A Házasság első látásra Andrisa már az oltárnál sem volt oda újdonsült feleségért, Petráért. A násznép akkor kételkedett abban, van jövője ennek a kapcsolatnak, azonba a páros most mindent megtesz, hogy működjön a dolog.
Többen azt szólták meg, Petra túl sok volt az esküvőn, így végül elismerte, valóban becsiccsentve sétált jövendőbelije felé. Azóta persze ő is visszafogottabb, de Andris mégis kétkedik a jövőjüket illetően. A nászúton eljutottak arra a pontra, amikor meg kell beszélniük, hol raknak fészket, ha haza érkeznek. Petra elmondta, úgy véli, férje lakása nagyobb, ezért ideálisabb lenne, ha ő költözne oda. Andris örült ennek a gondolatnak, de nem azért, mert annyira szerelmes lenne.
Az, hogy hozzám költözünk ad könnyebbséget abban az értelmezésben, hogy vannak olyan dolgaink, amikkel nem tudok egyetérteni Petrával. Itt többek között az, hogy ő nagyon érzelmes, és ezt próbálja rám vetíteni. Bennem nincsenek meg ezek az érzések. Ha egy ilyen érzelemmel teli környezetbe kéne mennem, ez nekem nagyon nagy nehézséget okozna.
– magyarázta Andris.
Petra minden lelkesedés ellenére, ugyanúgy szorongva áll az összeköltözéshez. „Nekem minden dolog, ami ismeretlen, attól nagyon tudok félni. Amikor egy ilyen dologba belegondolok, az szorongással teli érzés.”