arcukat. Persze a legtöbben megértik, amikor elmagyarázom, hogy az a filter, amit mutat, alapjaiban változtatott meg olyasmiket a vonásain, amiket nem lehet. De vannak, akik azzal jönnek, hogy megmutatják, hogy bezzeg az X vagy Y videós mennyire át tudja alakítani make uppal a saját arcát. Ilyenkor nyilván megpróbálom megértetni velük, hogy felvételen, megfelelő fényekkel ez talán jól mutat, de természetes fényben úgy fog kinézni, mint aki maszkot vett fel. Csak van olyan vendég, aki erre megsértődik és személyes sértésnek fogja fel a valóságot.”