A Chandrayaan-1-et 2008 októberében lőtték fel az indiai Satish Dhawan Űrközpontból. Az űrszondának az volt a feladata, hogy Hold körüli pályára állva adatokat gyűjtsön a Föld körül keringő égitestről. Az űrszonda egyik része egy úgynevezett MIP (Moon Impact Probe) volt, amely száz kilométeres magasságból indítva a Hold felszínébe csapódott, hogy az orbitális pályán keringő műhold számára részletesebb adatokat továbbítson a felszínről. Ebből kiderült, hogy a Hold felszínén víz nyomait is fel lehet fedezni. A Chandrayaan-1 kifejlesztésében magyar kutatóknak is fontos szerepük volt.
Az űrszondával 2009-ben megszakadt a kapcsolat, az indiai űrkutatók azóta sem tudták, hogy mi lett a sorsa. A NASA március 1-én azonban új fejlesztésű földi radarjai segítségével be tudta mérni a Hold körül keringő szondát.
A NASA szintén most meglelt LRO nevű műholdjának látványképe (Kép: NASA)
“Földi radarjaink segítségével sikeresen bemértük az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) Chandrayaan-1 űrjárművét a Hold körüli pályán” – mondta Marina Brozovic a NASA Jet Propulsion Laboratory nevű kutatóintézetében dolgozó radartechnikus. “Emellett a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) nevű űrszondáját is sikerült azonosítanunk. Utóbbi könnyebb feladatnak bizonyult, mivel az LRO-küldetés navigátorainak köszönhetően precíz adataink voltak a feltételezett tartózkodási helyéről.”
A kisebb autó méretű Chandrayaan-1 felfedezése jóval nagyobb kihívás elé állította a kutatókat, azonban a kifinomult radartecnhika bevetése sikeresnek bizonyult. A radarokat egyébként olyan bolygóközi objektumok észlelésére használják, mint a Földtől több millió kilométerre lévő aszteroidák. Emiatt a kutatók nem is voltak benne biztosak, hogy a lényegesen közelebb lévő Hold körül keringő, az aszteroidákhoz képest rendkívül kisméretű űrszondát képesek lesznek-e észlelni.
Ez annak is köszönhető, hogy a Hold egyes régióinak rendkívül erős a gravitációs vonzása, így jelentősen módosíthatják az égitest körül keringő objektumok pályáját. A most használt radartechnológia a jövőbeni Hold-missziók során is fontos adatokat szolgáltat majd a NASA-nak.
