Tapolcát már a rómaiak is lakták. Később vár épült a mai Templom-dombon, a nyolcvanas években feltárt romok erre a bizonyítékok. Talán az itt található meleg víz miatt telepedtek le, maga a város neve is meleg vizet jelent (toplica).
A Főtéren régi kereskedőházak állnak, alattuk kiterjedt pincerendszer található. Generációkon át itt tárolták a környék hegyein termett kiváló bort. Két szobrot érdemes megnézni a téren, az egyik az 1757-ben készült Szentháromság-szobor, a másik pedig Marton László Kiskirálylány című alkotása. Ez a szobor nagyobb változatban ott ül Budapesten a Duna-korzón is. Marton László ugyanis a város szülöttje, szülőháza s a Marton-galéria látogatható.
A szobrásznak több más alkotása is van a városban, egyik például a Főtérről a Malom-tóhoz vezető átjárón. Két, halakkal és vízililiomokkal teli tó van itt, amit a helyiek, alsó- és felső-tónak hívnak. A felsőből indulnak a város forrásvizei, a víz hőmérséklete állandó, fürödni azonban tilos benne. Kivétel ez alól a szilveszter, akkor több ezren mártóznak meg benne. A tó körül színes barokk házak állnak, a vízen színpad található, ahol koncerteket, előadásokat tartanak, de a legfeltűnőbb a ma már hotelként működő egykori malom. Oldalán egy ma is pörgő malomkerék van, ezen keresztül folyik át a víz egyik tóból a másikba. Itt áll a város nagy költője, Batsányi János szobra is, pár méterre pedig a szülőháza.
fotók: Chilembu Krisztina
A barlang, amit még nem fedeztek fel teljesen
A tó fölött magasodik a Templom-domb, a régi vár romjaival. A Nagyboldogasszony-templomot már 1281-ben Kőszegi Péter veszprémi püspök egy oklevélben “egyházmegyéje legszebb és legünnepélyesebb templomának” nevezte, hogy mennyire szép, döntsd el te! Ha a templomból kijöttél, a barokk plébánia épületével szemben nézd meg a Városi Múzeumot. Itt találod Közép-Európa legépebben megmaradt népiskolai épületét padokkal, táblával, tanszerekkel. Még Batsányi is itt tanult!
Aztán indulj el a Tavas-barlang felé! Nem fogod eltéveszteni, egyrészt táblák vezetnek oda, másrészt a bejáratnál hosszú sorban állnak az emberek. A barlangot 1903-ban fedezték fel. Tóth Pál pékmester kutat fúratott, és barlangot talált. Nemsokára kiderült, hogy a város alatt kiterjedt, sok-sok kilométer hosszú barlangrendszer található, ma Magyarországon ez a negyedik legkiterjedtebb barlangrendszer, és beelőzheti az előtte lévőket, ugyanis még mindig nincs az egész feltérképezve.
A csónakok száma, amivel a barlangot be lehet járni, limitált, és csak 220 kilót bírnak el, de érdemes kivárni, mert ami lent van, az maga a csoda. Nem kell nagyon felöltözni, mert nem olyan hosszú a körbeevezhető rész, és a levegő sem hideg, 20 fokos! Míg vársz, bemehetsz a barlang látogatóközpontjába is, itt tízteremnyi kiállítás és egy 3D-s mozi vár rád. Az evezéstől nem kell félni, a víztől sem, egyrészt van, ahol háromméteres, máshol derékig ér. És csak egyfajta állat él benne, a fürge csele nevű hal, amit a helyiek csak csetrinek hívnak. A szocializmusban egyszer kiszáradt a barlang, a környéken működő bauxitbányák ugyanis elszívták a vizet. Aztán a kilencvenes években véget ért a bányászat, és a karsztvíz visszatért a barlangba, amely száraz részei kórtermekként működnek, a kristálytiszta levegő ugyanis kiváló az asztmában szenvedőknek.
A tapolcai Fehér Ház
A tapolcai barlanggal szemben van a Fehér Ház. Legalábbis a tapolcaiak így hívják, valójában könyvtár és művelődési ház, de nem ez az érdekes, hanem az épület hátulja, ami az egykori zsinagóga homlokzata. Sajnos ennyi maradt belőle, ehhez építették a szocializmusban a Fehér Házat, melynek oldalán emléktábla hirdeti, hogy a II. világháború idején a városból 800 zsidót deportáltak.
Mászd meg a tanúhegyeket, menj el a jégbarlangba!
Ha Tapolcán jársz, akkor nincs mese, valamelyik tanúhegyet muszáj megmásznod, s nem csak azért, mert mindegyik hegyen kiváló borokat ihatsz! A Csobáncot Gyulakesziből tudod megmászni, de előtte vagy utána kóstold meg itt az egyik vendéglőben a velős pirítóst, hidd el, nem fogsz csalódni. A hegy tetejéről páratlan kilátás nyílik a medencére, és bóklászhatsz az egykori vár romjai között is. Ez valaha a Gyulaffy család tulajdona volt, s olyan jól védhető volt, hogy a török soha nem tudta bevenni.
A Tapolcai-medence közepén magasodik a Szent György-hegy. Több oldalról tudsz kényelmesen felmenni rá, de az utolsó méterek már embert próbálóak. A kilátás mellett a bazaltorgonák, vagy más néven pénzzsákok miatt menj fel rá. A több egymás mellett álló orgonasípszerű képződményt sehol másol csak itt és a Badacsonyon találod meg. Ezek átlagosan 30 méter magasak és 1,5 méter átmérőjűek. Nézd meg a Hegymagas felől a barokk Tarányi pincét és a sok-sok hegyi kápolna közül a Lengyel-kápolnát feltétlen, de ha valami tényleg érdekesre vágysz, akkor a jégbarlangot keresd. Itt még a legforróbb napon is fagyos a levegő, olyannyira, hogy ha leteszel egy üvegpohár vizet, az jéghideg lesz, az üveg pedig bepárásodik.
