Kollányi Zsuzsi tavaly márciusban jelentette be, hogy békében, de külön utakon folytatják férjével. Házassága 7 évig tartott és három közös gyermekük született. Bár az énekesnőre idő közben rátalált a szerelem és Bóza Rolanddal jó ideig alkottak egy párt, az év végéhez közeledve annak a kapcsolatnak is vége lett.
Fotó: Trenka Attila
„Zsuzsival többhetes beszélgetés előzte meg a szakításunkat, nagyon igyekezett, én is próbálkoztam, ám be kellett látnunk, hogy most nem tudjuk folytatni a kapcsolatunkat. Azon túl, hogy a válásom még mindig tart, komoly betegséget diagnosztizáltak nálam, ami miatt hamarosan sebészkés alá kell feküdnöm. Zsuzsi nagyon kedves volt, rögtön megpróbált mindent helyrehozni, ám hiába fontos ő számomra, be kell látnom, hogy jelenleg az egészségem a legfontosabb és az, hogy láthassam a fiamat felnőni” – nyilatkozta a szakításról Roland. Zsuzsi pedig nem titkolta, megviselte a szakítás, talán még jobban is, mint a válás.
Most a hot! magazinnak mesélt az elmúlt évéről, ami ugyan kőkemény volt, az énekesnő rengeteg önismeretet szerzett a kemény hónapok alatt.
Az elmúlt húsz évem legnehezebb időszaka volt a tavalyi év. Nagyon sok változás volt benne, főleg a mentális vetületeket illetően. Sok felismeréssel, lezárással és önmagammal kapcsolatos újraindulással telt az elmúlt időszak
– kezdte a magazinnak Zsuzsi, amit a Bors szemlézett. „Borzasztó sok energiát vett el az életemből az, hogy megpróbáltam megfelelni a sok esetben nem is valós elvárásoknak, ez pedig csírájában fojtott el. Most először nem hasonlítom magam senkihez. Már nem akarok tetszeni a férfiaknak. Nem érzem azt, hogy többet kellene magamból mutatni vagy adni ahhoz, hogy mások kedveljenek. Nem érzem azt, hogy ne lennék szerethető. Ha valakinek így vagyok jó, ahogy, akkor minden szuper, de ha nem, akkor sem dől össze a világ.”
Az énekesnő az interjúban kifejtette, a nehéz idők által szerzett önismeretnek köszönhetően nagy tervekkel vág neki az új évnek. „Elhatároztam, hogy jobban szeretnék a megérzéseimre hallgatni, mert hajlamos vagyok teljesen figyelmen kívül hagyni őket, pedig rettentő erősek. Nemrég kezdett megfogalmazódni bennem, hogy eddig nem az alapján ítéltem meg az életemet, hogy én mit tartok helyesnek, hanem mindig másokhoz próbáltam igazítani. Rájöttem: nem lehet hiteles életet élni úgy, hogy nem követem a saját megérzéseimet és a saját érzelmeimet, és másokéhoz igazítom a saját komfortérzetemet. Ezen szeretnék dolgozni az idei évben.”
