A statisztikák szerint a felnőttek egyharmada legalább egyszer leég évente, a leggyakrabban pedig a 30 évnél fiatalabb, fehér felnőttek szenvednek napégést. A túlzásba vitt, illetve megfelelő védelem nélküli napozás azonban nem csupán napégéshez, de – ez kevésbé köztudomású – akár napmérgezéshez is vezethet. Hogy mi a különbség a kettő között, azt a bőrgyógyász árulta el.
„A leégés és a napmérgezés ugyanúgy nézhet ki, bár az utóbbi intenzívebb és általában duzzanatot és hólyagokat okoz. A legfontosabb különbségek a szisztémás tünetekben vannak, beleértve a fejfájást, szédülést, hányingert és szapora szívverést” – magyarázta dr. Anisha Patel, a Texasi Egyetem Anderson Rákközpontjának bőrgyógyász docense a Verywell Health cikkében.
Illusztráció: Getty Images
A Harvard Health jelentése szerint az enyhe vagy mérsékelt leégést bőrpír, fájdalom és forró tapintású bőr jellemzi – a tünetek pedig három nap után általában megszűnnek. A napmérgezés jelei közé tartoznak a hólyagok, erős fájdalom, duzzanat és láz. Ezek a tünetek általában hosszabb ideig fennállnak.
A csecsemők és a gyerekek, a világosabb bőrűek vagy bőrproblémákkal küzdők, a délelőtt 10-től 16 óráig a szabadban tartózkodók, a bizonyos gyógyszereket szedők, a beltéri szoláriumot használók és a napozási óvintézkedéseket nem alkalmazók fokozottan ki vannak téve a napmérgezés kockázatának.
Mit tehetsz, ha megtörtént a baj?
Ha leégést vagy napmérgezést szenvedtél, fontos, hogy kerüld a további napsugárzást, és hidratálj. A tüneteidet enyhítheted hűsítő borogatásokkal és krémekkel, a fájdalmat pedig vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszerekkel, például ibuprofénnel.
Ha magas lázat, a kiszáradás jeleit, fejfájást, hányinger, hányást vagy mentális zavartságot is tapasztalsz, melyek folyadékbevitel és pihenés hatására sem javulnak, illetve ha a fájdalmaid vagy a bőrtüneteid súlyosbodnak, mindenképp fordulj orvoshoz!
